_

Demográfiai krízis: bajban a balti államok

Az újonnan nyilvánosságra hozott Európai Uniós demográfiai statisztikák tükrében a három balti állam a sereghajtó pozíciókban találhatta magát. Bár ezen országok gazdasági gondjai megoldódni látszottak az elmúlt időszakokban, a társadalom szerkezetében továbbra is igen komoly problémák vannak.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat április elsején megjelentetett legfrissebb tanulmányában a 27 uniós tagállam demográfiai viszonyait vizsgálta. A közölt adatok a 2009-es és a 2010-es évi állapotokat tükrözik ország szerinti lebontásban. A tanulmány három nagy témakör köré csoportosította a vizsgált adatokat: a születéskori várható élettartam, a termékenységi ráta, illetve az adott országokban élő külföldiek száma alapján állítottak fel rangsorokat az uniós államok vonatkozásában.

A dokumentum a balti államok szempontjából nem sok  pozitív visszaigazolást tartalmazott, általában majd’ minden területen a mezőny hátsó felében végeztek. Annak ellenére, hogy néhány hónapja ezen országok a gazdasági világválságból való talpraállásuk okán a szakértők és az egész EU elismerését is elnyerték, azóta több olyan problémára is fény derült, ami komoly gondot jelent majd a balti kormányok számára. 

A számok tükrében

A három balti állam tekintetében valóban nem túl bíztatóak a frissen megjelent statisztikák, legfőképpen a lett eredmények adnak okot aggodalomra. Lettországban mindig is alacsony volt a termékenységi ráta, azonban évről-évre további csökkenést mutatnak az adatok. Az országban csupán 1,31 gyermek jut egy nőre, míg az e tekintetben legjobban teljesítő államokban (mint például Németország és Franciaország) ez az arányszám 2,00 felett van. Litvániában 1,55, Észtországban pedig 1, 62-ig kúszott fel ez az arány, így tulajdonképpen a szomszédoknak sem sikerült sokkal előrébb végeznie.

A születéskori várható élettartam viszonylatában sem áll sokkal jobban a balti trió. Itt is Lettország volt az alulteljesítő a maga 78,1 évével, ami jócskán, majdnem 4 egész évvel marad el a 82,4-es Európai Uniós átlagtól. A 27 államból csak Bulgária tudott ennél rosszabb adatot felmutatni. Litvánia is csak hajszállal előzte meg szomszédját, 78,4 éves várható élettartammal, míg Észtországban egy kicsit bíztatóbbak a statisztikai adatok, 80,2-el már a középmezőnyben található a legészakibb balti állam.

A lettek majdnem utolsóként végeztek még egy tekintetben: az országokban élő külföldi lakosok arányát tekintve elmondható, hogy Lettország 17 százaléka nem lett állampolgár. Ebben a tekintetben szintén csak egy ország végzett előrébb, Luxemburgban, ahol ez az arány 43%, Lettországot pedig rögtön Észtország követi a rangsorban 15,9 százalékkal.

A balti államokban egyre több társadalmi problémának lehetünk szemtanúi. A Kitekintő is beszámolt arról, hogy Lettországban elsősorban a nyugdíjrendszer megreformálása lenne nagy szükség, tekintettel arra, hogy az országban hihetetlenül magas a nyugdíjaskorúak aránya, és az állam egyszerűen nem képes ennyi embert ellátni. Litvániában pedig olyannyira megnőttek a kötelező betegbiztosítási adóterhek, hogy emiatt több tízezren hagyták el az országot az utóbbi hónapokban. A gazdasági mutatókon túl így a három államnak az elkövetkezendő időben a társadalmi élet különböző területein kellene átütő reformokkal élhetőbbé tenni az országokat.

A magyar viszonyok

Az újonnan elkészült tanulmányban természetesen a magyar adatok is elérhetőek, ahol Magyarország is a 27-es lista hátsó illetve középső helyeire kvalifikálta magát. Az egy nőre jutó gyermekek aránya Magyarországon 1,32, ami nem sokkal tér el a balti államokétól, s ezek a számok tökéletesen mutatják a mai magyar társadalom szintén egyik legnagyobb gondját: a társadalomban szintén nagyon magas az időskorúak aránya, az egészséges, és gazdaságilag is kedvezőbb egyensúlyhoz pedig egyes felvetések szerint egymillióval több fiatalra lenne szükség. A magyar születéskori várható élettartam nagyon eltérő a nők illetve a férfiak vonatkozásában. A 2010-es adatok szerint a nőknek 78, míg a férfiaknak 70 évet jósoltak átlagosan. Hazánkat azonban nem sok külföldi választja lakhelyéül, az itt élő külföldiek száma csupán 2%.

Takács Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás