_

A litván szabadság ára

A svéd külügyminiszter, Carl Bildt február 15-én, kedden a blogján közölte, hogy a Külügyminisztérium nyilvánosságra hoz számos, a közelmúltig titkos minősítésű diplomáciai jelentést, amik a Szovjetunió végnapjait és a balti államok függetlenné válását mutatják be. Ezek között szerepelt egy olyan alku is, amelyet Mihail Gorbacsov ajánlotta fel a svéd diplomácia szerint a litván szabadságért cserébe.

„Csütörtökön olyan lépést teszünk, amire soha korábban nem volt példa Svédországban” – írta Carl Bildt svéd külügyminiszter a blogjában – “feloldjuk a titkosítás alól a Külügyminisztérium archívumának egy fontos részét. Azokról a titkos jelentésekről van szó, amelyek a Szovjetunió felbomlásáról és a balti államok szabadságának visszanyeréséről szólnak 1991-ből.”

A “Lithuania Tribune” jelezte, hogy minisztérium a bejelentést azzal egészítette ki február 16-án, hogy „a szükségtelen diplomáciai bonyodalmak elkerülése érdekében” néhány irat továbbra sem kerülhet napvilágra. Az elérhetővé vált harminc dokumentum moszkvai, szentpétervári – a jelentésekben leningrádi – tallini és rigai diplomaták írásaiból áll, és mintegy négyszáz oldal hosszú.

Dag Sebastian Alandertől – aki ebben az időben Szentpéterváron dolgozott – származik az a diplomáciai távirat, ami 1990. március 9-én kelt és a litván szabadság áráról való alkudozásról számol be. A “Lithuania Tribune” szerint a diplomata a következőket írta:

„Vannak hírek, amik arról szólnak, hogy Algirdas Brazauskas – a Litván Kommunista Párt elnöke – találkozott Mihail Gorbacsovval hétfőn, és beleegyezést kapott tőle a függetlenség kinyilatkoztatásához. Gorbacsov állítólag 21 milliárd rubelt kért a vállalkozások és az ipari komplexumok kivásárlásáért. Válaszul a litvánok ötszáz milliárd rubel megfizetését követelték az oroszoktól, kártérítésképpen. Gorbacsov ragaszkodott az 1939 oktoberében aláírt, határokról szóló szerződés betartásához, aminek értelmében Klaipéda Kelet-Poroszország részét képezi, vagyis a létező Kalinyingrádi körzethez tartozik. Rengeteg orosz él Klaipédában.” 

Gorbacsov beleegyezett a litván függetlenségbe, amit 1990. március 11-én kiáltottak ki, de megkérte volna az árát. A Moscow News szerint a 21 milliárd rubel átszámítva ma 126 milliárd dollárnak felel meg. Klaipéda kikötőváros, korábban a Német Birodalomhoz tartozott, majd rövid önállóság után 1939-ben a náci Németország magához csatolta, később a Szovjetunió foglalta el, és a Litván Szovjet Szocialista Köztársasághoz került. Az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka – ami a német és az orosz területi követelésekről való megegyezést tartalmazta – Németország részeként jelölte meg a térséget.

A függetlenség után létrejött litván parlament elnöke és egyben az első választásig az állam feje, Vytautas Landsbergis professzor – aki ma Litvánia képviselője az Európai Parlamentben – nincs meggyőződve a svéd diplomata táviratában foglaltak valóságtartalmáról. A Baltic News Service szerint Landsbergis legfőbb kételye az, hogy nem lehet tudni, valóban szó volt-e a jelentésben leírtakról a találkozón, illetve nem hiszi, hogy Brazauskas engedélyt kért volna, mert elégedetlen volt az egész függetlenségi folyamattal. A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban azt nyilatkozta; 

… a dokumentumok jelentősége hatalmas, örülök, hogy nyilvánosságra kerültek. Több információra tehetük így szert, de az állításokat óvatosan kell kezelni. Hasznosak lehetnek azok számára, akik az akkori eseményeket kutatják, azért, hogy a valósághoz közelebb álló képet alakítsanak ki a március 11. előtt történtekről és az utána következő eseményekről, a külföldi kormányok tájékozottságáról.

Algirdas Brazauskas, aki a független Litvániában az elnöki, majd a miniszterelnöki pozíciót is betöltötte, 2010 júniusában hunyt el.

Az Interfax szerint maga Mihail Gorbacsov, aki a napokban ünnepelte a 80. éves évfordulóját, tagadja, hogy 21 milliárd rubelt kért volna Litvánia függetlenségéért cserébe.

Ez egy rendkívül elrugaszkodott értelmezése a eseményeknek, amelyek Litvánia Szovjetuniótól való függetlenné válásakor mentek végbe. Nem volt alkudozás. Tényleg volt találkozóm az akkori litván vezetővel, Algirdas Brazauskasszal, és másokkal is, és azt mondtam nekik, hogy a határozott elszakadás túl sok gondot okozna. El kellett dönteni, hogy az emberek melyik országban éljenek. Voltak megkerülhetetlen területi kérdések. Ezeknek a problémáknak a megoldásához rengeteg pénzre volt szükség.”

A “Lithuania Tribune” hozzáteszi, hogy Gorbacsov beszélt arról is, hogy véleménye szerint Litvánia elegendő függetlenségre, és sokkal több lehetőségre tehetett volna szert a kölcsönösen előnyös együttműködés területén, ha aláírja a Szuverén Köztársaságok Szerződését, ami egy Gorbacsov által támogatott terv volt a Szovjetunió átmentésére, de nem azonos a megvalósult Független Államok Közösségével. A volt főtitkár elmondta, hogy ugyanerről akarta meggyőzni Észtországot és Lettországot is.

A függetlenség kinyilvánítása után Litvánia megtartotta korábbi határait, és végül Oroszország is elismerte önálló államként 1991 augusztusában, néhány hónappal a Szovjetunió decemberben bekövetkező szétesése előtt. A balti államok nem csatlakoztak a Független Államok Közösségéhez, inkább az Európai Unió felé tekintettek, és 2004-ben – Magyarországgal együtt – elnyerték a tagságot.

Arany Anett

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás