Kidobná az eurót az ablakon Görögország

Az euróövezet négy legnagyobb országának pénzügyminiszterei péntek este, május 6-án Luxemburgban titokzatos találkozón vitatták meg a görög államadósság gondjait, miközben feltételezések szerint Athén azt fontolgatja, hogy elhagyja a közös valutát.

Jean-Claude Juncker, az eurót használó tagállamokat tömörítő Eurogroup elnöke a luxemburgi találkozó után azt mondta, konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Görögországnak új tervre van szüksége az őt megnyomorító államadósságának visszafizetésére.

„Azt gondoljuk, hogy Görögországnak szüksége van egy újabb kiigazítási programra” – mondta Juncker a görög, német, francia, olasz és spanyol pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélések után. „Ezt részletesen meg kell vitatni, a téma május 16-án, a következő Eurogroup találkozón is napirenden lesz” – tette hozzá Juncker.

Az eurózóna négy legnagyobb gazdaságának pénzügyminisztere görög kollégájukkal Luxemburgban találkoztak pénteken, ahol Athén és uniós vezető tisztségviselők egyaránt tagadták a német Der Spiegel hetilap internetes kiadásának értesüléseit, miszerint a görög kormány azt fontolgatja, hogy kilép az euróövezetből. A luxemburgi megbeszéléseken részt vett az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet, valamint Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa is.

Papandreou görög kormányfő Meganisi szigetén tartott sajtótájékoztatóján határozottan kijelentette: „Semmi ehhez hasonló forgatókönyvet nem vitattunk meg, még a nem hivatalos találkozóinkon sem. Kérek mindenkit Görögországban és külföldön is, különösen az EU-ban, hogy hagyja, hogy Görögország békében végezze a munkáját.”

Athénban és Európában hivatalosan továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magánkézben lévő görög államkötvények szerkezetátalakítása egyelőre nincs napirenden, nem hivatalosan azonban egyre inkább elismerik, hogy az átalakítás valamilyen formája elkerülhetetlen lesz, esetleg a kötvények fiutamidejének kiterjesztésével.

Egy esetleges felülvizsgált görög terv uniós tisztviselők és elemzők szerint kitolhatná a költségvetési hiány csökkentésének céldátumát, megkönnyítené a rendkívüli kölcsönök feltételeit, valamint további pénzt adna Görögországnak.

A görög pénzügyminiszter, George Papaconstantinou azt mondta, hogy Görögország továbbra is elkötelezett a pénzügyeinek rendbehozása, valamint a gazdasági növekedéshez való visszatérés mellett. Elmondása szerint a mostani találkozón 2012-re határozták meg a következő lépéseket: „Vagy kimegyünk a piacokra, vagy felhasználjuk az EU Tanácsának legutóbbi döntését, amely megengedte az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek, hogy görög államkötvényeket vásároljon. Erről szólt a vita is” – mondta Papaconstantinou szombati sajtótájékoztatóján.

A görög államkötvények szerkezetének átalakítása azonban felvetné egy hasonló eljárás lehetőségét a többi segítségre szorult ország, így Írország, valamint Portugália esetén is. A The Irish Mail napilap vasárnap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ír kormány szintén arra számít, hogy valamilyen formában három éven belül átalakíthatnák az ország adósságának szerkezetét.

Jean-Claude Juncker, aki a pénteki találkozót öszehívta, azt mondta, széleskörű vita alakult ki Görögországról és más nemzetközi gazdasági kérdsekről, az eurövezetből kilépést pedig butaságnak minősítette: „Nem tárgyaltunk Görögország kilépéséről az euróövezetből. Ez egy buta ötlet. Semmiképpen sem – ez egy olyan út, amelyet soha nem választunk” – mondta újságíróknak a találkozó után. „Nem akarjuk, hogy az euróövezet ok nélkül szétessen. Kizártuk a szerkezetátalakítás lehetőségét is, amelyet a pénzpiacok egyes részein már gyakran emlegetnek” – tette hozzá.

Ha egy ország kilépne az eurózónából, az olyan magas költségekkel járna, hogy elemzők szerint a közösség bármit megtenne ennek megakadályozására, még ha arra is van szükésg, hogy a leggazdagabb tagoknak kell szanálnia a gyengébbeket. Görögországnak ki kellene vennie az eurózóna többi tagjainak bankjaiban tartott betéteit is, ha új valutát vezetne be, ezzel viszont veszélybe sodorná saját bankjait és zavart okozna a vállalatok számára is.

„Számomra az eurózóna egy egyirányú utca” – mondta Gilles Moec, a Deutsche Bank közgazdásza. „Egy szakításnak katasztrofális következményei lennének arra az országra nézve, amelyik kilép” – mondta a szakértő, aki szerint bankcsődökhoz is vezetne egy esetleges valutaváltás. „Nem látom, hogy lehetne ezt rendezett módon megoldani” – tette hozzá.

Mások szerint azonban az euró elhagyása Athént megszabadítaná több gazdaságpolitikai megszorítástól is. Ha ugyanis Görögország visszatérne a drachmához, a nemzeti fizetőeszköz leértékelésével és a hivatalos alapkamat alacsonyan tartásával visszanyerhetné a versenyképességét és kezelni tudná az adósságát anélkül, hogy az éveken át húzódó megszorítások és recesszió miatt szembe kellene néznie a társadalmi és politikai felháborodással.

Jonathan Loynes, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint viszont változások várhatóak az euróövezetet és annak tagságát illetően, ennek egyik lehetséges formája pedig szerinte az lehet, hogy egy olyan „kis gazdaság”, mint Görögország, elhagyja a közös valutát. „Nem gondolom, hogy ez az ötlet teljesen valószínűtlen lenne” – mondja a szakértő.

Egyelőre viszont nincs semmiféle jogi eljárás arra nézve, hogy ha valaki el akarja hagyni az eurózónát, akkor mi a teendő, egyes közgazdászok pedig amellett érvelnek, hogy akár az uniós szerződések módosítására is szükség lehet, hogy erre meglegyen a törvényes lehetőség, és ne vezessen gazdasági katasztrófához egyik oldal számára sem.

A Luxemburgban rendezett találkozóra az eurózóna ötödik legnagyobb gazdaságát, Hoillandiát nem hívták meg, a holland kormány pedig a hétvégén komoly hazai kritikát kapott ezért a hétvégén. A holland pénzügyminisztert, Jan Kees de Jagert azonban biztosította francia és német kollégája arról, hogy pénteken még semmit sem döntöttek el, illetve hogy Hollandiának szintén lesz beleszólása a jövőbeni döntésekbe.

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás