Nem rokkan bele a nyitásba a német munkaerőpiac

Becslések szerint maximum évi 100 ezer új munkavállaló jöhet az EU keleti végeiből Németországba a munkaerőpiac május 1-i végleges megnyitását követően. Németországban ráadásul viszonylag alacsony a munkanélküliség és egész Európában a legnagyobb a betöltetlen munkahelyek száma.

Május 1-jén az utolsó két régi tagállamban, Ausztriában és Németországban is feleresztik a sorompót a 2004-ben csatlakozott új tagországok munkavállalói előtt, miután lejár a maximum hét éves (2+3+2) korlátozási lehetőség. Az Európai Bizottság a közelmúltban közzétett tanulmányokhoz hasonlóan nem számít a nyolc közép- és kelet-európai országból tömeges beáramlásra Németországba és Ausztriába, azon egyszerű oknál fogva, mert a munkavállalási célú migrációs hullám java már 2004 és 2010 között lecsengett.

Ettől függetlenül mind a német, mind az osztrák munkaerőpiacon lehet újabb hullámra számítani, ám ez a legtöbb előzetes várakozás szerint korlátozott marad. A Friedrich Ebert Alapítvány maximum 100 ezer új munkavállaló megjelenésével számol évente a nyolc közép-és kelet-európai országból (Bulgáriával és Romániával szemben 2014-ig marad fenn a korlátozás) 2011 és 2015 között, ami a német aktív munkaképes korú lakosság mindössze 0,2 százaléka.

A FEA nemrég napvilágot látott tanulmánya szerint az újonnan érkező munkavállalók 45-65 százaléka Lengyelországból kel majd útra a nyugati szomszédba, amely egyébként az elmúlt években már fokozatosan könnyített a külföldiekkel (értsd keletiekkel) szemben fennálló korlátozásokon: 2009. január 1-óta például nem kér munkavállalási engedélyt a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóktól, 2011. január 1-óta pedig az idénymunkásoktól sem. A munkaerőpiac fokozatos megnyitása Ausztriában és Németországban sem vezetett tömeges beáramláshoz – mutatnak rá Brüsszelben.

De még a legtöbb keleti munkavállaló megjelenésével számoló forgatókönyv érvényesülése esetén sem lesz számottevő a Németországban letelepedett és ott kenyerét kereső közép-európaiak száma és aránya. Létszámuk a jelenlegi 635 ezer főről 2015-re nagyjából 1,2 millióra, 2020-ra pedig 1,5 millióra nőhet, a teljes német népességhez mért arányuk pedig 0,8 százalékról 1,5 százalékra, illetve 2020-ra maximum 1,9 százalékra. De a tényleges számuk várhatóan ez alatt marad.

Más fontos statisztikákból és fejleményekből arra lehet következtetni, hogy Németországban ma nagyobb a fogadókészség a keleti munkavállalókkal szemben, mint a 2004-es bővítés idején és azóta volt. Európa jelenlegi gazdasági sikerállamában ugyanis viszonylag alacsony, 6,5 százalékos a munkanélküliség, miközben egész Európában itt a legnagyobb a betöltetlen munkahelyek aránya (2,6%). Egy másik becslés szerint az aktív munkaképes korúak száma Németországban a 2010-es 45 millióról 41 millió főre csökken 2020-ra, vagyis munkaerőhiány léphet fel. Egy Berlin és Madrid által nemrég aláírt szerződés értelmében ezer spanyol szakember vállalhat munkát Németországban az egészségügyben, az oktatásban, vagy a vendéglátóiparban. A betöltetlen állásokat monitorozó európai figyelőrendszer szerint Németországban elsősorban orvosokból, ápolókból, IT-szakemberekből, mérnökökből, sofőrökből, értékesítési és pénzügyi szakemberekből van hiány.

A BNP Paribas Bank becslése szerint a német munkaerőpiac megnyitása éves szinten 0,3-0,6 százalékpontot tesz majd hozzá az ország gazdasági növekedéséhez.

Az Európai Bizottság szerint tévhit, hogy a szabad munkavállalás negatív hatást gyakorolt volna a fogadó országokban a bérekre és fizetésekre, illetve rontotta volna a helyi munkaerő elhelyezkedési esélyeit. Az újonnan érkezett munkavállalókat valójában jellemzően a betöltetlen állások szippantották be. Brüsszel szerint hatásukra 2003 és 2007 között mindössze 0,1 százalékkal csökkentek a bérek az EU 15 régi tagállamában.

A német és az osztrák nyitással ellentétes irányú folyamatoknak is szemtanúi lehetünk ugyanakkor néhány olyan országban, amely korábban megnyitotta a munkaerőpiacát. A legnagyobb változás Hollandia politikájában következett be, amelynek kormánya adminisztratív eszközökkel és az uniós joggal ellentétesen az országban dolgozó közép-európaiak, főként lengyelek beáramlásának korlátozására készül. A munkaügyi minisztériumban készülő, ám a Bizottsággal hivatalosan még nem közölt tervek szerint a hollandok visszaállítanák a kötelező regisztrációt a más állambeli munkavállalók számára, ellenőrizve azt, hogy elegendő megélhetési forrással rendelkeznek-e. Az általuk igénybe vett szociális juttatásokat is megvágnák. Bizottsági források szerint ezek az elképzelések első blikkre ellentétesek az uniós joggal, és egyébként is újabb korlátok emelése csak a feketemunkát gyarapítaná, aminek felszámolását nagyban elősegítette a szabad munkavállalás.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek oda mennek, ahol munkahelyek vannak. A határokon átnyúló mobilitás önszabályozó és gazdasági válságok idején mérséklődik” – érvelnek a Bizottságnál, ahol azt szeretnék, ha a szakképzett munkaerő cirkulálna, vagyis a hazájukat elhagyó munkavállalók idővel visszatérnének és megszerzett tudásukkal és tapasztalatukkal a helyi gazdaság és társadalom hasznára lennének.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás