Először járt Boszniában a szerb elnök

Szülővárosába, Szarajevóba látogatott a szerb elnök. Borisz Tadicsnak ez volt első hivatalos bosznia-hercegovinai útja, pedig immáron hét éve ő Szerbia első embere. A szerdai látogatás jelentős javulást vetíthet elő a két ország kapcsolatában.

Bosznia-Hercegovina lakossága 1992-ben népszavazáson döntött a Jugoszláviából való kiválásról, ekkor már Szlovénia, Horvátország és Macedónia is független államként létezett. A különválás azonban nem ment egyszerűen, főleg a boszniai szerb lakosság ellenezte. Kezdetét vette a boszniai háború, melyet végül 1995-ben sikerült lezárni. A harcok során mindkét fél részéről etnikai tisztogatások zajlottak, az áldozatok között legnagyobb arányban bosnyákok voltak, több mint hatvanezren vesztették életüket, míg a szerb áldozatok száma közelített a huszonötezerhez. Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina független országgá vált, nemzetállam építéséről szó sem lehetett. A 90-es évek első felében az ország lakosságának 48%-a volt bosnyák nemzetiségű, a maradék 52%-on pedig a szerbek és horvátok osztoztak 30-22 arányban. Bosnyákok azonban Szerbia területén is élnek, nem is kevesen, számuk 300 ezer körül mozog.

Az 1995-ös daytoni egyezményben két különálló területi egységet határoztak meg az országon belül: a Bosznia-Hercegovinai Föderációt, melynek terültén él a bosnyákokon kívül a horvát nemzetiségűek nagyrésze is, valamint a boszniai Szerb Köztársaságot. Bosznia-Hercegovinát három főből álló elnökség irányítja, melynek tagjai nyolc havonta váltják egymást az elnöki poszton. A négy évre választott vezetők egy-egy nemzetiség képviselői a vezetésben. Borisz Tadics szerdán mindhármukkal találkozott.

A B92 hírportál tájékoztatása szerint Tadics a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt a boszniai vezetőkkel. A szerb elnök szerint országa készen áll arra, hogy megoldást találjon a szomszédokkal fennálló problémák megoldására. Tadics szerint Szerbia nem gördített akadályokat Bosznia-Hercegovina területi integritásának fenntartásába, és ahogy a korábbiakban is tette, a jövőben is a napi politika szintjén is támogatni fogja a szomszéd ország egységét, ám nem merészkedne olyan messzire, hogy beleszóljon az ország belügyeibe. Mindamellett kiemelte, hogy az utóbbi évek talán a legsúlyosabb problémákat hozták a két ország kapcsolatában, ám szoros földrajzi, kulturális és gazdasági szálak fűzik össze őket, így szükséges, hogy rövidesen sikerüljön feloldani a még fennálló nézeteltéréseket.

Borisz Tadics kiemelte, hogy Szerbia legfontosabb célja jelenleg az Európai Unióhoz való csatlakozás, és abbéli reményét fejezte ki, hogy Szerbia húzóerő lehet a nyugat-balkáni térségben, és a régió országai hamarosan közelebb kerülhetnek az európai integráció lehetőségéhez. Tadics a háborús bűnösök igazságszolgáltatás elé állításáról is szólt, ami jelenleg különösen aktuális téma, és fontos tényező a két ország kapcsolatában. Májusban fogták el ugyanis a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornokot, akinek tárgyalása már elkezdődött Hágában. Mladicsot tartják a srebrenicai mészárlás fő felelősének, melynek során 1995 júliusában majd 9000 bosnyákot végeztek ki utasítására.

A Bosznia-Hercegovinában jelenleg elnöklő szerb Nebojsa Radmanovics országa barátjának nevezte Borisz Tadicsot. Radmanovics kiemelte, hogy a Balkán minden országa fontos célkitűzésnek tartja az Európai Unióhoz való csatlakozást, valamint hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem csak a térség stabilitásában játszik fontos szerepet, hanem Európa egészét tekintve is. Az elnök reméli, hogy a régió országai mihamarabb teljesítik a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, és intergrálódnak az unióba. A szerbek lakta területen, a boszniai Szerb Köztársaságban azonban nem kommentálták Tadics látogatását. A sok szerb szemében hősként tisztelt Ratko Mladics elfogása, és hágai kiadatása óta megromlott a Szerbiához való hozzáállásuk, és főleg Tadicsot hibáztatják, akit egyenesen árulónak titulálnak.

Nagyrőczei Anna

Felkapott hírek

Friss hírek

Az Európai Számvevőszék lesújtó képet festett az EU migrációs politikájáról

Az Európai Uniónak jobban kell törekednie a migránsok menedékjogával, áthelyezésével és kiutasításával kapcsolatos céljainak teljesítésére, az ezekre irányuló programok ugyanis nem teljesítették célkitűzéseiket, hogy enyhüljön a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás - közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke szerdán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás