Brüsszel nem oldja meg mások helyett a romakérdést

Az elmúlt héten mutatták be Strasbourgban a magyar soros elnökség számára is kiemelt témának számító roma stratégiát. Andor László foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal többek között erről, valamint az egyre vékonyodó szociális támogatásokról, az európai foglalkoztatottság helyzetéről és az észak-afrikai országokból várható bevándorlási hullámról beszélgettünk.

Múlt héten mutatták be Strasbourgban az EU romastratégiáját. Mennyire sikerült közös nevezőre jutnia a mélyebb uniós stratégiát szorgalmazó Európai Parlamentnek és a lazább kerettervet támogató Európai Bizottságnak?

A két intézmény között régi vita, hogy milyen stratégiával lehetne a romákkal kapcsolatos problémákat kezelni. A parlament és a civil szervezetek egy jelentős része hosszabb ideje sürgeti, hogy a tagállami hatáskörön túl legyen egy európai romastratégia is. Az Európai Bizottságban azért döntöttünk úgy, hogy kerettervet és nem tagállamok feletti stratégiát hozunk létre, mert nem szabad azt az illúziót kelteni, hogy Brüsszel meg tudja oldani a problémákat mások helyett. A hosszú távú javuláshoz helyi szinten kidolgozott stratégiák kellenek. Az Unió abban tud segíteni, hogy megadja a kellő orientációt és a várható programok mellé támogatásokat rendel. A munkából a helyi szinteknek is, azaz tagállamoknak, a helyi önkormányzatoknak és a romaszervezeteknek ki kell venniük a részét.


Melyek a keret legfontosabb elemei?

Négy területet emeltünk ki: az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakásviszonyokat. Ezeknél jól érezhető az a szakadék, ami elválasztja a roma kisebbséget a többségi társadalomtól. Az elvárás az, hogy ezeket a különbségeket tíz éves távlatban fel lehessen számolni, és valóban dinamikus felzárkózás következzen be. Emellett olyan módszertani kérdésekkel is foglalkozunk, amelyek arról szólnak, hogy magát a hátrányos megkülönböztetést hogyan lehet elemezni. A dokumentum alapvetően az elmúlt év eredményeire is épít. Így az „EU 2020” stratégiára, amelynek konkrét elemeihez, a foglalkoztatás bővítéséhez és a szegénység elleni küzdelemhez köti a roma dimenziót. Ebből kiderül, hogy a romaintegráció felgyorsítása nélkül bizonyos országokban egyszerűen nem is lehet elérni a 2020-as célokat, de másoknak is sok tennivalója van a romaintegráció terén, ha minőségi javulást akar elérni. Másfelől mostantól konkrét terveket, majd konkrét beszámolókat várunk a tagállamoktól. Az ősz folyamán a Bizottságban egy munkacsoport az EU-források felhasználását vizsgálta. Munkatársaink például a Strukturális Alapok jövőbeli szabályozását is górcső alá vették, és több olyan következtetést is levontak, amelyek figyelembevételével a romaintegrációs célokat hatékonyabban lehet szolgálni. A pénzek szétosztásához fontos támpontot nyújt majd azoknak a krízistérképeknek a megalkotása is, amelyek alapján súlyozni lehet, hogy melyik mikrorégiót, milyen szinten érinti a romakérdés.

Korábban úgy nyilatkozott, hogy több tagállam is képtelen lesz teljesíteni a foglalkoztatottság növelését célzó vállalásait a romák integrációja nélkül. Mely országokra célzott?

Elsősorban arra a négy országra, ahol a roma népesség aránya hét-tíz százalék körül mozog. Ilyen Magyarország, Románia, Szlovákia és Bulgária. A problémák azonban Csehországban, Görögországban és azokban az országokban is nagyon hasonlóak, ahol a roma népesség aránya mondjuk csak egy százalék, vagy az alatti. Tehát az integráció mindenhol feladat, csak más mértékben. Ez is indokolja, hogy az unió olyan keretet adjon, amelyben az orientáció egységes, de a konkrét gyakorlati tennivalókat – a probléma mértékétől függően – a kormányok fogják kidolgozni.

Az Európai Bizottságban kilátásba helyezték, hogy az Európai Szociális Alap mellett a Regionális Fejlesztési Alapból is juttatnak pénzt a roma integrációra.

Ez már most is lehetséges, viszont vannak további feladataink. Amit az EB tehet például, hogy a Szociális Alapot egyszerűbbé, könnyebben felhasználhatóvá, jobban elérhetővé teszi. A közelmúlt eredménye egyébként, hogy a Regionális Fejlesztési Alapot lakáscélokra is megnyitották. A konkrét összegek elkülönítése viszont tagállami szinten valósulhat csak meg. A kohéziós politika alapszabályait nem írhatjuk fölül a romastratégiával, bár módosításokra nyilván szükség lesz.

A Bizottság júniusban mutatja be az EU 2014 és 2020 közötti pénzügyi perspektíváit. A Szociális Alap 2007 és 2013 között 75 milliárd eurót költhet; az új ciklusban várhatóan mennyivel gazdálkodhat majd?

Konkrét összegekről még nagyon nehéz beszélni, mert erről még javában tartanak az egyeztetések. Egy biztos: az a trend, hogy a Szociális Alap részaránya a kohéziós politikában az elmúlt húsz évben folyamatosan csökken, nem folytatható. húsz évvel ezelőtt nagyjából 40 százaléka volt a kohéziós politikának a Szociális Alap, jelenleg 22 százalék. Pedig a kihívások az elmúlt néhány évben csak nőttek: Európában például hét millióval több a munkanélküli ma, mint három évvel ezelőtt. Új vállalásaink vannak az Európa 2020-as program keretében a foglalkoztatás növelésére, az iskoláztatás megerősítésére és a szegénység érdemi csökkentésére is. A Szociális Alap megerősítése nélkül ezeket nem fogjuk tudni teljesíteni.

Mindennek fényében más vállalások is hiú ábrándnak tűnhetnek. 2020-ra 75 százalékos uniós foglalkoztatottságot, ezen belül 40 százalékos diplomás részarányt és 20 millióval kevesebb szegénységben élőt álmodtak meg. Jelen pillanatban mennyire tartja reális célkitűzésnek a fentieket?

Teljes mértékben. Most érkeznek be a tagállamoktól a nemzeti reformprogramok, amelyek tartalmazzák azokat az országonkénti elképzeléseket és célszámokat, amelyekből majd ezek az eredmények összeadódhatnak. Az elmúlt hónapokban volt már egyfajta tájékozódás, konzultáció a tervekről. Ha azt láttuk, hogy az adott ország nem eléggé ambiciózus, megbeszéltük az egyes kormányokkal, hogy hol lehetne többet tenni, akik ennek hatására módosították is a terveiket. Egy hónappal ezelőtt nem tudtam volna elmondani, hogy tartani tudjuk a foglalkoztatottság célkitűzését, de a pillanatnyi nemzeti vállalások erre engednek következtetni. Reméljük, hogy ez a gyakorlatban is működni fog majd.

Arra nézve is vannak tervek, hogy minként lehetne a munkanélküliség elleni küzdelmet tagállami prioritássá tenni?

Január elején a magyar EU-elnökség egy nagyon sikeres ülést szervezett a munkaügyi minisztereknek, ahol a Bizottság képviselői és a tárcavezetők alaposan körbejárták ezt a témát. Az általános képlet az, hogy késésben van a munkahelyek számának növekedése a GDP bővüléséhez képest. Ezt a késedelmet kellene behozni és már vannak is olyan országok, amelyek jó úton járnak. Európa azonban ebből a szempontból rendkívül vegyes képet mutat. Jó példa lehet a német, a holland vagy az osztrák modell. Ezekben az országokban ugyanis legalább fél éve párhuzamosan növelik a bruttó nemzeti összterméket, és csökkentik a munkanélküliséget. Persze ehhez a tagállamoknak azt is meg kellene találni, hogy hol vannak a betöltetlen munkahelyek. Gondot jelent, hogy a megoldás csak részben függ a munkaerőpiaci intézményektől, mert nagyon sok múlik a makroökonómiai feltételrendszeren is. Írországban, vagy Görögországban hiába lennének jók a munkaerő-piaci szolgálatok, ha közben megszorító csomagokat kell alkalmazni. A recesszió következtében ugyanis a munkaerő iránt sincs kereslet.

Egyesek újabb szociális és foglalkoztatási csapástól tartanak az észak-afrikai bevándorlási hullám okán. Van az Uniónak kész válasza erre az esetre?

Amióta Tunéziában elkezdődött a demokratizálódási folyamat, a Bizottság figyelemmel kíséri az eseményeket. Azok a biztosok, akiknek ez a feladatkörébe tartozik, rendszeresen elemeznek és beszámolnak a fejleményekről. Már március elején elkészült egy anyag, ami egyfajta új partnerség kereteit vázolja fel. Ennek van egy biztonsági, egy politikai és egy szociális része is. Azt is látni kell, hogy ez a földcsuszamlásszerű változás Észak-Afrikában jelentős mértékben azért következett be, mert súlyos szociális problémák halmozódtak fel. Volt egy fiatal generáció, amelyik be akart lépni a munkaerőpiacra, de nem voltak munkahelyek. A munkahelyteremtés elősegítése, olyan intézmények kifejlesztése, mint a szociális partnerség, nagyon fontos eleme annak a tervnek, amin jelenleg dolgozunk. A hangsúlyt arra fektetjük, hogy ezek az országok elhiggyék magukról: nem csak egy politikai átmenetet tudnak megvalósítani, de a prosperitásra is képesek. Ha pedig van bizalom a gazdasági és szociális fejlődés iránt, akkor a késztetés sem erős arra, hogy nagy tömegben vándoroljanak el. Ettől még természetesen lesz migráció, aminek a felmérése folyamatosan zajlik. Meg kell próbálni hideg fejjel elemezni és nem dramatizálni azt, ami még távolról sem ölt drámai mértéket.

Az Európai Unió munkaerőpiaca akár még profitálhatna is a bevándorlásból, hiszen tudjuk, hogy a kontinens népessége elöregedőben van és egyre kevesebb a hadra fogható munkaerő.

Cecilia Malmströmmel, az uniós belügyekért felelős biztossal közösen pont arról írtunk egy cikket nemrégiben, hogy igenis nyitottnak kell maradni. Nem mindegy viszont, hogy milyen formában és milyen módon érkeznek a bevándorlók a harmadik országokból. Semmilyen sokk, hirtelen változás nem kedvező. Szakmai, elsősorban oktatási csereprogramokat kellene kiterjeszteni, ahogy húsz évvel ezelőtt a kelet-európai átmenetnél is történt. Ezen felül a gazdasági együttműködéseket is elő kellene mozdítani. A diákok, a kutatók, a vállalkozók cseréje és befogadása lehetne a pozitív hozadéka az észak-afrikai együttműködésnek. Föl kell készülni ugyanakkor egy migrációs nyomásra is, aminek a terheit bizony a tagországoknak el kell osztaniuk egymás között.

Tossenberger Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás