Vége van a segélyek korának

Március 8-9 között találkoztak Brüsszelben Koszovó és Szerbia képviselői, hogy első ízben tárgyaljanak a mindkét országot érintő fontos ügyekről. Az Egyesült Államok vendégként vett részt az egyeztetésen, és ez a státusz jól kifejezi az USA legfontosabb céljait: a térség stabilizálását és a balkáni országok európai integrációját. Washington ezt elsősorban segítséggel és tanácsokkal, nem intervencióval kívánja elérni. Ez a pozíció nem csak Koszovó és Szerbia, hanem a Balkán más országai, így Bosznia és Horvátország esetében is mérvadó az amerikai diplomácia számára.

Szerbia és Koszovó

A hónap elején kezdődött megbeszélések, amelyek első alkalommal kerültek megrendezésre azóta, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét Szerbiától a nemzetközi közösség szemében valódi áttörésnek minősülnek. Belgrád és Pristina először próbál olyan, mind a két országot érintő gondokat megoldani, mint a szerb embargó a koszovói áruk ellen, Koszovó a szerb mobilszolgáltatók ellen bevezetett lépései, és a szerb hivatalok ignoranciája a pristinai kormány által kiállított iratok iránt, amelyek ráadásul a legfiatalabb balkáni ország szerb kisebbségét is negatívan érintik.

Egy nappal a brüsszeli tárgyalások előtt Thomas Countryman, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese megerősítette: Washington a térség biztonságában és európai integrációjában látja a balkáni országok jövőjét. Amikor a vezető diplomatát arról kérdezték, milyen szerepet játszik az Egyesült Államok ebben a folyamatban Countryman aláhúzta: az USA vendégként, és nem aktív résztvevőként van jelen a tárgyalásokon. „Ahogy az a diplomáciában szokás, mind a két tárgyalóféllel beszélünk, és segítünk nekik új megoldásokat találni a közös problémákra, miközben tisztában vagyunk az EU házigazdai szerepével, és tiszteletben tartjuk azt”.

A kétnapos tárgyalási forduló után a delegációk több fontos kérdésben egyezségre jutottak, elsősorban az olyan alapvetően polgári nyilvántartások ügyében, mint a telekkönyvek ügye. A megbeszélések előreláthatólag a hónap végén folytatódnak majd.

Bosznia

Bosznia ügyében az Egyesült Államok szintén támogató szerepre törekszik, de erre a segítségre szükség is lesz, ugyanis a balkáni államban komolyra fordult a politikai helyzet. Több boszniai párt is megtagadta, hogy képviselőket küldjön a parlamentbe, így az októberi választások óta nem sikerült kormányt alakítani az országban.

Az USA ebben az ügyben legutóbb március 8-án nyilvánult meg, amikor Phillip Crowley külügyminiszter-helyettes hivatalos közleményt adott ki arról, hogy Washington aggódik a patthelyzet miatt, amely „lehetetlenné teszi, hogy Bosznia és Hercegovina olyan fontos problémákkal foglalkozzon, mint az euroatlanti integrációhoz létfontosságú belpolitikai reformok”.

Annak ellenére, hogy Amerikának nincs kedvére a jelenlegi helyzet, itt sem tervezik a beavatkozást. „Az Egyesült Államok nem szeretne beavatkozni, csak segíteni. Ahol csak tudunk, segítünk a pártoknak, és támogatjuk a párbeszédet, és a továbbiakban is erre törekszünk”, erősítette meg Countryman még a múlt heti nyilatkozatában.

Horvátország

Horvátország esetében viszont alapvetően mások az Egyesült Államok céljai, mint a többi balkáni ország esetében. Mivel Zágráb euroatlanti integrációja az utóbbi időben jelentősen előrehaladt, ezért Washington is elsősorban arra fordítja energiáit, hogy ezt a csatlakozási folyamatot segítse. Horvátország 2005 óta tárgyal az EU-csatlakozásról, de továbbra is csak a küszöbön áll, ugyanis az Európai Parlament februárban elfogadott jelentése alapján 2011-ben csak a még nyitott tárgyalási fejezeteket lehet majd lezárni. Bár az EP rapportőre, Hannes Swoboda véleménye szerint Zágráb akár már 2013-ban is az Unió tagja lehet, a korrupció továbbra is komoly akadálya annak, hogy a még nyitva lévő fejezeteket sikeresen lezárják.

Az EU aggályait jól kifejezi az elfogadott határozat szövege, amely úgy fogalmaz: „a korrupció továbbra is rendkívül elterjedt Horvátországban, és még mindig jelentős problémát okoz”. A mindent átszövő visszaélések eddigi leglátványosabb tünete Ivo Sanader korábbi miniszterelnök letartóztatása volt, akit 2010 decemberében vettek őrizetbe Ausztriában. A volt kormányfő ügyeivel a Wikileaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok is részletesen foglalkoztak, maga Sanader pedig azonnal elmenekült az országból, amikor a bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene.

Az Egyesült Államok komoly szerepet játszik a horvátok korrupció elleni küzdelmében, elsősorban a Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (USKOK) 2001-es megalapításában nyújtott segítségével, illetve 2009-ben az USA részt vett a korrupció elleni különleges rendőri egységek és bírósági tanácsok felkészítésében is. Mégis, az Egyesült Államok kormánya elsősorban tanácsokat ad a zágrábi vezetésnek. „Bár egyre kevesebbet költünk segélyre, tanácsokkal és támogatással továbbra is segítjük ”, jelentette ki James B. Foley, az USA zágrábi nagykövete március elején, egy korrupcióellenes konferencián a horvát fővárosban.

Az Egyesült Államok gazdasági téren is igyekszik segíteni Horvátország euroatlanti integrációját. Ennek keretében alapvetően a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat igyekeznek bővíteni, aminek legutolsó eredménye a február 3-án Hillary Clinton amerikai és Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszterek által aláírt Open Skies egyezmény volt, amely megteremti a két ország közötti közvetlen légijáratok elindításának lehetőségét. A tervek szerint ez növelheti a horvát turisztikai szektor teljesítményét, stabilizálva az ország gazdasági helyzetét.

A pénzügyi és gazdasági támogatás továbbra is alapvetően meghatározza az Egyesült Államok Balkán-politikáját, noha politikai téren Washington tiszteletben tartja a be nem avatkozás elvét. A támogatások nagyobb része a “Support of Eastern European Democracy Act” (SEED) keretein belül érkezik, amelyet még 1999-ben hoztak létre a balkáni országok megsegítésére, Horvátország kivételével. Bár az USA-nak minden balkáni állam esetében különböző céljai vannak, az alapok minden esetben azonosak: a demokrácia, a stabilitás és az euroatlanti integráció támogatása.

Mariska Kecskes a Seattle University hallgatója, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanul a CIEE öszöntdíjasaként.

Mariska Kecskes

Felkapott hírek

Friss hírek

Trump ügyvédje ellen vallott az USA uniós nagykövete

Donald Trump amerikai elnök személyes ügyvédje, Rudy Giuliani kifejezetten azt kérte, hogy a katonai segély fejében Kijev indítson vizsgálatot Joe Biden volt alelnök és a demokraták jelenlegi elnökjelölt-aspiránsa és fia, Hunter Biden ellen - jelentette ki Gordon Sondland, az USA Európai Unióhoz delegált nagykövete szerdán a képviselőházi meghallgatásán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás