Friss hírek

Elszabadultak az indulatok a menekültek ügyében

Miközben az olasz belügyminiszter még országa kilépését is meglebegtette az EU-ból, és általában is kemény összeszólalkozásokról szivárogtak ki hírek a tunéziai menekültek ügye kapcsán, hivatalosan senki nem jelzett változást az EU-tanácsülésen országa Schengen-politikájában, de ennek lehetőségét többen felvetették.

Mint az a napirendi pont kapcsán kiadott közös nyilatkozatból is kiderül, láthatóan az EU külső határvédelem – mindenekelőtt a Frontex – megerősítésében, a tunéziai határ szisztematikusabb zárásában, valamint általában is a „forrásországok” hatóságaival való szorosabb együttműködésben látták a hosszú távú közös nevezőt a hétfői EU-belügyminiszteri ülés résztvevői, míg a rövidtávú menekültválság kapcsán inkább egyfajta nyilatkozatháború zajlott. A hosszú távú gondolkodást és tervezést hivatott alátámasztani az a soros EU-elnökségi bejelentés is, hogy május 12-re rendkívüli belügyminiszteri tanácsülést hívott össze Pintér Sándor, amelyen egy leendő új, fenntartható migrációs stratégia elvi megvitatása lenne a téma.

A menekültek három nagyobb csoportja – a már Máltán táborozó, tényleges védelemre szoruló afrikai politikai menekültek, a hasonló státuszú, de egyelőre még Afrikában várakozó további menedékjog-jelöltek, valamint a Tunéziából Olaszországba áthajózott gazdasági menekültek – kapcsán is az első esetben többé-kevésbé egyetértés volt kialakulóban. Eszerint a tagországok egyfelől elvetették, hogy Máltán bevezethessék a menekültekre vonatkozó (2001/55-ös számú) különleges védelmi mechanizmust, másfelől viszont több tagállam is készséget mutatott arra, hogy a szigetországban található politikai menekültekből kisebb-nagyobb kontingenseket vegyenek át.

Értesülések szerint ugyanezt már sokkal kevésbé voltak hajlandóak bevállalni a második csoport – a ma még Afrikából történő elutazásra váró, egyes becslések szerint akár tizenegyezer főt is elérő potenciális „második hullám” – vonatkozásában. És egyelőre láthatóan teljes volt a tanácstalanság a már Dél-Olaszországban táborozó mintegy 20 ezer tunéziai gazdasági menekült esetében.

Az olasz delegáció alapvető törekvése az volt, hogy deklarálják a 2001/55-ös mechanizmust a tunéziai bevándorlók kapcsán, és hogy a tagországok „mutassanak szolidaritást” (a menekültek átvételével) Olaszország felé. Roberto Maroni belügyminiszter éppen azt követően jelentette ki rövid rögtönzött sajtóértekezletén, hogy ha hazája még ennyire sem számíthat a többiek részéről, akkor nem látja értelmét, hogy Olaszország az EU tagja maradjon, amikor egyértelművé vált, hogy egyik kérés sem számíthat pozitív válaszra. (Megfigyelők emlékeztetnek, hogy Maroni az amúgy is szélsőséges Északi Liga színeiben felügyeli a belügyi tárcát az olasz kormányban, másfelől viszont hasonló kijelentést a Corriere della Sera és a La Repubblica hétfőn magának Silvio Berlusconi miniszterelnöknek is tulajdonított már.)

Az olasz igények kapcsán Cecilia Malmström belügyi EU-biztos azt bizonygatta – Pintér Sándor soros elnökségi magyar belügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén -, hogy a különleges szolidaritási mechanizmust csupán a koszovói háború nyomán megindult, tényleg tömeges menekültáradatok esetére teremtették, amihez a tunéziaiak bevándorlása nem mérhető. A gazdasági menekültek „szétdobásának” lehetőségéről pedig tagállami diplomaták úgy vélték, hogy ez éppen Olaszország számára teremtené a legtöbb problémát, hiszen afrikai olvasata felérne egy felszólítással arra, hogy érdemes elindulni az olasz partok felé, mert lám, van onnan is továbbjutás.

Az olasz pozíció mindezek nyomán láthatóan a hivatalosan már beígért ideiglenes tartózkodási engedélyek megadása lesz majd, aminek jogosságát, illetve érvényességét többen is hevesen vitatták a hétfői ülésen. Claude Guéant francia belügyminiszter az ülés szünetében újságírók előtt is kifejtette: az olasz intézkedés nem Schengen-konform, vagy legalábbis nem lehet alapja szabad mozgásra a Schengen-zónában. Az egyezmény ugyanis Guéant szerint „világosan rögzít két feltételt” ahhoz, hogy nem EU-tagállamból érkező személy „Schengen-területen” tartózkodhasson. Az egyik, hogy érvényes útiokmánnyal rendelkezik, a másik, hogy van annyi elérhető pénzügyi forrása, ami számára megélhetést biztosít tartózkodása során, és megvan a fedezet majdani elutazásához is. Aki ezeket a feltételeket nem teljesíti, az nem tekinthető legális belépőnek, tehát vissza kell fordítani származási országába. Ha másik uniós tagországból érkezett, akkor az előző, kiinduló EU-országba lehet őt visszatoloncolni – ez az, amit Franciaország tesz a jelenlegi helyzetben.

A francia belügyminiszter tagadta ugyanakkor, hogy Párizs helyreállította volna a „szisztematikus határellenőrzést” – mint fogalmazott, „jogilag erre nincs is mód”, hiszen a Schengen-egyezmény értelmében az ilyesmit szigorú feltételekhez kötik -, ehelyett szerint csupán „megerősített mélységi ellenőrzés” folyik. Az utóbbi kapcsán viszont megerősítette, hogy éppen hétfőn adott utasítást a régióban cirkáló ellenőrök megerősítésére, és elismerte, hogy ez utóbbiak szolgálatukat „nagyon éberen” végzik.

Úgy tudni, a miniszterek ülésén egyelőre egyetlen ország sem vetett fel formális intézkedést a Schengen-rendszer felfüggesztésére, de az osztrák tárca vezetője például kilátásba helyezte, hogy amennyiben az ideiglenes olasz papírokkal megindul a menekülthullám a többi EU-tagország felé, úgy Bécs megfontolja egyes határszakaszain a normál határzár helyreállítását. Hasonló eshetőséget a hétvégén felvetett a bajor belügyminiszter is, és megfigyelők megjegyzik, hogy de facto voltaképpen ebben az irányban mozognak a már említett tényleges akciók az olasz-francia határon is. Elfogadhatatlannak nevezte a tervbe vett olasz lépést a német szövetségi miniszter is, aki – osztrák kollégájához hasonlóan – kívánatosnak nevezte a Schengen-szabályok mielőbbi közös átbeszélését.

Közös sajtóértekezletükön mind Malmström, mind Pintér igyekeztek menteni a helyzetet, és cáfolták például, hogy a kialakult helyzet a „Schengeni egyezmény tesztje” lenne, hasonlatosan ahhoz, ahogy a görög-ír-portugál gazdasági válság a közös pénz fenntarthatóságát vetette alá radikális terhelési próbának. Malmström szerint nem Schengen-, hanem „szolidaritási teszt” az, ami jelenleg folyik. (Diplomaták ennek kapcsán megjegyzik, hogy Malmström álláspontját a Bizottságon belül sem feltétlen támogatja mindenki. „Miközben a többség arra hajlik, hogy polgárai védelmében inkább bezárkózzon, Malmström mindenáron a korábbi évek liberális programját követve még nagyobb nyitást, szabad mozgást, bevándorlók integrálását hirdeti” – jegyezte meg egy neve mellőzését kérő forrás.) A soros elnökség részéről Pintér Sándor is arra helyezte a hangsúlyt, hogy valamennyi tagország kiállt „Schengen”, és a szabad mozgás fontossága mellett.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A túszul ejtett nemzet

Bár El Salvador nem háborús övezet, akár az is lehetne. Az apró közép-amerikai országban ugyanis az MS-13 és a La 18 rivális bandák irányítják és befolyásolják az élet minden aspektusát, ami miatt a világ egyik legveszélyesebb helyének számít.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás