Friss hírek

Trükközne az EU a görögökkel

A követelés lejártakor Athén által a privát befektetőknek visszafizetett hiteleknek a görög kincstárjegyekbe való újrainvesztálását mérlegelik európai döntéshozói körökben, mint olyan megoldást, amivel elkerülhetővé válna a görög államadósság átrendezése.

A jelek szerint kreatív megoldások révén próbálja elkerülni az Európai Unió a görög államadósság átütemezését, amit az európai bankrendszerre gyakorolt kiszámíthatatlan hatása miatt túlságosan kockázatosnak tart, ezért továbbra is elutasít.

Az elmúlt napokban vezető európai politikusok, de közülük is elsősorban Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke arra célozgattak, hogy az euróövezet egyfajta „puha adósságátrendezéssel” kísérelheti meg menteni a menthetőt Görögországban. Az államadósság „átprofilírozásával” kapcsolatos kijelentéseket azonban keményen bírálta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, a BruxInfónak nyilatkozó források szerint főleg azért, mert egy ilyen megoldás „hiteleseménynek”, egy szerződéses viszony felmondásának számítana, ami jó eséllyel zűrzavart okozna a piacokon.

Ilyen hitelesemény lenne, ha – miként arra sokan Juncker szavaiból is következtettek – időben meghosszabbítanák a görögöknek nyújtott hitelek lejáratát, amivel megváltoznának a hitelező és a kölcsönfelvevő közötti szerződéses feltételek. „Az államadósság profiljának átalakítása ezért nem lehetőség, ez egyáltalán nem része a csomagnak” – közölték nevük elhallgatását kérő források a BruxInfóval.

Az EU ehelyett minden jel szerint más, sokkal szolidabb megoldásokban gondolkozik. Egy ilyen lenne, ha az európai kormányok rávennék görög államkincstárjeggyel rendelkező bankjaikat és más magánhitelezőiket arra, hogy azonnal fektessék be újra görög állampapírokba a pénzt, amit Athén az előző követelés lejártakor visszafizetett. Ezzel a módszerrel nem kellene szerződést módosítani és így hiteleseményt előidézni, amit a piacok nem néznének jó szemmel.

Kérdéses ugyanakkor, hogy mivel lehetne meggyőzni a hitelezőket arról, hogy visszaszerzett kölcsönüket újra görög állampapírokba fektessék? Egy vélemény szerint azért mennének bele egy ilyen megoldásba, mert ez még mindig jobb annál, mintha le kellene mondaniuk kintlévőségük egy részéről. Egyelőre nem tudni, hogy ez a megoldás milyen módon tükröződik majd a különböző uniós dokumentumokban, így az Európai Tanács által június végén elfogadandó szövegben.

Az ugyanakkor biztos, hogy az EU továbbra is elutasítja a görög államadósság átütemezését, mert tart annak az európai bankrendszerre gyakorolt esetleges hatásától. „Ez egy olyan kockázat, amit nem akarunk felvállalni” – hangsúlyozta egy illetékes.

Darvas Zsolt, a Bruegel makrogazdasági kutatóintézet szakértője szerint ugyanakkor az adósság átrendezésének nincs alternatívája, mert Görögország a programban tervezett jövő májusi időpontban biztosan nem tud visszatérni a piacokra önmagát finanszírozni, miközben a 110 milliárd eurós hitelkeret addigra elfogy. Úgy véli, hogy egy újabb vaskos, sokmilliárdos hitelcsomag nyújtása a centrum országok közvéleményének ellenállása miatt politikailag nem reális, gazdaságilag pedig nem lenne sok értelme. Athén ugyanis akkora adóssághegyet halmozott fel (a GDP 166 százalékára becsüli a Bizottság idén az államadósság mértékét), hogy annak csökkentéséhez körülbelül tíz százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, aminek nulla az esélye.

A Bruegel elemzője az EU-val szemben nem számít arra, hogy az adósság átrendezése közvetlenül romba döntené az európai bankrendszert, amelynek kitettségét 50-60 milliárd euróra becsüli. Vagyis még egy 50 százalékos adósság-elengedés (haircut) esetén is legfeljebb 30 milliárd veszteséggel lehetne számolni, ami nem végletesen nagy összeg. Darvas ugyanakkor a BruxInfónak nyilatkozva elismerte, hogy az adósság átütemezésének közvetett hatásait már nehezebb megítélni, ám így is túlzásnak tartja Jürgen Starknak, az EKB igazgatótanácsi tagjának azt a kijelentését, hogy a Lehman Brothers-hez hasonló összeomlás lenne a dolog vége.

Úgy tudjuk, hogy a lejárt hitelek újrainvesztálásán túl egy távolabbi opcióként számol az EU most egy újabb görög csomaggal is. A további lépések felméréséhez azonban előbb el kell készülnie a három intézmény (EU, IMF és EKB) jelenleg is Athénban tartózkodó felülvizsgálati missziója jelentésének.

Athént európai partnerei ugyanakkor fokozódó nyomás alá helyezik annak érdekében, hogy végezze el a számára előírt házi feladatot. Brüsszeli illetékesek privát beszélgetésekben elismerik, hogy ez nem is annyira magától értetődő, lévén, hogy az otthon is sokat támadott görög kormány is tisztában van azzal, hogy a mentőakció sikere az eurózónának legalább annyira érdeke, mint neki. „Ez nem Argentína, akinek azt mondhatod, hogy ha nem végzed el a munkát, akkor nincs pénz. Ez ugyanis az egész euróövezetet közvetlenül érinti” – jegyezte meg egy forrás.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A túszul ejtett nemzet

Bár El Salvador nem háborús övezet, akár az is lehetne. Az apró közép-amerikai országban ugyanis az MS-13 és a La 18 rivális bandák irányítják és befolyásolják az élet minden aspektusát, ami miatt a világ egyik legveszélyesebb helyének számít.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás