Bolgár euró a láthatáron

Bulgária lehet az eurózóna következő tagja, ha a bolgár parlament elfogadja a Szimeon Djankov pénzügyminiszter által tervezett gazdasági csomagot. A csomag alapjaiban változtatná meg a bolgár monetáris politikát, jóváhagyása után több eleme bekerülne az alkotmányba – kétharmados többség kellene az adók mértékének emeléséhez és főprioritássá válna az ERM II. csatlakozás. A példátlan vasszigor célja a bolgár gazdaság stabilitásának megteremtése és az euró mihamarabbi bevezetésének elősegítése. Az egyetlen megválaszolásra váró kérdés, hogy átmegy-e a parlamenten a tervezet.

Hosszú hónapok kemény munkája zárult le február 22-én Bulgáriában, a pénzügyminiszter és gazdasági stábja nyilvánosságra hozta a Gazdasági Stabilitás Paktumának nevezett monetáris csomag részleteit. Djankov sajtótájékoztatón jelentette be, hogy három fontos célt kell elérnie az országnak a stabil gazdaság létrehozása érdekében – megteremteni a hosszútávú monetáris és költségvetési egyensúlyt, csatlakozni az ERM II. előszobához és végül csatlakozni az eurózónához. A miniszter szerint a folyamatrészek egymásra épülnek és az elkészített Paktummal reálisan megvalósítható a végső elképzelés. Djankov kiemelte, hogy az Európai Bizottság nagyon komolyan vizsgálja az országok pénzügyi stabilitását és kijelentette, hogy a gazdasági intézkedéseket feltétlenül be kell emelni az alkotmányba. „Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Bulgária a csatlakozás után Görögország sorsára kerülhet, mivel meggyengülhet az állami pénzügyi kontroll szerepe” – indokolta meg a vasszigor elkerülhetetlenségét a miniszter.

A Paktum végső tervezetében példátlan és a bolgár gazdaságpolitikát ismerve irreálisnak mondható intézkedések szerepelnek. A közvetlen adókat a jövőben minimum 160 képviselői támogatással (kétharmad) lehetne csak emelni. A magyar alkotmánytervezethez hasonlóan a bolgár alkotmányban is rögzítenék a költségvetési hiány mértékét, amely maximum 3 százalékos deficit lehetne. A tervezet ugyanakkor erős gazdasági növekedés esetén lehetőséget adna a mindenkori bolgár kormánynak, hogy lazítson ezen a szigoron. Az állam „felosztó” szerepét is korlátozná a dokumentum, minden egyes költségvetési évben az állam a GDP 37 százalékát tudná csak újraosztani. Természetesen ebben a mutatóban nem szerepelnének olyan tételek, mint Bulgária kötelező európai uniós költségvetési befizetése, az uniós alapokból származó támogatások, sem pedig a PPP projektek állami költségei. A dokumentum e pontja még nem végleges, javaslat merült fel arra is, hogy 37 helyett 40 százalék legyen a visszaosztható határ.

Érdekes a költségvetési mérleg változtatásának a metodikája, ugyanis ha a 37 százalékos határ marad, akkor az államháztartási egyenleget egy 0,37 százalékos koefficiens alapján kell majd változtatni. A szemléltetés érdekében, ha egy adott évben 3 százalékos csökkenésre lehet számítani, akkor a mérleg 1,11 százalékkal (3-szor 0,37) romolhat csak az előző évhez képest. Ha ugyanebben az évben 1 százalékos államháztartási hiány van, akkor a következő évben 2,11 százalék (1 + 1,11) lehet ez a szám. Ugyanakkor, ha az államháztartási hiány 3 százalék, akkor a következő évben sem lehetne több. Ennek az eljárásnak a fordítottja (3 százalékos GDP növekedés esetén) csak akkor léphetne életbe, ha az államadósság meghaladja a 20 százalékos szintet. Érdekesség, hogy jelenleg Bulgária rendelkezik a második legalacsonyabb államadóssággal az Európai Unióban – 18,2 százalék (ennél csak Luxemburgé alacsonyabb). Az alkotmánymódosítások 2013-ig lépnének hatályba.

„Azért van szükség ezekre az intézkedésekre, hogy több kormányzási cikluson át is stabil fiskális politikát követhessünk. Akár 2012-ben benyújthatjuk újra jelentkezési szándékunkat az ERM II. rendszerébe, de előbb meg kell szavaznunk az intézkedéseket” – nyilatkozta Djankov, aki többek közt bírálta egyes minisztertársait amiatt, hogy nem eléggé célratörően használják fel költségvetési kereteiket.

A bejelentés után azonnal elkezdődtek az egyeztetések a kormány és a parlamenti pártok között. A politikai várakozásoknak megfelelően a nemzeti radikális Ataka feltételnélküli támogatásáról biztosította a minisztert. Volen Sziderov pártelnök dicsérte az elképzeléseket és további javaslatokat is ajánlott Djankov figyelmébe, mint például a gazdasági növekedés ösztönzését az ÁFA mértékének irányításával. A pénzügyminiszter helyeselte Sziderov szavait és tervbe vette az ötletek beépítését. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) török-liberális párt frakció-helyettese, Ljutvi Mesztan pozitívan fogadta a tervezett intézkedéseket. Mesztan szerint az adópolitikai változások kecsegtetőek és komolyan megfontolandóak, de még nem tudja hivatalosan bejelenteni egyöntetűen támogatásukat. A DPSZ belső egyeztetések után fog csak nyilatkozni végső döntésükről.

Iván Kosztov,  a Kék Koalíció társvezetője szerint helytelen döntés lenne a kétharmados adóváltoztatás joga, ez komoly határokat emelne a leendő kormányok elé. A volt miniszterelnök szerint a Kék Koalíció csak hosszú tárgyalások után támogatná a 37 százalékos határt, ezelőtt még részletesen tanulmányozni szeretné a bevételi-kiadási mérleget. A Vezér néven ismert politikus a 2013-as életbelépési határidőt is ellenzi (akkor érne véget a jelenlegi kormány négyéves ciklusa). Jáne Jánev, a Rend Törvényesség és Igazságosság (RZSz) elnöke támogatásáról biztosította Djankovot. A frakciónélküli párt függetlenként politizáló képviselői komoly segítséget nyújthatnak a kormánynak, ugyanis támogatásukkal megközelíthető lenne a kétharmados határ.

Az egyetlen párt, amely eddig még nem vette fel a kapcsolatot a miniszterelnök-helyettesi poszttal is rendelkező Djankovval, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP). Djankov egyik nyilatkozatában határozottan kéri a szocialistákat, hogy tárgyaljanak a széles társadalmi konszenzus kialakításáról. A miniszter kifejtette, hogy a stabil és európai iránymutatásokat követő gazdaságpolitika megteremtése a BSZP-nek is alapvető érdeke lenne.

Bulgária a jelenleg uralkodó politikai álláspont szerint gőzerővel robog az eurózóna felé. A közép-európai tagállamoktól eltérően Bulgária az elkövetkező 3-5 évben az eurózóna tagjai között szeretne lenni, s ez korántsem kivitelezhetetlen terv. Az árfolyam egy évtizede stabil, az államadósság és az államháztartási hiány egyaránt teljesíti a maastrichti követelményeket. Az infláció csökkenő tendenciát mutat és a Paktum elfogadásával a hosszútávú versenyképesség feltételének is megfelelne a kelet-balkáni ország. Ne lepődjünk meg, ha már a következő 1-2 évben belépne Bulgária az eurózóna előszobájának is nevezet ERM II. rendszerbe.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás