Belgrád, végállomás

A kilencvenes években érkeztek háborús menekültként azok a romák Németországba, akik számára a közel húsz éves német tartózkodás most már a végéhez érkezett. Az északi német tartomány kormánya azt mondja tehetetlen. Ahhoz, hogy a romáknak ne kelljen a volt Jugoszlávia területére visszamenniük, a tartományi szinten hozott döntés nem elegendő, a német kormánynak kellene a Szerbiával és Koszovóval megkötött szerződésén változtatnia.

A szociáldemokraták (SPD) és zöldek („die Grünen”) által kormányzott Észak-Rajna-Vesztfáliából tavasztól kezdik a volt Jugoszlávia területéről még a kilencvenes években Németországba menekült, és ott átmeneti védettségi státuszt kapó kisebbségieket újból hazaküldeni. Múlt hét kedden indult az első repülőgép 140 menedékkérővel a fedélzetén a düsseldorfi repülőtérről vissza Belgrádba. Az északi német tartomány belügyminisztériuma azt az információt adta, hogy a hazaküldések nem csak az Észak-Rajna-Vesztfáliában lakó, hanem az összes németországi roma menekültet érintik.

Az előző évben, december 1-jén rendeltek el a hatóságok az átmeneti szünetet a romákat Belgrádba hazaküldő járatokra. 2011. március 31-ig volt hatályos ez a bizonyos rendelet, ami a Szerbiából és Koszovóból származó kisebbségieket, főleg romákat hazakényszerítő szállításokat átmenetileg beszüntette. A szociáldemokraták és zöldek által megszavazott rendelet indoklása szerint erre azért volt szükség, mert nem kizárt, hogy az amúgy is viharos gazdasági és társadalmi körülmények a tél folyamán tovább romolhatnak. A tél végezetével azonban a Belgrádba tartó kényszerjáratok is újraindultak.

Egy, a németországi romák számára társadalmi tanácsadást nyújtó civil szervezet vezetője, Iris Biesewinkel szerint azonban a járatok újraindítása nem helyes, hiszen a „tavasz első napsugaraival nem javultak meg hirtelen a körülmények a néhai Jugoszlávia területén”. Véleménye szerint a döntés azért is teljesen logikátlan, hogy egyrészt számos, a romák integrációját szolgáló projekt létezik már Németországban, amelyeket a romák ki is használnak. Másrészről pedig helytelen is, hogy mindennek ellenére azokat a romákat, akik már közel húsz éve Németországban élnek, erőszakkal kiszakítják a németországi életkörülményeikből. Az Iris Biesewinkel által irányított civil szervezet azt szeretné elérni, hogy a romák hazaküldését elrendelő szabályt határozatlan időre felfüggesszék.

A romák érdekeit képviselő észak-rajna-vesztfáliai tartományi egyesület továbbá azzal vádolja a német hatóságokat és politikusokat, hogy a kelet-európai romákkal ugyanúgy bánik, mint a francia kormány. „Németország sem viselkedik másképp, mint Franciaország. A különbség mindössze annyi, hogy ezek a romák nem ideiglenes táborokban élnek, amiket a rendőrség számol fel” – nyilatkozta Roman Franz, az egyesület elnöke, és egyben a romákat képviselő központi tanács tagja.

A Belügyminisztérium adatai szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában körülbelül 3700 roma él, akikre a belgrádi hazaút vár. 2010 augusztusáig 54 romát küldtek Koszovóba, 2009-ben pedig 21 személyt. 2009 áprilisa óta van érvényben az az egyezmény Németország és Koszovó között, ami a kilencvenes években az akkori jugoszláv háborúból Németországba háborús menekültként érkezők visszaszállítására utasítást adott. Németországban körülbelül 70 000 roma és szinti él, akik közül 10 000 a menedékkérő. 

A németországi zöldek tartományi frakciójának integrációpolitikai képviselője, Monika Düker szerint a romákat különösen Koszovóba visszaküldeni mérhetetlenül felelőtlen. Beszámolója szerint az ottani körülmények teljesen elviselhetetlenek a romák számára; a „társadalmi integrációjuk gyakorlatilag lehetetlen”. Az északi szociáldemokraták és zöldek azzal védekeznek, hogy meg van kötve a kezük. „A tartományi szinten mi minden tőlünk telhetőt megtettünk” – nyilatkozta Düker. A hazaküldésekre vonatkozó általános szünetet csak a szövetségi kormány tudná elrendelni. Ami azonban egyben a Koszóvóval megkötött visszafogadási egyezmény hatályon kívül helyezését is jelentené – egészítette ki a zöldek politikusa.

Bodolai Bori

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás