A NATO Szocsiban állapodhat meg Oroszországgal

Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO-képviselője bejelentette, hogy 2011 folyamán Szocsiban kerülhet megrendezésre a NATO-Oroszország Tanács egyik ülése. A döntés gesztusértékű, a Tanács eddigi története során ugyanis még nem fordult elő, hogy orosz helyszínen szerveztek volna találkozót.

Rogozin március első hetében átadta Anders Fogh Rasmussennek, a NATO főtitkárának azt a levelet, melyben az orosz elnök megerősíti szándékát egy nagyköveti szintű találkozó Szocsiban történő megrendezésére, tudósított a RIA Novosztyi. Medvegyev hangsúlyozta, hogy számos fontos kérdés merült fel a közelmúltban, melyek nagymértékben befolyásolhatják mind Oroszország, mind a Nyugat érdekeit. Készen áll tehát mielőbb fogadni a főtitkárt és a NATO-Oroszország Tanács nagyköveteit, hogy megtárgyalhassák ezen kérdéseket. Az év második felében esedékes ülés fő témája nagy valószínűséggel a rakétavédelem lesz majd.

A NATO 2010 novemberében megrendezett lisszaboni csúcstalálkozóján a szövetség Oroszországgal való kapcsolata új minőségi szintre lépett. Moszkva többek között megelégedéssel fogadta, hogy a NATO Grúziát és Ukrajnát érintő bővítési tervei háttérbe szorultak, és felajánlotta segítségét az afganisztáni helyzet kezelésében, a legfontosabb kérdés azonban a rakétavédelmi együttműködés felvetése volt. A NATO felajánlotta az orosz félnek, hogy vegyen részt a tervezett közös európai rakétavédelmi rendszer kiépítésében, Oroszország pedig elviekben elfogadta az ajánlatot. Az előzetes megbeszélések szerint a két fél álláspontjának egyeztetése júniusra, a kooperáció kereteinek végleges meghatározása pedig novemberre várható.

Valószínűleg nem véletlen, hogy február közepén éppen a 2008 óta NATO-nagykövetként dolgozó Rogozint nevezték ki a rakétavédelemről szóló tárgyalások vezetőjének orosz részről, és az sem, hogy Moszkva éppen egy várható nagy horderejű döntés előtt gyakorol diplomáciai gesztust a NATO felé. Az orosz fél álláspontja ugyanis egy kulcskérdésben eltér a Szövetségétől a rakétavédelmi együttműködéssel kapcsolatosan.

A NATO két különálló rakétavédelmi rendszer keretei között, információ-megosztás révén tervezi a kooperációt, Medvegyev viszont a két rendszer egyesítését szeretné elérni. Oroszország két fő okból ragaszkodhat az egyesítéshez: egyrészt sokkal költségesebb és időigényesebb lenne egy saját rendszer kiépítése, másrészt pedig garanciákat akar arra, hogy az Európa területére telepítendő rakétavédelmi eszközök nem jelentenek számára fenyegetést. Rogozin januárban kifejtette, hogy nem fog beleegyezni egy olyan együttműködésbe, mely az iráni rakétafenyegetés ürügyén az orosz nukleáris potenciált gyengítené, ezért egyesített központok létrehozását szeretné elérni, melyek közös döntések alapján működnek.

Medvegyev januárban komoly nyomásgyakorlással próbálkozott, és bejelentette, hogy Oroszország a NATO nélkül is képes megvédeni magát. Az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy ha az általa kívánt feltételeket nem fogadja el a Szövetség, akkor kellemetlen lépések megtételére kényszerül, ami akár nukleáris eszközök telepítését is magába foglalhatja.

Ezen események tükrében egyértelműnek tűnik, hogy az orosz fél nagyon elszánt arra, hogy érvényesítse az érdekeit a rakétavédelem kapcsán a Szövetség elképzeléseivel szemben. Az év során zajló NATO-Oroszország Tanács találkozók ezen érdekérvényesítés fórumaiként szolgálhatnak, Moszkva pedig valószínűleg egyetlen lehetőséget sem fog elmulasztani, hogy hangsúlyozza álláspontját ebben a döntő stratégiai fontosságú kérdésben.

Szálkai Kinga

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás