_

Merkel akar a legzöldebb ipari vezető lenni

Az arab tavasz, az internettel kapcsolatos biztonságpolitikai kérdések, és Angela Merkel nyomására Fukusima és az atomerőművek biztonságossága is téma volt az észak-franciaországi Deauville-ban rendezett G8-as csúcstalálkozón. Merkel ugyan igyekszik, de a legfejlettebb ipari országok között a német kancellár ökológiai szólamai idegenül hatnak.

A G8-nak a világ legfejlettebb ipari országai a tagjai – ezek között az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Oroszország. Ebben az évben a vezető hatalmak a normandiai Deauville-ben gyűltek össze. A találkozóra idén május 26-27-én került sor.

A csúcstalálkozó főbb témáit már előre lehetett tudni. Ezek között szerepelt az észak-afrikai és közel-keleti országokban lezajlott politikai robbanások, és a nekik folyósítandó pénzügyi támogatás, illetve az internettel összefüggésben levő biztonságpolitikai kérdések. A tanácskozás harmadik főbb témájaként pedig a német kancellár, Angela Merkel nyomására az atomerőművek kérdése is felkerült a napirendi pontok közé.

Németországban leállítják az atomerőműveket

Németországban a kormányzó kereszténydemokraták (CDU/CSU) éppen az atomenergia alkalmazásának minél hamarabbi elhagyásáról beszélnek. Nem kis társadalmi nyomás hatására a német koalíció a megújuló energiaforrások használatára való áttérést és az atomreaktorok leállítását  most 2022-re teszi. Érdekes, hogy a 2008-as japán toyakoi G8-as csúcstalálkozón Merkel még meg volt győződve az atomenergia jelentőségéről, azt fontos átmenetet biztosító „hídtechnológiának” nevezte, amelyhez még egy darabig ragaszkodni kell. Az atomenergia használatát akkor még többek között „környezetkímélőnek” is nevezte, de úgy tűnik német állampolgárai ezen a véleményén nem osztoztak.

Németországban a fukushimai atombalesetet követően két bizottságot alakítottak az atomreaktorokkal kapcsolatos biztonsági kérdések vizsgálatára. A német kancellár annyira sikeresnek találja az ökológiai irányvonalat, hogy vezető ipari társországainak is ezt ajánlaná.

Merkel már a Bundestagból a G8-nak üzent

A deauville-i csúcstalálkozó előtt Angela Merkel úgy nyilatkozott, miszerint a G8-aknak vezető szerepet kell játszaniuk az atomerőművek biztonságosságának garantálásában. A fukusimai atombalesetet követően a német kancellár nem csak saját országában találja ajánlatosnak a reaktorok átvizsgálását, de a világszerte található több mint 400 atomerőmű esetében is. „Nemzetközi szinten van szükség az erőművek biztonsági kritériumok szerinti átvilágításra” – mondta Merkel múlt héten a Bundestagban. A kancellár nem csak Németországban, de az EU-ban is „a legmagasabb szintű biztonsági normák” bevezetését javasolja. Németországnak, véleménye szerint, élen kell járnia a környezetvédelemben és az ökológiai áramtermelésben, és így fogalmazott: „minél hamarabb el kell jönnie a megújuló energiaforrásokat használó technológiák korszakának”.

A fejlett ipari országok és a környezetvédelem?

A német kancellár törekvései nem feltétlenül találnak a G8-ak egyértelmű támogatására. A vezető ipari hatalmak nagy általánosságban Merkeltől eltérő állásponton vannak az atomenergia jövőbeli hasznosításáról. Természetesen szóban a francia elnök, Nicolas Sarkozy is az egységes biztonsági normák bevezetése mellett foglalt állást. A valóságban azonban a G8-ak házigazdája, a legnagyobb európai atomenergia-termelő országé, aki inkább a francia nukleáris energia erősítésére tenné a voksát. Az Egyesült Államokban is egyre inkább azzal összefüggésben vitatkoznak az atomenergiáról, mint az olajimporttal szemben kínálkozó, és a környezetet károsító, fokozott szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentésére megoldást biztosító alternatíváról.

Merkel izolálódik – elkopik a fényes német külpolitika?

A német szociáldemokrata (SPD) frakcióvezető, Frank-Walter Steinmeier erősen támadta a német külpolitikai irányt. „Vezető és tiszteletnek örvendő európai nemzetből két év alatt sikerült a perifériára kerülnünk” – mondta a Merkel bundestagbeli nyilatkozatát követő vita során. Véleménye szerint nyomát sem lehet találni a koalíció kezdeményezéseiben bármiféle koncepciónak vagy egyediségnek. „A világ többet vár tőlünk” – tette hozzá nyilatkozatához az ellenzéki vezető.

A német ellenzék bizonyítékként azt is felhozta, hogy az Egyesül Államok elnöke, Barack Obama mindezidáig nem látogatott el Berlinbe, azonban más európai fővárosban már tiszteletét tette. A másik támadási pont pedig, hogy vezető európai gazdasági hatalomként Németországnak nem sikerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői posztjáról távozó Dominique Strauss-Kahn utódjára javaslatot tennie.

Az európai erőművek tesztelésébe belementek az uniós tagállamok

Múlt hét szerdán az európai uniós tagállamok ugyan beleegyeztek, hogy a 27 tagállamban található több mint 140 reaktort június 1-je és december között biztonsági vizsgálatnak vetik alá, a G8-ak komoly kötelezettséget nem vállaltak az atomerőművekkel kapcsolatban. Az EU energiaügyekért felelős biztosa, Günther Oettinger megerősítette, hogy a télig lezajló vizsgálatok elsősorban a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, földrengések, cunamik, extrém meleg vagy hideg időjárások hatására fognak kiterjedni.

A deauville-i G8-ak ugyan megígérték, hogy levonják a következtetéseket a fukusimai atomkatasztrófából, de az atomenergia használatának elhagyásáról egyik G8-as államfő sem nyilatkozott. Környezetvédő szólamaival pedig a német államfő, sokak szerint csak tüske a vezető ipari országok vezetőinek szemében.

Az aligha várható, hogy a hiányos biztonsági szempontok következtében a reaktorokat Németországon kívül akár egyetlen országban is leállítanák. Fontos megjegyezni, hogy az EU által előirányzott biztonsági vizsgálatok jogilag nem kötelező erejűek. A legérdekesebb szempont talán az lehet, hogy Merkel ugyan külpolitikailag elszigetelődhet a környezetvédelmi álláspont hangoztatásával, a többi ipari ország számára azonban politikailag veszélyes is lehet a németek ökológiai éllovassága. „Amennyiben egy erős ipari ország bebizonyítja, hogy atomenergia nélkül is erős lehet egy iparra épülő gazdaság, az a többi országban is vitát indíthat” – gondolja az európai zöldek vezetője, Daniel Cohn-Bendit.

Bodolai Bori

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás