Friss hírek

Sokkal több ételre lesz szükség a jövőben

A lengyel agrárminiszter szerint a Bizottság közös agrárpolitikáról alkotott jövőképe még mindig a 20 évvel ezelőtti tapasztalatokon alapul, ahelyett, hogy figyelembe venné a 10-30 év múlva várható feltételeket, így a dinamikusan növekvő élelmiszerszükségleteket. Marek Sawicki brüsszeli tudósítóknak arról is beszélt Varsóban, hogy milyen új kritériumokat kellene figyelembe venni a jövőben a direkt támogatások újraelosztása során.

Hivatalba belépő elnökségként is markáns lengyel álláspontot vázolt fel a közös agrárpolitikáról Varsóban Marek Sawicki lengyel agrárminiszter, amikor brüsszeli tudósítókkal, köztük a BruxInfó újságírójával találkozott. A tárcavezető, aki a következő hat hónapban elnökli majd az agrártanács üléseit, úgy vélte, hogy a Bizottság még tavaly ősszel nyilvánosságra hozott közleménye a közös agrárpolitikáról meglehetősen elavult, húsz évvel ezelőtti tapasztalatokon alapul, nem pedig a 10 és 30 év múlva várható körülményeken, amelyek azt sugallják, hogy az EU-nak többet kellene fektetnie a növekvő globális szükségletek fedezésére az élelmiszertermelésbe. A miniszter szerint 2050 körül a jelenleginél 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség az éhes szájak jóllakatására.

Marek Sawicki megjegyezte, hogy a KAP-nak egyre több elvárásnak kell megfelelnie, mint a klímavédelem és a környezetbarát gazdálkodás. A költségvetést ezért ehhez kellene szabni. „Ezért a büdzsé a következő hétéves időszakban nem lehet kevesebb a jelenleginél” – hangsúlyozta.

A lengyel vidékfejlesztési miniszter úgy vélte, hogy a közös agrárpolitika mai formájában az a tényező, ami a legkomolyabban aláássa a tisztességes versenyt a belső piacon. Arra célzott, hogy a balti termelők még mindig háromszor kevesebb hektáronkénti támogatást kapnak, mint az ugyanazt a terméket előállító német kollégáik. A reform során azonban nem az a cél, hogy mindenki azonos szubvencióban részesüljön – tette hozzá. Varsó azt javasolja, hogy a jövőben három objektív kritérium alapján fizessenek évente egyszer a gazdálkodóknak közvetlen jövedelemtámogatást. A direkt támogatás alap összetevője a termelésbe vont terület felülete lenne. Ez kiegészülhetne a nehezen megművelhető földeknek nyújtott támogatással. A harmadik tétel és szempont pedig a valamilyen különleges természeti értéket jelentő területek lennének, amelyek korlátozzák a gazdákat a termelésben.

Sawicki szerint a direkt támogatás a közös agrárpolitikai büdzsé 30-50 százalékát tenné ki. A fennmaradó részt az „aktív mezőgazdasági üzemfejlesztésre” fordítanák a második, vidékfejlesztési pillérből, ami az agrárgazdaságok versenyképességének javítását, vagy a fiatal farmerek számára kedvező feltételek nyújtását szolgálnák. A lengyel jövőkép értelmében a tagállamok döntenék el, hogy milyen irányban fejlesszék mezőgazdaságukat, nem pedig a „túlbürokratizált szabályok, amelyek jelenleg a KAP-ot jellemzik”. Bírálta azt a gyakorlatot, ami alanyi jogon juttat jövedelemtámogatást a gazdáknak, egy bizonyos szinten túl már egyáltalán nem téve érdekelté őket abban, hogy beruházzanak és termeljenek.

Sawicki szerint a nagyüzemeknek járó kifizetések tervezett korlátozásáról szóló vita eltereli a figyelmet a lényegről, arról, hogy a közvetlen kifizetések kisebbek lehetnek ott, ahol a forrásokat inkább a fejlesztésre és a termelés növelésére fordítják. Rámutatott, hogy a lengyel mezőgazdaság fejlesztés hét éves tapasztalata szerint az erős második (vidékfejlesztési pillér) nagy mértékben hozzájárult a lengyel feldolgozóipar átalakulásához, ami szerinte jelenleg a legmodernebb egész Európában.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Az erdélyi turizmusnak is betett a koronavírus

A koronavírus-járvány megállította az erdélyi turizmus növekedését, így 2019 novembere és 2020 márciusa között az Erdélybe érkező vendégek száma 14,1 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 13,7 százalékkal csökkent - közölte kedden az Erdélystat.ro portál a romániai megyei statisztikai hivatalok adatait összesítve.

Read More »

Piaci körkép: recessziós félelmek miatt gyengül a DAX

Alacsonyabban forognak ma az európai indexek, a befektetők amiatt aggódnak, hogy a továbbra is emelkedő koronavírus-fertőzések újabb lezárásokhoz és korlátozásokhoz vezethetnek, ami negatívan befolyásolja a világgazdaság helyreállását. Németország, Olaszország és Spanyolország összesen 1.876 új esetet jelentett hétfőn a vasárnapi 407 eset után.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás