Káromkodás, bántalmazás – minek nevezzelek?

A huszadik század német történetéből kifolyólag a rasszizmus a politikai közélet egyik legkényesebb kifejezése. Ezt a fogalmat még mindig leszűkítve, annak leginkább antiszemita értelmezésében alkalmazzák. Sokan pedig különösen tartanak attól, hogy azt akár a társadalomban kisebbségként élők által elkövetett fizikai és verbális sértések esetén is használják.

Németországban a rasszizmusról folyó vita tovább folytatódik. A szövetségi családügyi miniszter, Kristina Schröder nemrég arra szólította fel a berlini, jellegzetesen multikulturális közösséggel dolgozó iskolákat, hogy „minél többet tegyenek az idegenellenesség, az antiszemitizmus, az iszlámellenesség és a németellenesség megelőzése érdekében is”.

A többek által vitatott „németellenesség” fogalma az utóbbi időkben egy erőszakos bűncselekmény, illetve a vádemelés  kapcsán újból felmerült. Február 11-én Maler Marcel R.-t és Steffen O.-t a berlini Lichtenberg metróállomáson támadta meg négy fiatalkorú. R.-t brutálisan megverték, és elrabolták a telefonját. A férfi öt hétig kómában feküdt a kórházban. Jelenleg az áldozat a családjával együtt Pankow-ban tartózkodik, ahol még hónapokig rehabilitációra és pszichoterápiára kell járnia.

A négy 14-17 év közötti fiatalkorú támadó ellen a vád rablásból és még további enyhébb indokokból – többek között „németellenességből” – elkövetett gyilkossági kísérlet. A szemtanúk szerint a vádlottak a 30 éves R.-t többek között „mocskos náciként” szidalmazták. Az ügy hátterében azoknak a pedagógusoknak az aggodalmai állnak, akik szerint a bevándorló családokból származó iskolások egyre több német kortársukat közösítik ki, és káromolják – amire Kristina Schröder is utalt nem olyan régi nyilatkozatában.

A német közéletben azonban többen megkérdőjelezik, hogy szabad-e a rasszizmus kifejezést olyan iskolai szóbeli sértésekre alkalmazni, mint a „német krumpli”, a „német ribanc” vagy a „mocskos német”. A kormány álláspontja egyértelműnek tűnik: „A németellenesség is az idegengyűlölet egy fajtája, így tehát rasszizmus” – mondta a kereszténydemokrata (CDU) Kristina Schröder a német FAZ újságnak.

Az csak külön érdekesség, hogy a rasszizmus a német politikai szótárban különösen ritkán előforduló kifejezés. Még az EU és az ENSZ is többször felhívta az ország figyelmét arra, hogy a közéletben ezt a fogalmat következetesen leszűkitik az antiszemitizmusra – ami ugyanakkor a politika és a hivatalnokok számára megnehezíti, hogy a rasszizmus más fajtáit is fel-és elismerjék, és felvegyék ellenük a harcot.

Most úgy tűnik, erre végre eljött az idő a német közéletben. Most már csak azon folyik a vita, hogy a rasszizmus kifejezés egyaránt használható-e az általában hátrányos (kisebbségi) helyzetben lévőkkel szembeni erőszak esetében; és akkor is, ha esetleg törökök, koszovóiak, libanoniak bántalmaznak németeket.

Robin Juhnke, a képviselőházban a CDU belpolitikai szóvívője azt szeretné elérni, hogy a „németellenességből” elkövetett bűncselekményeket még keményebben büntessék meg. „Amikor egy külföldi lesz a német rasszizmus áldozata, abból hatalmas ügy lesz. Amennyiben azonban egy németet támadnak meg a nemzetisége miatt, azt az ügyet a legtöbben az asztal alá akarják söpörni” – nyilatkozta Juhnke. Szociáldemokrata (SPD) kollégája, Thomas Kleinadam nem ért ezzel egyet, és a rasszizmust mind a két esetben általános problémának véli.

Az egyértelműnek tűnik, hogy Németországban történelmi okokból különösen kényes a rasszista erőszak minden fajtája, és azok fogalmi kategorizálása. Úgy tűnik néhányan nehezen fogadják el azt a definíciót, hogy akárki ellen is követnek el nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt erőszakot, az rasszizmus – hiszen sokakban élesen él, milyen veszélyekkel járhat, ha a hátrányos helyzetűeket, érdekeiket nehezebben érvényesítőket és sok esetben diszkrimináltakat kiáltják ki bűnbaknak.

Bodolai Bori

Felkapott hírek

Friss hírek

A belga egészségügy is egyre inkább küszködik

A belgiumi kórházak intenzív osztályai hamarosan - mintegy két héten belül - elérhetik befogadóképeségük felső határát, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik - közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás