Csalódott zöld szavazók?

Egy hónapnyi tárgyalás után egyeztek meg egymással a német Zöldek és szociáldemokraták Baden-Württembergben: a két párt vezetői szerdán bejelentették a sikeres koalíciós tárgyalások befejezését. Winfried Kretschmann leendő miniszterelnököt várhatóan május 12-én választják meg. A koalíciókötésnek a Zöldek számára azonban kemény ára van: kénytelenek voltak belemenni a „Stuttgart 21” projekt jövőjének népszavazásra bocsátásába, ezzel megszegve választási ígéretüket, hogy a beruházás mindenképpen leállításra kerül. A szociáldemokraták nem elégedtek meg ennyivel: Nils Schmid, a párt tartományi vezetője a kormány gazdasági és pénzügyi „szuperminisztere” lesz, mintegy ellensúlyt képezve a zöld miniszterelnöknek, ráadásul tervei között szerepel az adóemelés is. Az SPD emellett egy minisztériummal többet vezethet majd, mint a Zöldek.

A megszegett ígéret

A választási ígéret szép szó – de hogy Winfried Kretschmann, a Németország első leendő zöld tartományi miniszterelnöke be tudja-e majd tartani, az kérdéses. Pedig sok múlik majd ezen a pártja számára: a Zöldeknek bizonyítaniuk kell, hogy koalíciót vezető pozícióban, immár rangidős partnerként is képesek kormányozni. A mostani baden-württembergi kép azonban nehézkessé teszi az ígéret betartását: a szociáldemokratákkal való koalíciókötés megvalósításának érdekében a Zöldek kénytelenek voltak kompromisszumot kötni az SPD javára. A „Stuttgart 21” elnevezésű infrastrukturális projekt ügyében feltehetőleg népszavazásra kerül sor, amelynek eredménye értelmében Kretschmann cselekedni kíván. A Zöldek persze még reménykedhetnek, mivel a megegyezés tartalmazza azt is, hogy amennyiben a beruházás költségei túllépik a 4,5 milliárd eurót, akkor a tartomány tovább nem járul hozzá a többletköltségekhez.

A megegyezés és vitatott témák

 A „Stuttgart 21” ügye miatt a tervezettnél nehezebben sikerült megegyeznie a két pártnak, miután azonban a múlt héten a Zöldek engedtek, nem állt semmi útjában az szövetségi szinten első zöld-szociáldemokrata koalíciónak. Kretschmann a bejelentéskor úgy nyilatkozott: „Ahol szükséges, ott megváltoztatjuk a politikát, ahol lehetséges, ott pedig javítunk rajta” – tudósít a Spiegel Online. A koalíciós szerződés életbe lépéséhez a pártoknak május 7-én rendkívüli pártkongresszuson még jóvá kell hagyniuk az alkut. 

Egyes források szerint azonban a koalíciós szerződés megkötése ellenére sem felhőtlen a viszony a két párt között: a Spiegel Online összegyűjtötte a Zöldek és SPD közötti ellentétes álláspontokat és a választópolgárok körében vitatott témákat, megemlítve azt, hogy a szociáldemokraták továbbra is nehezen tudják feldolgozni „másodhegedűsi” szerepüket. A két párt a „Stuttgart 21” ügye mellett nem ért egyet az autópolitikában sem, Kretschmann a „kevesebb autó jobb, mint a több” kijelentésével az autóipart azonnal maga ellen fordította. Nem örült kijelentésének Nils Schmid sem, aki gondolt azokra a szavazókra is, akik munkahelyüket féltik: az autóipar a tartományban több százezer ember megélhetését biztosítja, gondoljunk csak a Daimler, Porsche és Audi üzemeire valamint azok beszállítóira. A leendő kormány tervei között – ahogy ezt később látni fogjuk – szerepelnek változtatások az iskolarendszerben, amelyek szükségességét nehéz lesz megmagyarázni a bírálóknak, a tartomány ugyanis előkelő helyen áll a PISA-tesztek rangsorában.  A koalíció biztosan tervezett intézkedései között szerepel az ingatlanszerzési adó 1,5 százalékpontos emelése: bár az adóemelés akár 300 millió eurót is hozhatna a költségvetésnek, a polgárok körében biztos nem lesz népszerű. Már csak azért sem, mert Baden-Württembergben épül a legtöbb saját tulajdonban lévő otthon.

Atomenergia

A Zöldek és az SPD emellett sürgetnék az atomenergia leépítését, amely Baden-Württemberg esetében már csak azért is aktuális, mivel a tartományban négy atomerőmű található. Az atomerőművek közül kettőt már leállítottak – az ügy egyetlen hátulütője, hogy az erőműveket üzemeltető vállalat, az EnBW részben tartományi tulajdonban van, így azok leállítása természetesen terheli a tartományi költségvetést is. Az EnBW tulajdonlása egyébként a volt kereszténydemokrata kormányzat öröksége: az egykori kereszténydemokrata miniszterelnök, Stefan Mappus – állítólag a tartományi parlamenttel való egyeztetés nélkül – tavaly 45 százaléknyi részesedést szerzett az EnBW energiavállalatban, ezzel megfosztva a francia tulajdonost részesedésétől és megszüntetve a vállalat tíz éves magántulajdonát.  A további részvények nagy részének tulajdonosa a községi energiaszolgáltatók szövetsége.

Atom-ügyben azonban további buktatókra is számíthat az új kormány, ezen belül is a főleg a Zöldek: elképzelhető, hogy a tartomány déli részében új atom-temetőnek alkalmas hely után kell kutatni. Az eddigi atom-temető, az alsó-szászországi Gorleben ellen országosan a Zöldek voltak az a párt, amely a legtöbb tüntetőt mozgósította.

További tervek

A Spiegel Online szerint a koalíció továbbá tervezi a volt CDU-FDP alkotta kormányzat által felhalmozott adósságok csökkentését: a tervek szerint a tartomány 2020-tól nem vesz majd fel újabb hiteleket, ezzel betartva a szövetségi szinten érvényes eladósodási korlátot. Több igazi zöld téma is szerepel a tervek között: a zöld-vörös kormány egyrészt saját elektromos járművekből álló flotta felállítását tervezi, annak érdekében, hogy a tartomány éllovasa lehessen a környezetbarát technológia országos szintű elterjedésében. Emellett energiaügyben az atomenergia mellőzésének terve mellett több szélerőmű felállítására kerül majd sor a tervek szerint.

A koalíciós szerződés értelmében a leendő kormány változásokat tervez továbbá a tartomány iskolarendszerében, melyek szerint több olyan iskolát hoznának létre, amelyek egész naposak illetve amelyekben csupán a tízedik osztály után kellene dönteni, hogy a gyerekek milyen formában folytatják a továbbtanulást. Egy biztosan népszerű intézkedésre is lehet számítani: a kormány tervezi az egyetemi tandíjak megszüntetését – az egyetemisták természetesen kínosan ügyelni fognak arra, hogy a koalíció betartja-e ezen ígéretét.

Az új kormány tervei első ránézésre nem tűnnek túl forradalminak, annak ellenére, hogy a Zöldek és az SPD 58 éves kereszténydemokrata uralmat tört meg a tartományban. Ami akár jelenthetne forradalmi változásokat is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Baden-Württemberg alapvetően – német értelemben vett – konzervatív tartománynak számít: a mostani választások igazi győztesei a Zöldek témájukra találtak az atomenergia körül kirobbant vitákban és pozíciókban, ezzel meggyőzve a kereszténydemokrata és liberális szavazók egy részét. Annak okát, hogy a leendő kormánykoalíció nem forgat fel pillanatok alatt mindent, ebben kell keresni. Nem vetne túl jó fényt az új kormányra és a polgárokat is elrettenthetné az, ha most hirtelen markáns változásokra kerülne sor.

Erőviszonyok a tartományi parlamentben

A közel hatvan éve kormányzó baden-württembergi kereszténydemokraták a márciusi tartományi választásokon eddigi legrosszabb eredményüket érték el – a szavazatok 39 százalékával hatvan képviselőt küldhetnek a tartományi gyűlésbe. A legtöbb szavazatot elért párt ezzel természetesen nem vesztette volna el hatalmát mindenképpen, az igazi problémát az eddigi koalíciós partner, az FDP veresége jelentette: a liberálisok éppen hogy átlépték a parlamenti bekerülési küszöböt, 5,3 százaléknyi szavazataránnyal csupán hét képviselőt delegálhatnak a parlamentbe. A Zöldek 24,2 százalékkal 36, az SPD 23,1 százalékkal pedig 35 képviselőt delegálhat. A két párt ezzel négy hellyel többet birtokol a politikai ellenfélnél.  Mind a szavazatarányok, mind a parlamenti helyek elosztása jól mutatja, hogy a Zöldek erőfölénye, amennyiben egyáltalán lehet erről beszélni, a szociáldemokraták felett nem túl nagy. Ezzel magyarázható a koalíciós tárgyalások során kötött kompromisszum és az is, hogy annak ellenére, hogy a Zöldek adhatják a miniszterelnököt, az SPD eggyel több minisztériumot vezethet majd. Természetesen a Nils Schmidnek adott „szuperminisztérium” is ezekre a kiegyenlített erőviszonyokra utal. A gazdasági és a pénzügyminisztérium mellett a belügyi tárca is a szociáldemokraták kezébe kerül majd. Hogy ez az engedmény mennyire kedvez majd az SPD-nek, majd kiderül – mindhárom minisztériumban jó eséllyel kerülhet sor népszerűtlen döntések meghozatalára.

Balog Anna

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás