Van-e helye a magyar alkotmányról szóló vitának az Európai Parlamentben?

Az Európai Parlament tegnap, június 8-án délután vitázott az új magyar alkotmányról. Az Európai Néppárt szerint az erről szóló vitának nincs is helye az EP-ben, míg mások szerint az EU alapértékeit sérti a magyar alaptörvény. Vivane Reding alapjogi biztos az alkotmány esetében nem, csak a végrehajtó törvényekkel kapcsolatban lehet kompetens.

Az EP szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali képviselőcsoportjainak kezdeményezésére rendezett európai parlamenti vita tegnap, június 8-án délután az éles ellentéteket hozott felszínre a néppárt és a többi frakció között. Míg az előbbi azzal érvelt, hogy az alkotmányozás tagállami hatáskörbe tartozik, és hasonló szempontok szerint más európai országok alkotmányait is meg kellene vizsgálni, addig a többi frakció úgy vélte, hogy uniós alapjogok és alapértékek forognak kockán, és emiatt az EP jogosult az új alkotmányról vitát tartani.

Az EP korábban az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) vette napirendre a magyar alkotmány vitáját, ahol Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára ismertette a magyar alkotmánnyal kapcsolatos készülő értékelést. Az egyes képviselőcsoportok közötti ellentét már akkor is körvonalazódott, a tegnapi EP-beli vita pedig helyenként szintén egész heves volt, a képviselők az úgynevezett „kék kártyás” rendszerrel tettek fel a hozzászólóknak azonnali kérdéseket.

A vita végén Viviane Reding alapjogokért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy a Bizottság nem folyik bele a tagállami szuverenitás alá eső témakörökbe, így az alkotmányozási folyamatokba sem. Hozzátette viszont, hogy „akkor válhat a Bizottság kompetenssé a témában, amikor az alkotmány elvei a végrehajtó törvényekben megjelennek”. Ezzel kapcsolatban azt ígérte, hogy amennyiben bármilyen nemzeti törvény megszegné az Unió alapértékeit vagy alapelveit, akkor egy pillanatig sem habozna beavatkozni.

A Fidesz politikai pártcsaládjához tartozó konzervatív Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának a vita után kiadott sajtóközleménye szerint az EP a felszólalások során „ismételten bebizonyosodott: az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói a tények figyelmen kívül hagyásával, jogalap nélkül is kétségbeesetten folytatják hazugságokra és csúsztatásokra épülő politikai hecckampányukat az Alaptörvénnyel és Magyarországgal szemben”.

A közelmény külön kitért a magyar EP-képviselőkre is: „Elfogadhatatlan az MSZP EP-képviselőinek magatartása, akik bár tisztában vannak azzal, hogy a saját és külhoni kollégáik vádjai alaptalanok, téves információk terjesztésével tudatosan vitát gerjesztenek, a lejárató akciókban pedig vezető szerepet vállalnak” – írta az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportja.

Az EPP szerint az Alaptörvényt kritizálók olyan pontokat sérelmeztek az új magyar alkotmányban, amely rendelkezések számos más európai alkotmányban is szerepelnek, így szerintük a vita „a kettős mérce további nyílt megnyilvánulása volt”. A néppárti magyar képviselők szerint ezért a vita valódi hátterében „a 2/3-os országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormánnyal szembeni liberális és baloldali erők frusztrációja áll, melycsoportokkétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb felhatalmazásával rendelkező, jelenleg az EU soros elnökségét betöltő jobbközép magyar kormányon”.

Az EPP magyar képviselői emellett megemlítették azt is, hogy most az EP-ben az alkotmányt támadó magyar szocialista képviselők és pártjuk, az MSZP Magyarországon valójában kivonta magát az alkotmányozásból: „Képmutató magatartás, hogy míg az Alaptörvénnyel kapcsolatos magyar országgyűlési vitában a szocialisták megtagadták a részvételt, addig az MSZP EP-delegációja európai fórumokon – többek között hazug körlevelekkel, felszólalásokkal és nyilatkozatokkal – aktívan dolgozik a Magyarország elleni alaptalan viták gerjesztésén és az ország lejáratásán” – írják.

„Valódi demokrácia-e az, ahol új alkotmány szentesíti a demokratikus intézményrendszer és az európai értékrend leépítését, ahol a kormánytöbbséget ellensúlyozni hivatott intézmények érdemi ellenőrző szerepét megszűntetik?” – tette fel a kérdést Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. „Ha egy uniós tagállamban – mint most Magyarországon – ezek az alapvető közösségi értékek ily mértékben veszélybe kerülnek, az megköveteli az európai demokraták közös fellépését” – mondta a szocialista EP-képviselő arról, hogy miért kellett a magyar alkotmányozást az Európai Parlamentben tárgyalni.

Tabajdi Csaba a vita során Viviane Reding alapjogokért felelős biztoshoz intézte felszólalását: „Nem önmagában az alkotmány tartalma az, ami sokakat aggaszt, hanem az az antidemokratikus gyakorlat, amely Magyarországon meghonosodott. Szerzett jogokat vettek el bíráktól, rendvédelmi dolgozóktól, magánnyugdíjpénztári tagoktól. Reding asszony szerint mi indokolja, hogy elvettek jogokat az Alkotmány Bíróságtól, az ombudsmanoktól, közben fenyegetik a igazságszolgáltatás, és a média függetlenségét? Ezek rendkívül veszélyes fejlemények” – jelentette ki Tabajdi, majd átadta a Velencei Bizottság 30 oldalas észrevételeit a magyar alkotmányról. Hozzátette: „A Velencei Bizottság rendkívül súlyos kritikákat fogalmazott meg. Nagyon remélem, hogy az Európai Bizottság – személy szerint Ön, Reding asszony – végre komolyan veszi a munkáját. Önnek az európai szerződések őrének kellene lennie! Kérem, tegye a dolgát!”

Tabajdi szerint az új alaptörvény megkérdőjelezi a politikai váltógazdaságot, a plurális demokrácia működését, ami egyértelműen sérti az uniós alapszerződések betűjét és szellemét, de a csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumokat is. Szinte lehetetlenné teszi a normális kormányváltást, mert béklyóba veri a jövőbeni parlamenti választásokat követően felálló, bármilyen színezetű kormány tevékenységét. Számos olyan kérdéskört sorol a kétharmados parlamenti döntések közé, amelyek normális demokráciákban kizárólag a kormány illetékességi körébe tartoznak, mint például az adórendszer, vagy a családtámogatás.

A vita értékeléseként a magyar szocialisták vezetője aláhúzta: „A hamarosan elfogadásra kerülő, gazdasági kormányzásról szóló jogszabályokkal az Európai Unió képessé válik arra, hogy úrrá legyen a gazdasági deficiteken, a demokratikus deficitekkel szemben azonban az unió, az Európai Bizottság jogi eszközei rendkívül korlátozottak.”

Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányt kiegészítő sarkalatos törvények elfogadása még hátra van. A folyamat érdemi európai fellépés esetén még orvosolható, az Európában közösen vallott demokratikus értékek megmenthetőek. „A történet nem ért véget, mivel az Európai Parlament, az Európa Tanács és más nemzetközi fórumok továbbra is nagy figyelemmel követik a magyar demokrácia alakulását.”

Álláspontok

Göncz Kinga, szocialista európai parlamenti képviselő a magyar alkotmányról rendezett kedd délutáni plenáris vitában azt mondta: „A magyar alkotmány ügye nem csupán nemzeti, hanem európai ügy, mivel nem felel meg egy demokratikus alaptörvénnyel szemben felállított két fő követelménynek. Nem biztosítja sem az emberi jogok széles körű védelmét, sem az állam megfelelő muködését” – fejtette ki.

Emlékeztetett arra is, hogy az alkotmányt érdemi egyeztetés nélkül, társadalmi és szakmai vita híján egyetlen párt fogadta el. Az ellenzéki pártok az után vonultak ki az alkotmányozásból, hogy nem kaptak garanciát a kormánypárttól az alaptörvény konszenzusos elfogadására.

Felszólalásában Göncz Kinga aggályosnak tartotta azt is, hogy az adó-, a nyugdíj- és a családtámogatási rendszer módosításának kétharmados többséghez kötése drasztikusan csökkenti az elkövetkező kabinetek mozgásterét. Megakadályozza a következő választások jelöltjeit abban, hogy ezeken a területeken változást ígérjenek, ami sérti a szabad választások alapelvét. ??Az alkotmány vétójogot biztosít a nem közvetlenül választott Költségvetési Tanácsnak az Országgyulés által elfogadott költségvetés fölött, ami a törvényhozás feloszlatásához, új választások kiírásához vezethet, fenyegetve a stabil kormányzást. Csökken az alaptörvény által az emberi jogok védelmi szintje. Az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával ezek kikényszeríthetősége is alacsonyabb szintre kerül.

A képviselő a vitát követően, a Fidesznek a magyar szocialistákat az ország lejáratásával vádoló sajtóközleményére reagálva hozzátette: „A Fidesznek el kell fogadnia, hogy az Európai Parlament szabályait nem ők alkották. Itt nem tudják elhallgattatni a kritikus hangokat, és a bírálók személyét sértő megjegyzéseik is ellenérzést váltanak ki, még néppárti kollégáik körében is”.

Gurmai Zita szocialista EP-képviselő is azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy „az új magyar alkotmányról szóló vitának helye van az Európai Parlamentben”, mert szerinte az új magyar alkotmány az európaiak által közösen vallott értékeket kérdojelezi meg. „Remélem, valamennyien egyetértünk abban, hogy egy alkotmánynak kiegyensúlyozottnak, polgárközinek, pártsemlegesnek és széles társadalmi támogatottsággal rendelkezonek kell lennie. Sajnos, az új magyar alkotmány ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget” – hangsúlyozta az alkotmányügyi bizottság alelnöke.

Felszólalásában Gurmai Zita rámutatott: a kormánypárt – állításával szemben – nem építette be az unió alapjogi chartájának tartalmát és lényegét az új magyar alaptörvénybe, az alapvető jogok és alapelvek tekintetében következetlenség jellemzi a dokumentumot.?? „Az Európai Parlamentnek meg kell vitatnia ezt a témát, és erre most kell sort keríteni, mivel az új alkotmány alapján elfogadásra kerülő úgynevezett „sarkalatos” törvények kidolgozása még hátravan. Ezek a jogszabályok is óriási veszélyt rejtenek, mivel teljesen ellehetetleníthetik a későbbi kormányok számára az ország irányítását” – zárta felszólalását Gurmai Zita.

Gál Kinga (Fidesz-EPP) szerint képmutató dolog a magyar alaptörvényről vitatkozni, ennyi erővel bármelyik ország alkotmányát vizsgálhatnák. „Az, hogy mi kerül egy ország alaptörvényébe, és mi az, amit más jogszabályi szinten rendez az adott tagállam, az tisztán a nemzeti szuverenitás körébe tartozik. A népképviseleti elven alapuló demokráciában, a szabad választásokon megválasztott képviselőknek a döntése, hogy melyek azok a területek, amelyeket alaptörvényi szinten rendeznek és melyeket kívánnak rendezni általános jogszabályi szinten. Ezt a vitát olyan szempontból nem értem, h a kétharmados törvények garanciát jelentenek, hogy nem lehet velük visszaélni. Az Alkotmány kétharmados többséggel való elfogadása garanciális szabály. Most Önök épp a kétharmados többséget kifogásolják, amit eddig garanciaként láttak.”

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

Diplomatikus, de nem minden feszültségtől mentes egyeztetések a G7-csúcson

A hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetői alapvetően eltérő nézeteik ellenére igyekeztek előremutató tárgyalásokat folytatni és megegyezésre jutni a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartott csúcstalálkozójukon. A központi témák többek között az iráni atomalku, az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus, valamint a brazíliai erdőtüzek voltak.

Read More »

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás