Ashton: a demokrácia nem állhat a biztonság felett

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken, az EU védelmi minisztereinek budapesti csúcstalálkozója után a Corvinus Egyetemre látogatott. Előadására erősen rányomta a bélyegét az észak-afrikai forradalomsorozat, különösen a líbiai helyzet, mellyel kapcsolatban az EU és a „vörös bárónő” – főként az országgal szoros kapcsolatokat ápoló olaszok miatt – csak nehezen tudja közös válaszra bírni a Huszonheteket.

Ashton beszédében elmondta, egy olyan világot szeretne, amelyben négy elv érvényesül: a kooperáció, a szuverenitás, a demokrácia és a biztonság. Ezek közül azonban egyik sem lehet fontosabb a másiknál: ha ütköznének, „okosabb, érettebb válaszra” és „gyakorlatias kompromisszumokra” van szükség, hogy hosszú távon mindegyik érvényesüljön. Nem lehet például egy állam szuverenitását sérteni egy másik cél érdekében. „Nem kényszeríthetünk egy szuverén államot, hogy a demokráciát válassza”, csak támogatni lehet a szabadsághoz vezető úton – jelentette ki. Felhívta rá a figyelmet, hogy a „mély demokrácia” bonyolultabb annál, hogy csak választásokat tartanak, és többek közt a szólásszabadság, a szabad szakszervezetek és a jogállamiság is ugyanúgy része a összképnek. Utóbbi ráadásul mind a négy elv kulcsa.

A bárónő konkrétan az észak-afrikai eseményekre is kitért, és megvédte az EU korábbi Maghreb-politikáját, különösen Líbiával kapcsolatban. „Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a világ biztonságosabb lenne vagy hogy Líbia népe jobban járt volna, ha a Nyugat elutasítja a tárgyalásokat Kadhafival” – mondta. Szerinte az ország elszigetelése politikai imperializmust sejtetne, egyes országokkal pedig bizonyos célok (pl. atomprogram leállítása) elérése érdekében még akkor is érdemes egyezkedni, ha nem demokratikus alapon működnek.

Ashton a beavatkozás lehetőségeit is ecsetelte: emlékeztetett rá, hogy az EU se nem állam, sem hagyományos katonai nagyhatalom, így hadihajók vagy bombázók helyett csak gazdasági eszközei vannak (pl. szankciók), és azokat is csak a Huszonhetek egyetértésével lehet bevetni. Ez a befolyás, „kemény peremű ‘soft power’” azonban szerinte éppen az Unió erőssége.

Márton Balázs

Felkapott hírek

Friss hírek

Az elmaradt G7-csúcs miatt Trump megharagudhatott Merkelre

Donald Trump utasítást adott a Pentagonnak a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentésére - jelentette exkluzív információként a WSJ amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A lépés régóta a levegőben volt, így a bejelentés időzítése kapcsolatban állhat azzal is, hogy Merkel miatt hiúsult meg a Trump által júniusra tervezett G7-csúcs.

Read More »

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás