_

2015-re megérkezhet a lengyel euró

A közép-európai régió tekintetében jelenleg Lengyelország pályázik a legnagyobb eséllyel a közös uniós valuta, az euró bevezetésére. Az európai diplomácia fejei legutóbbi találkozójuk alkalmával a 2015-ös évben látták az esetleges lengyel csatlakozás dátumát. Az ország hazánkkal egyetemben 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta pedig olyan eredmények felmutatására volt képes, amelyek Brüsszel figyelmét is felkeltették, így az nagy valószínűséggel megerősíti majd a lengyel „tagjelölti” státuszt. A zárt tárgyalásokra több nem euróövezetbeli ország képviselői is hivatalosak voltak, végeredményként pedig egy új egyezmény elfogadásra került.

A lengyel euróövezeti csatlakozás ügyét már a brüsszeli találkozó előtt latolgatták az országban. Danuta Hübner, az Unió Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke a Lengyel Rádiónak tett nyilatkozata szerint Lengyelországnak minden esélye megvan a 2015-ös csatlakozásra. „Néhány nyugat-európai vélemény szerint Lengyelország nem áll majd készen a csatlakozásra, egészen 2020-ig. Azt gondolom ez nem lenne kedvező az ország számára. A gazdasági mutatók továbbra is arra engednek következtetni, hogy az országnak igenis hasznos lenne a lehető leghamarabb bekerülnie az eurózónába”-fejtette ki Hübner.

A csatlakozás szükségességét az ország többek között azért is tartja fontosnak, mert meglátásuk szerint sokkal erősebb integráció figyelhető meg a már zónabeli államok között, mint azon államokkal akik jelenleg még nem tagjai az övezetnek.

A pénteken megtartott brüsszeli tárgyaláson az eurózóna tagállamainak vezetői az övezet kiszélesítése érdekében egy versenyképességi egyezményt fogadtak el. A tárgyalásra azon országok is hivatalosak voltak amelyek jelenleg még nem tagjai az övezetnek. Az egyezmény Németország és Franciaország egy hónappal ezelőtti felvetése alapján készült el és a nemzeti gazdaságpolitikák közötti konvergencia javulását hivatott előirányozni. Az Európai Tanács elnöke, Herman von Rompuy elmondása szerint mind a 17 eurózónabeli állam vezetője egyetértett abban, hogy az egyezmény képes lesz előmozdítani a gazdaságok közötti sikeresebb, hatékonyabb együttműködést.

A tárgyaláson ezen kívül szó esett a Görögországnak és Írországnak juttatott kisegítő kölcsön visszafizetéséről, amely vonatkozásában a kondíciókat igyekeztek kevésbé szigorúan megszabni.

„Lengyelország jelenleg azon államok között szerepel, amelyek már hivatalosan is készen állnak a csatlakozásra”- nyilatkozta Donald Tusk miniszterelnök, aki szintén Brüsszelben járt, hogy a Líbiában kialakult helyzetről tárgyaljon.Tusk elmondása szerint Varsónak nem lesz problémája az olyan feltételekkel, amelyek az állam adósságrátáját vagy akár az adóügyeket érintik. A következő találkozót amelyen megvitatásra kerül az eurózóna bővítése, március 24-25-én tartják majd az érintettek.

A majdani magyar csatlakozás ügyét tekintve közel sem lehetünk ilyen derűlátóak. Maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is úgy nyilatkozott egy februári sajtótájékoztatóján, hogy az efféle igényeinket tekintve nem állnak jól a csillagok. Londoni elemzők februári végi jelentése szerint pedig a magyar csatlakozás legkorábbi időpontja körülbelül 2019-re eshet majd. A JP Morgan bankcsoport elemzői  azonban a lengyel csatlakozást sem tartják valószínűnek 2015-ig. A magyar és a térségbelii államok eurózónához való csatlakozását a szakértők a 2019-2024-es intervallumban tartják valószínűnek, abban az esetben ha az országok nem mutatnak visszaesést az olyan kritériumokat illetően, mint például az államadósság-rátára vonatkozó maastrichti kritérium. Ezek miatt pedig hazánk aggódhat a leginkább, hiszen az említett vagy akár más kritérium szigorítása esetén azt valószínűleg Magyarország szenvedheti meg a legjobban.

Takács Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás