Online chat Deutsch Tamás EP képviselővel

Deutsch Tamás, a Fidesz egyik alapító tagja, korábbi ifjúsági- és sportminiszter 2009 óta európai parlamenti képviselő, ahol a Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként a Magyarországot is közvetlenül érintő Duna Stratégia egyik előterjesztője volt. Deutsch Tamás emellett a Költségvetési Ellenőrző Bizottság alelnöke, illetve póttagja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak, tavaly óta pedig az MTK sportklub elnöke is. Az EurActiv elsősorban EP-képviselői munkájáról kérdezte az olvasóinkkal folytatott chat előtt, de röviden kitérünk twitter accountjára, az EP korrupciós botrányára és a magyar alkotmányozásra is.

Deutsch Tamás kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy közel 20 éves magyar országgyűlési képviselői tapasztalata alapján a legszembetűnőbb különbségnek a magyar és az európai parlament között azt érzi, hogy a magyar Országgyűlés elsősorban jogalkotó parlament, míg az Európai Parlament munkájában ugyan a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta tovább nőtt a jogalkotási munka aránya, de még mindig jóval kisebb, mint egy tagállami parlamentben.

A Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként részt vett annak a Duna Stratégiának a kialakításában, ami az elfogadását követően azonnal sem új intézményt, sem új jogszabályt, sem új költségvetési forrást nem hoz létre. Ez a megoldás a „kompromisszumokkal túlterhelt” uniós döntéshozatal keze nyomát viseli magán. Ezzel együtt a Duna Stratégiának lesznek komoly jogi és költségvetési következményei is – többek között a stratégiának megfelelően kell fejleszteni a Duna hajózhatóságát. A WWF pont ezzel kapcsolatban támadja a dokumentumot, amivel Deutsch Tamás nem ért egyet, és szerinte a stratégia semmiképpen sem adhat alapot olyan értelmezésre, hogy a „hajózhatóság” javítása miatt bárki újra felvethesse a nagymarosi körgát megépítését. Az EP-képviselő szerint „ez teljesen kizárt. Ez a makroregionális stratégia méregzöld. Nem halványzöld, nem világoszöld, méregzöld. És ez nagyon jó, ez egyezik az én személyes meggyőződésemmel ebben a kérdésben. A Duna hajózhatóságát, az ivóvíz-bázis megvédését, a Duna-medret érintő beavatkozásokat, a bős-nagymarosi vízlépcsőt tekintve a Duna Stratégia olyan, mintha a Duna Charta írta volna. Én magam a Duna Charta tagja vagyok, Duna-mozgalmak tevékenységében vettem részt, úgyhogy személyesen is ezt az álláspontot képviselem”.

Deutsch Tamás tagja az EU-Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált európai parlamenti küldöttségnek is, ami szintén tipikusan nem jogalkotói munka, hiszen a Parlamentnek nincsen jogköre közvetlenül külpolitikai döntéseket hoznia vagy nemzetközi egyezményeket létrehoznia. Az EP-képviselő szavaival „az Európai Parlament nagyon következetesen nem egy technokrata külpolitikusi szempontot képvisel, hanem korrekt módon, nagyon határozottan és következetesen a közös európai értékek mentén gondolkodik. Nagyon komoly emberi jogi szempontok merülnek fel, nagyon fontos energiabiztonsági kérdések merülnek fel annak érdekében, hogy a hatalmi politizálás által erősen átitatott orosz energetikai politikának ne legyen kiszolgáltatva az Európai Unió.” Deutsch Tamás szerint az EU-orosz kapcsolatok kérdésében nem annyira az EP frakcióinak, sokkal inkább a nemzeti delegációinak nézőpontjában vannak különbségek, például „a Nabucco versus Déli Áramlat kérdésében a tagállamok között nagyobbak voltak a véleménykülönbségek, mint az európai politikai családok között.” A tagállamok közötti különbségeket tovább árnyalja, hogy „az Unió 2004-es bővítése óta egy olyan térség országaiból is érkeznek uniós képviselők, akik azt is megélték, hogy amikor a Szovjetunió még létezett, és azt is meg kellett tapasztalniuk, milyen volt ennek a birodalomnak az érdekszférájában létezni. Ez egy fontos tapasztalat, ami a részünkről, lengyel, cseh, szlovák, magyar, bolgár, román EP-képviselők részéről, elsősorban a néppárthoz tartozó képviselők részéről meg is jelenik az Európai Parlamentben, így az orosz EU-parlamenti együttműködési bizottság működésében is.”

Deutsch Tamást megkérdeztük három aktuális kérdésről is – az Európai Parlament legutóbbi lobbibotrányának tanulságairól, az európai polgári kezdeményezésről, valamint az EP és a magyar belpolitika viszonyáról az alkotmányozás kapcsán.

Az EP-képviselő eufemizmusnak tartaná, ha a médiatörvény kapcsán csupán az EP érdeklődéséről és nem éles vitáról beszélnénk, ugyanakkor meg sem közelíti sem az Európai Parlamenten belül, sem az európai sajtónyilvánosságban az új magyar alaptörvény körüli polémia intenzitása, kiterjedtsége, mélysége a médiatörvénnyel kapcsolatos vitát. „Ízlésbeli, konkrét megfogalmazásbeli dolgokkal kapcsolatban lehetnek kifogások, kritikák, de beavatkozási lehetősége senkinek sincsen. Ha politikai okokból nem marad meg ez az elsöprő többségben érvényesülő józan álláspont, akkor ez az egész unió működését illetően rendkívül súlyos kérdéseket vetne föl.” Deutsch Tamás meggyőződése, hogy ugyan „a pillanatnyi politikai érdekek, pillanatnyi frakcióérdekek, az európai baloldal, az európai zöldek, az európai kommunisták frakcióérdeke nem egyszer felülírja” az uniós intézmények működését meghatározó szabályokat, de még egy ilyen esetben sincs sem a Bizottságnak, sem a Parlamentnek jogköre beavatkoznia a magyar alkotmányozás szuverén ügyébe.

Deutsch Tamást általában nem zavarja a lobbisták tevékenysége a Parlamentben. „A lobbista az általa elérni kívánt célt, hogy milyen szabályozást tartanának megfelelőnek, szakmai érvekkel támasztja alá. Ebben az értelemben a lobbisták szakmai segítséget tudnak adni a döntéshozóknak. Két dologra kell odafigyelni: a tisztességes és a tisztességtelen lobbisták között tudjon a döntéshozó, az EP-képviselő különbséget tenni.” Szerinte egyértelmű a The Sunday Times által közzétett kompromittáló videófelvételek kapcsán, hogy ahhoz „nem kell nagyon komoly képviselői rutin”, hogy az ember felismerje, aki a videókon látható dolgokról beszél, az kizárt, hogy tisztességes lobbista legyen. Az EP-képviselő jogosnak tartja, hogy „egy ilyen botrány után a mindenki által joggal elvárt választ meg kell adnia egy népképviseleti intézménynek, egy nemzeti, vagy most az Európai Parlamentnek; változtatásokat, szigorításokat, a korrupciónak még a lehetőségét is megszüntető szabályokat kell elfogadnia.”

Az európai polgári kezdeményezést illetően szerinte nyitott a kérdés, hogy az új intézmény beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, hogy mozgósítani tudja-e az európai közvéleményt egyes ügyek mellett, vagy a kezdeményezések kapcsán „alacsony részvételekkel megtartott népszavazások lesznek.” Szemben Gurmai Zitával, a polgári kezdeményezés társrapportőrével, akinek pártja maga is él a polgári kezdeményezéssel, Deutsch Tamás nem emelt ki egyetlen ügyet sem, de „biztos, hogy lesznek olyan kezdeményezések, amelyeket támogatni fogok és lesznek olyanok, amelyeket nem.”

Sok olvasónkat egészen biztosan érdekli, hogy Deutsch Tamás miként értékeli saját, híressé lett Twitter accountjával kapcsolatos reakciókat. A nagypénteken készített interjúnkból kiderül, hogy az EP-képviselő részéről tudatos választás volt a social media bevonása a politikai tevékenységébe: „Immár nem jövő időben, nem jelen időben, hanem múlt időben kell arról beszélni, hogy egy újabb szakaszhatárhoz értünk abban a tekintetben, hogy ki milyen csatornát használ, ki milyen csatornán keresztül kommunikál az embertársaival, milyen csatornából szerzi az információit.” A webkettes felületek és a közösségi portálok megkerülhetetlenné váltak, miközben radikálisan csökken a a nyomtatott sajtónak és kisebb mértékben az elektronikus médiának, a televízióknak, a rádióknak a jelentősége, a politikai közélet szereplői is kénytelen lesznek elfogadni ezeknek az új médiumoknak a szabályait, különben nem fognak eljutni mondanivalójukkal a választóikhoz. Éppen ezért vállalta el Deutch Tamás azt is, hogy az EurActiv olvasóinak élőben, a Facebook chat felületén válaszoljon a kérdéseikre, amelyeket holnap délelőtt 11 előtt lehet az esemény falán hagyni, vagy pedig 11 és 12 óra között személyesen feltenni.

Bár Deutsch Tamás stílusáról és gondolatairól olvasóink személyesen is meggyőződhetnek, a magyar és nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kapott @dajcstomi twitter csatornán az EP-képviselő szerint nem szándékosan volt provokatív, és nem erőltetett magára öncélúan egy figyelemfelkeltő beszédmódot csak azért, hogy róla beszéljenek. „Nem játszottam meg magamat, amikor egyes kérdésekkel, ügyekkel, történésekkel kapcsolatban erősen, vagy vaskos stílusban fogalmaztam, azokkal a dolgokkal kapcsolatban abban a pillanatban azt gondoltam, azt éreztem, ez belőlem jött, nem kellett megjátszanom magamat.” Április 27-én szerdán, 11 órakor tehát az EurActiv olvasói is hasonlóan őszinte válaszokat várhatnak Facebook falunkon.

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

Állami megrendelésekkel egyengetik a Boeing útját

Hiperszonikus fegyverek hordozására alkalmas F-15EX típusú vadászgépeket rendelt meg az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a Boeing cégtől - közölte maga az amerikai repülőgépgyártó vállalat. Az ügylet hosszabb távon 23 milliárd dollárt hozhat a 737 MAX-ok kiesése és a koronavírus hatásai miatt szenvedő cégnek.

Read More »

12.600 pont alá esett a DAX a kiábrándító ZEW-adatokra

Alacsonyabban forognak ma az európai részvények - a világpiaci hangulat még tegnap kezdett el romlani, miután Kalifornia bejelentette, hogy betiltja a zárt területeken történő vendéglátást és bezáratja a mozikat. A TUI úgy döntött, hogy törli a Svédországba és Lisszabonba tervezett utakat az alacsony keresletre és a hatóságok által bevezetett korlátozásokra reagálva.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás