Paksot is átvizsgálja az EU

Ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság. Erre a három – a tagállamok egyetértése mellett megfogalmazott – alappillérre épül az Unió hosszabb távú energiastratégiája. Az “Energia Útiterv 2050” című munkaanyag 2050-ig határozza meg a területen elérendő célokat, illetve taglalja a megvalósítás lehetőségeit. A részletekről az EU energiaügyi miniszterei a hét elején egy gödöllői informális ülésén tárgyaltak. A megbeszélés eredményeit Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, valamint Günther Oettinger uniós energetikai biztos ismertették egy nemzetközi sajtótájékoztatón.

Az informális miniszteri ülés fókuszában az „Energia Útiterv 2050” állt, melynek tényleges vitája a gödöllői ülésen kezdődött meg. Az európai energiapolitikát hosszútávon is meghatározó dokumentum elsősorban az alacsony szén-dioxid kibocsátású rendszerek megvalósításával kapcsolatos elképzeléseket tárgyalja, valamint a kivitelezéshez szükséges technológiákat és az energiaszegénység felszámolására szánt stratégiákat elemzi. A kastélybéli tanácskozáson döntés nem született; ez az ülést elnöklő Fellegi Tamás szerint inkább a lengyel soros elnökség idejére valószínűsíthető.

A sajtótájékoztatón az EU energetikai biztosa elmondta: az energia ügyet kizárólag uniós szinten nem lehet kezelni, hiszen az túlmutat a 27 tagország érdekeltségi körén. Günther Oettinger beszélt a szénalapú energiafelhasználás leépítésének fontosságáról is, amelynek egyik lehetséges eszköze az energiákat hatékonyan felhasználó köz- és magánépületek széleskörű elterjesztése lenne. A szakpolitikus mindazonáltal arra is rámutatott, hogy a jó megoldások kezdetben bizony költséges beruházásokat igényelnek, ami viszont a tagállamok büdzséjének újragondolását követelheti meg.

„Mivel a megújuló energiák arányát a teljes energiamixben, a tagországok közösen 20 százalékban határozták meg, így ez a 2020-as vállalás elvileg mindegyik uniós államra nézve kötelező” – hangsúlyozta Oettinger. A miniszterek ülésén a résztvevők az olyan a megújuló energiaforrások jelentőségében is egyetértettek, mint a szél- és napenergia, valamint az árapály jelensége.

Néhány tagállam ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a modernebb energiaforrások magasabb energiaárakat vonhatnak maguk után, amire a fogyasztókat is fel kell készíteni. Több ország azt is jelezte, hogy energiatermelésük egy részét hosszútávon továbbra is atomenergiából, illetve földgázból nyerik majd.

Fellegi Tamás az ülésről tartott összegzőjében kiemelte: az energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, amin az Unió nem tervez változtatni.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a következő hat hónapban úgynevezett stressz-tesztnek vetik alá az uniós államokban működő 143 atomerőművet. Ez a gyakorlatban a létesítmények legmagasabb szintű és legalaposabb biztonsági tesztelését jelenti. Fellegi Tamás leszögezte: biztos abban, hogy a paksi erőmű átmegy a teszten, amelynek eredményeire előreláthatóan ősz közepéig várni kell. A vizsgálat részletei nyilvánosak lesznek. Fellegi szerint már csak azért is, mert a japán eseményekből okulva, mindenkinek az az érdeke, hogy ezeket a méréseket átlátható módon és azonos feltételrendszer mellett végezzék.

A nemzeti fejlesztési miniszter azt is kijelentette: az “Útiterv 2050” fontos szerepet szán az innovációnak és a kutatás-fejlesztési szektornak, hiszen a közös energia- és klímapolitikai célok eléréséhez megfelelően képzett munkaerőre van szükség. Igaz, e vonatkozásban a tagállamok felkészültsége jelentősen eltér egymástól.

Tossenberger Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendeződni látszik a kasmíri konfliktus

Az indiai kormányzat pénteken bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását. A térségben nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát.

Read More »

A hongkongi vezetés még próbálkozik, de így is elkerülhetetlen a recesszió

A vállalatokat és a lakosságot segítő intézkedéseket jelentett be Paul Chan hongkongi pénzügyminiszter, melyekkel a városban uralkodó politikai és társadalmi zűrzavar, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború negatív hatásait kívánják enyhíteni. A kormányzat reményei szerint a 19,1 milliárd hongkongi dollár összértékű intézkedések 0,3 százalékkal növelhetik a város gazdasági teljesítményét, ám szakértők szerint a recesszió így is elkerülhetetlen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás