Belgrád, végállomás

A kilencvenes években érkeztek háborús menekültként azok a romák Németországba, akik számára a közel húsz éves német tartózkodás most már a végéhez érkezett. Az északi német tartomány kormánya azt mondja tehetetlen. Ahhoz, hogy a romáknak ne kelljen a volt Jugoszlávia területére visszamenniük, a tartományi szinten hozott döntés nem elegendő, a német kormánynak kellene a Szerbiával és Koszovóval megkötött szerződésén változtatnia.

A szociáldemokraták (SPD) és zöldek („die Grünen”) által kormányzott Észak-Rajna-Vesztfáliából tavasztól kezdik a volt Jugoszlávia területéről még a kilencvenes években Németországba menekült, és ott átmeneti védettségi státuszt kapó kisebbségieket újból hazaküldeni. Múlt hét kedden indult az első repülőgép 140 menedékkérővel a fedélzetén a düsseldorfi repülőtérről vissza Belgrádba. Az északi német tartomány belügyminisztériuma azt az információt adta, hogy a hazaküldések nem csak az Észak-Rajna-Vesztfáliában lakó, hanem az összes németországi roma menekültet érintik.

Az előző évben, december 1-jén rendeltek el a hatóságok az átmeneti szünetet a romákat Belgrádba hazaküldő járatokra. 2011. március 31-ig volt hatályos ez a bizonyos rendelet, ami a Szerbiából és Koszovóból származó kisebbségieket, főleg romákat hazakényszerítő szállításokat átmenetileg beszüntette. A szociáldemokraták és zöldek által megszavazott rendelet indoklása szerint erre azért volt szükség, mert nem kizárt, hogy az amúgy is viharos gazdasági és társadalmi körülmények a tél folyamán tovább romolhatnak. A tél végezetével azonban a Belgrádba tartó kényszerjáratok is újraindultak.

Egy, a németországi romák számára társadalmi tanácsadást nyújtó civil szervezet vezetője, Iris Biesewinkel szerint azonban a járatok újraindítása nem helyes, hiszen a „tavasz első napsugaraival nem javultak meg hirtelen a körülmények a néhai Jugoszlávia területén”. Véleménye szerint a döntés azért is teljesen logikátlan, hogy egyrészt számos, a romák integrációját szolgáló projekt létezik már Németországban, amelyeket a romák ki is használnak. Másrészről pedig helytelen is, hogy mindennek ellenére azokat a romákat, akik már közel húsz éve Németországban élnek, erőszakkal kiszakítják a németországi életkörülményeikből. Az Iris Biesewinkel által irányított civil szervezet azt szeretné elérni, hogy a romák hazaküldését elrendelő szabályt határozatlan időre felfüggesszék.

A romák érdekeit képviselő észak-rajna-vesztfáliai tartományi egyesület továbbá azzal vádolja a német hatóságokat és politikusokat, hogy a kelet-európai romákkal ugyanúgy bánik, mint a francia kormány. „Németország sem viselkedik másképp, mint Franciaország. A különbség mindössze annyi, hogy ezek a romák nem ideiglenes táborokban élnek, amiket a rendőrség számol fel” – nyilatkozta Roman Franz, az egyesület elnöke, és egyben a romákat képviselő központi tanács tagja.

A Belügyminisztérium adatai szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában körülbelül 3700 roma él, akikre a belgrádi hazaút vár. 2010 augusztusáig 54 romát küldtek Koszovóba, 2009-ben pedig 21 személyt. 2009 áprilisa óta van érvényben az az egyezmény Németország és Koszovó között, ami a kilencvenes években az akkori jugoszláv háborúból Németországba háborús menekültként érkezők visszaszállítására utasítást adott. Németországban körülbelül 70 000 roma és szinti él, akik közül 10 000 a menedékkérő. 

A németországi zöldek tartományi frakciójának integrációpolitikai képviselője, Monika Düker szerint a romákat különösen Koszovóba visszaküldeni mérhetetlenül felelőtlen. Beszámolója szerint az ottani körülmények teljesen elviselhetetlenek a romák számára; a „társadalmi integrációjuk gyakorlatilag lehetetlen”. Az északi szociáldemokraták és zöldek azzal védekeznek, hogy meg van kötve a kezük. „A tartományi szinten mi minden tőlünk telhetőt megtettünk” – nyilatkozta Düker. A hazaküldésekre vonatkozó általános szünetet csak a szövetségi kormány tudná elrendelni. Ami azonban egyben a Koszóvóval megkötött visszafogadási egyezmény hatályon kívül helyezését is jelentené – egészítette ki a zöldek politikusa.

Bodolai Bori

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás