_

Uniós jogot sértettek a franciák

Csak „ping-pongozik” Párizs és Róma a több ezer menekülttel, akik hajókon érkeztek Észak-Afrikából Lampedusára, hogy aztán a többségük Franciaországba próbáljon eljutni. Párizs a bevándorlók elleni fellépésével ismét uniós jogot sértett.

Az elmúlt napokban a francia rendőrség összegyűjtötte az Észak-Afrikából érkező bevándorlókat és visszaküldte őket Olaszországba, ahova eredetileg érkeztek. Uniós szemszögből nézve ez a fellépés illegális. Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős európai biztos pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: Franciaországnak nem volt joga a bevándorlókat Olaszországba visszaküldeni.

„Elvileg nem, Franciaország nem küldheti vissza őket Olaszországnak” – mondta Malmström, hozzátéve, hogy a schengeni övezetre vonatkozó szabályok szerint de facto nincs is határ Franciaország és Olaszország között. „Franciaország komoly veszélyt idézhetett volna elő ezzel a lépéssel a közrendre nézve, de itt most nem ez a helyzet” – folytatta a biztos, utalva arra a schengeni egyezményben foglalt kikötésre, hogy egy tagállam időlegesen, kivételes körülmények esetén zárhatja csak le a határait.

A Lampedusa szigetére érkező észak-afrikai bevándorlókat Olaszország szárazföldi menekülttáborokba viszi, ahonnan több ezren Franciaország felé veszik az irányt, hogy ott élő rokonaiknál találjanak menedékre. A mintegy 700 ezer fős franciaországi tunéziai közösség ugyanis segíteni tudja rokonaikat a feketepiacon történő elhelyezkedésben is, amikor azok megérkeznek.

A menekültáradat okozta feszültséget magasrangú tisztviselők nyilatkozatai is tovább gerjesztik. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy „ideiglenes engedményeket” fog tenni azoknak a bevándorlóknak, akik Franciaországba, Németországba vagy más EU-tagállamba szeretnének továbbutazni a családjaikhoz. Franco Frattini olasz külügyminiszter pedig arról panaszkodott, hogy Franciaország nem mutatott szolidaritást Rómával a menekültügyi kérdésben.

Berlusconi hétfőn Tunéziába utazik, hogy megpróbálja meggyőzni az ország új vezetőit, hogy akadályozzák meg a tömeges kivándorlást. Olaszország emellett vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy hogyan tudná nagy számban visszaküldeni az illegális bevándorlókat Észak-Afrikába. Állítólag azonban Róma ezt egyelőre csak kisebb, 3-4 fős csoportokkal tudná megtenni.

Malmström biztos arról is beszélt, hogy az unió keresi a megoldást arra, hogy néhány ezer szomáliai és eritreai menekültet a területére fogadjon, akik a háború sújtotta Líbiából menekültek el, most pedig az ország egyiptomi és tunéziai határán várakoznak. A biztos elmagyarázta, hogy a Szaharától délre található országokból származók nem tudnak visszatérni otthonaikba, ezért jelenleg tárgyalások folynak azokkal az EU-tagállamokkal, akik hajlandóak lennének befogadni őket a területükre. Svédország, Malmström biztos hazája például azt ígérte, kétszáz menekültet fog befogadni – tette hozzá a biztos.

Eközben egy ENSZ tisztviselő elmondása szerint több, mint négyszáz, Olaszországba tartó afrikai menekült tűnt el két hajón, valószínűleg megfulladtak a Földközi-tengeren. A két hajó állítólag március 22-én és 25-én indult el Líbiából, az egyiken 335 eritreai menekült, míg a másikon 68 eritreai és etiópiai utazott. „Megsürgettük a parti őrséget, hogy folytassa a keresést, néhányan ugyanis még húsz nappal később is képesek lehetnek túlélni a tengeren” – mondta a brit Guardian napilapnak Laura Boldrini ENSZ-szóvivő.

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás