Először járt Boszniában a szerb elnök

Szülővárosába, Szarajevóba látogatott a szerb elnök. Borisz Tadicsnak ez volt első hivatalos bosznia-hercegovinai útja, pedig immáron hét éve ő Szerbia első embere. A szerdai látogatás jelentős javulást vetíthet elő a két ország kapcsolatában.

Bosznia-Hercegovina lakossága 1992-ben népszavazáson döntött a Jugoszláviából való kiválásról, ekkor már Szlovénia, Horvátország és Macedónia is független államként létezett. A különválás azonban nem ment egyszerűen, főleg a boszniai szerb lakosság ellenezte. Kezdetét vette a boszniai háború, melyet végül 1995-ben sikerült lezárni. A harcok során mindkét fél részéről etnikai tisztogatások zajlottak, az áldozatok között legnagyobb arányban bosnyákok voltak, több mint hatvanezren vesztették életüket, míg a szerb áldozatok száma közelített a huszonötezerhez. Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina független országgá vált, nemzetállam építéséről szó sem lehetett. A 90-es évek első felében az ország lakosságának 48%-a volt bosnyák nemzetiségű, a maradék 52%-on pedig a szerbek és horvátok osztoztak 30-22 arányban. Bosnyákok azonban Szerbia területén is élnek, nem is kevesen, számuk 300 ezer körül mozog.

Az 1995-ös daytoni egyezményben két különálló területi egységet határoztak meg az országon belül: a Bosznia-Hercegovinai Föderációt, melynek terültén él a bosnyákokon kívül a horvát nemzetiségűek nagyrésze is, valamint a boszniai Szerb Köztársaságot. Bosznia-Hercegovinát három főből álló elnökség irányítja, melynek tagjai nyolc havonta váltják egymást az elnöki poszton. A négy évre választott vezetők egy-egy nemzetiség képviselői a vezetésben. Borisz Tadics szerdán mindhármukkal találkozott.

A B92 hírportál tájékoztatása szerint Tadics a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt a boszniai vezetőkkel. A szerb elnök szerint országa készen áll arra, hogy megoldást találjon a szomszédokkal fennálló problémák megoldására. Tadics szerint Szerbia nem gördített akadályokat Bosznia-Hercegovina területi integritásának fenntartásába, és ahogy a korábbiakban is tette, a jövőben is a napi politika szintjén is támogatni fogja a szomszéd ország egységét, ám nem merészkedne olyan messzire, hogy beleszóljon az ország belügyeibe. Mindamellett kiemelte, hogy az utóbbi évek talán a legsúlyosabb problémákat hozták a két ország kapcsolatában, ám szoros földrajzi, kulturális és gazdasági szálak fűzik össze őket, így szükséges, hogy rövidesen sikerüljön feloldani a még fennálló nézeteltéréseket.

Borisz Tadics kiemelte, hogy Szerbia legfontosabb célja jelenleg az Európai Unióhoz való csatlakozás, és abbéli reményét fejezte ki, hogy Szerbia húzóerő lehet a nyugat-balkáni térségben, és a régió országai hamarosan közelebb kerülhetnek az európai integráció lehetőségéhez. Tadics a háborús bűnösök igazságszolgáltatás elé állításáról is szólt, ami jelenleg különösen aktuális téma, és fontos tényező a két ország kapcsolatában. Májusban fogták el ugyanis a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornokot, akinek tárgyalása már elkezdődött Hágában. Mladicsot tartják a srebrenicai mészárlás fő felelősének, melynek során 1995 júliusában majd 9000 bosnyákot végeztek ki utasítására.

A Bosznia-Hercegovinában jelenleg elnöklő szerb Nebojsa Radmanovics országa barátjának nevezte Borisz Tadicsot. Radmanovics kiemelte, hogy a Balkán minden országa fontos célkitűzésnek tartja az Európai Unióhoz való csatlakozást, valamint hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem csak a térség stabilitásában játszik fontos szerepet, hanem Európa egészét tekintve is. Az elnök reméli, hogy a régió országai mihamarabb teljesítik a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, és intergrálódnak az unióba. A szerbek lakta területen, a boszniai Szerb Köztársaságban azonban nem kommentálták Tadics látogatását. A sok szerb szemében hősként tisztelt Ratko Mladics elfogása, és hágai kiadatása óta megromlott a Szerbiához való hozzáállásuk, és főleg Tadicsot hibáztatják, akit egyenesen árulónak titulálnak.

Nagyrőczei Anna

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagyon megugrott tavaly a cseh fegyverexport

Csehországban tavaly 13,6 százalékkal 15,9 milliárd koronára (mintegy 215 milliárd forint) nőtt a fegyverek és a hadianyagok kivitele. A cseh fegyvergyártók tavaly 1212 kiviteli engedélyt kaptak 21,8 milliárd korona (294 milliárd forint) értékben - derül ki az ipari és kereskedelmi minisztérium éves jelentéséből, amelyet hétfőn vitat meg a cseh kormány.

Read More »

Életbe lépett a NAFTA-t felváltó kereskedelmi egyezmény

Donald Trump amerikai és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök szerdán Washingtonban ünnepélyes keretek között aláírták az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) felváltó új háromoldalú kereskedelmi megállapodást (USMCA). Justin Trudeau kanadai kormányfő a koronavírus-járvány miatt nem volt jelen az eseményen; vele egy későbbi, számára kedvezőbb időpontban kerül sor az aláírásra.

Read More »

Továbbra is gyorsul a koronavírus terjedése

Az Egyesült Államokban meghaladta a hárommilliót a koronavírus-megbetegedések száma, és a járvány már több mint 132 ezer emberéletet követelt - közölte csütörtökön a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház. A helyzet világviszonylatban sem túl rózsás: összességében több mint 12 millió ember fertőződött meg.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás