Putyin határozottan kiállt az álláspontja mellett Brüsszelben

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő február 24-én csütörtökön találkozott az Európai Bizottság tagjaival és annak elnökével, José Manuel Barrosóval. A megvitatandó témák listája meglehetősen hosszú volt: az EU képviselői leginkább az energetikai kérdések megbeszélését várták az orosz miniszterelnöktől, Putyin pedig talán elsősorban Oroszország WTO-tagságáról és a vízumok eltörléséről akart tárgyalni. Ezen kívül számos más pontja is volt a megbeszélésnek: kereskedelmi és gazdasági együttműködés, emberi jogi kérdések, illetve Líbia kérdése is felmerült. A nagy várakozásoknak mégsem sikerült megfelelni, ugyanis kevés ügyben volt egyetértés a felek között.

Az orosz miniszterelnök Vlagyimir Putyin 12 minisztere kíséretében érkezett Brüsszelbe. Hivatalos kíséretének volt egy nem miniszter tagja is: Alekszej Miller, a Gazprom vezetője, akit az energiakérdések miatt vitt magával az orosz kormányfő. Putyin kíséretét pedig az Európai Bizottság elnöke José Barroso, az Európai Tanács elnöke Herman Van Rompuy és 24 biztos várta.

A moszkvai delegáció útját megelőzően az orosz lapok abban egyetértettek, hogy Putyin elsődleges témája Oroszország WTO-ba lépése lesz, az európai lapok pedig inkább az energetikai kérdések megvitatását tartották a legfontosabb pontnak.

Nem tett jót a találkozó előtti hangulatnak, hogy február 17-én csütörtökön, tehát egy héttel az esemény előtt az Európai Parlament egy állásfoglalást fogadott el, amelyben kritikával illette az oroszországi helyzetet az emberi jogok tekintetében. Emiatt sokan azt várták, hogy maga Putyin is válaszolni fog valamit a dokumentumra Brüsszelben. Ezen kívül szintén nem tett jót a diplomáciai helyzetnek, hogy Putyin útja előtt közvetlenül az európai iparosok és vállalkozók szervezete, a Business Europe egy levelet  írt Barrosónak, amelyben felsorolták a sérelmeiket Oroszországgal szemben. Ezekben többek között szerepelt a szállítási- és mezőgazdasági berendezésekre kivetett orosz beviteli vám, amely miatt számításuk szerint évi 820 millió dolláros veszteség éri őket, illetve az orosz-belarusz-kazah vámunió ellen emeltek szót, amely szerintük még mindig számos tisztázatlan kérdést teremt. Így a szervezet szerint a levélben említett kérdéseket rendezni kell, mielőtt Oroszország beléphetne a Kereskedelmi Világszervezetbe.

A találkozó előtt a WikiLeaks is gondoskodott a hangulat fokozásáról: a leleplező oldalon amerikai diplomaták olyan levelezését publikálták, amelyben azok Barroso és Putyin személyes ellenszenvéről beszéltek, amelynek alapja – az amerikai diplomaták szerint – hogy Barroso fel akarja szabadítani Európát az orosz gázfüggőség alól. Putyin és Barroso legutóbbi találkozója tényleg nem sikerült túl jól: 2009 júniusában tartott fórumon Barroso kritizálta az emberi jogok terén tapasztalt helyzetet Oroszországban, mire Putyin az EU problémáira mutatott rá a válaszában, írja a Financial Times.

Mindezek ellenére a jelek szerint a az orosz kormányfő és az Európai Bizottság vezetőjének a találkozója nyugodt mederben haladt, bár túl sok eredményt nem hozott. A csütörtöki nap a következőképpen zajlott: Putyin délelőtt először Barrosóval találkozott, majd ezt követte az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuy-jal való találkozó. Közben a 12 miniszter (plusz Alekszej Miller) a 24 EU-s biztossal tárgyalt – ki-ki a maga szakterületének megfelelően. Ezután került sor a közös plenáris ülésre az összes miniszter és vezető részvételével, amelyet egy sajtótájékoztató zárt le.

A Kereskedelmi Világszervezettel kapcsolatban Putyin határozott hangot ütött meg: „Abból indulunk ki, hogy az EU-val kötendő új alapszerződésünknek a legfontosabb feltétele jelenleg Oroszország WTO-hoz való csatlakoztatása” – mondta az orosz kormányfő a sajtótájékoztatón. Az előző szerződés az EU és Oroszország között 2007-ben járt le, és bár az előző egyezmény automatikusan meghosszabbodott, három év alatt sem sikerült új megállapodásra jutni az EU és Oroszország között.  A Lengyelországgal és Litvániával való viták, majd a 2008-as orosz-grúz háború miatt a tárgyalások az új szerződésről megszakadtak, majd 2008 decemberétől vették fel újra a fonalat, de szerződés még azóta sem született.

Putyin ugyanakkor pozitívumként említette az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom folyamatos növekedését. Mint azt a sajtótájékoztatón is elmondta, csak az előző évben 30%-al nőtt a kereskedelmi forgalom, és több mint 300 milliárd dollárt tett ki. Ez alapján egyébként az EU a harmadik helyet foglalja el Oroszországban: az Egyesült Államok és Kína után.

Az energetikai kérdésekben a legfontosabb pont az EU néhány nap múlva, március 3-án bevezetendő harmadik energiapiaci szabályozása, amit Putyin határozott kritikának vetett alá. A szabályozás a nagy energiacégek monopolhelyzetét hivatott megszüntetni és így ezzel nagyobb versenyt akar teremteni az uniós piacon, ami végső soron – az indoklás szerint – nagyobb energiabiztonsággal és olcsóbb fogyasztói árakkal járna. A törvény elkülönítené a gázszolgáltató cégeket a gázt szállító cégekkel, és engedélyhez kötné a harmadik fél számára a gázszállítási hálózatba való bekapcsolódást. Ez az, amit az oroszok annyira sérelmeznek. Putyin mellett nem hiába érkezett Brüsszelbe a Gazprom vezetője, Alekszej Miller: szerintük ezzel az EU elvonja azt a pénzt, amit az oroszok a gázvezetékekbe öltek.

Barroso azt mondta, hogy megérti az oroszok aggodalmait, de szerinte a jogszabály egyáltalán nem diszkriminatív, és ugyanolyan piaci viszonyokat teremt a Gazprom számára, mint a többi európai cég számára. Ugyanakkor a Bizottság hajlandónak mutatkozott arra, hogy valamiféle közös megoldást találjanak majd a felvetett problémára, ám mint arra a Barroso világosan rámutatott, a jogszabály utólagos módosításáról nem lehet szó. Az orosz kormányfő pedig éppen azt próbálta elmondani előadásában a tárgyalások alatt, hogy az EU-s jogszabály épp ellentétes hatást fog kiváltani, mint amit az EU vár tőle (tehát a gáz drágulását a fogyasztók számára). Az orosz energetikai miniszter Szergej Smatko pedig azt fejtette ki, hogy a nagy nemzetközi gázvezetékekre, mint amilyen például az Északi Áramlat is, külön szabályokat kellene alkalmazni, és nem eshet az uniós belső piaci szabályozás alá.

Az orosz gázóriás a Gazprom az összeurópai gázfogyasztás 25%-át adja, és nemcsak szolgáltatja a gázt, hanem fel is dolgozza és szállítja is az EU-s fogyasztókhoz. Ezzel kapcsolatban fontos területe a tárgyalásoknak volt az Északi Áramlat – a Balti tenger alatt húzódó, jelenleg is építéd alatt álló gázvezeték, Oroszországból egyenesen Németországba. Ezzel kapcsolatban Putyin megjegyezte, hogy bízik benne: a hamarosan meginduló gázszállítás a vezetéken keresztül nem lesz akadályozva a harmadik energiapiaci szabályozás miatt. A gázvezeték első szakaszát a tervek szerint 2011 szeptemberében helyezik majd üzembe: ekkor az Északi Áramlaton keresztül 27,5 milliárd köbméter gázt szállítanak majd, írja a RIA orosz hírügynökség. A második fázisban, amely 2012 szeptemberében következhet be, elérik majd a teljes tervezett kapacitást, 55 milliárd köbméter gáz szállításával.

Fontos pont volt Putyin beszédében Líbia helyzete is. Az orosz kormányfő ugyanis elmondta, szerinte a líbiai események egyenesen tragikus következményekkel járhatnak a világgazdaság számára, írja az AFP. Február 24-én ugyanis tovább nőtt a kőolaj ára a líbiai zavargások miatt: az európai Brent márkájú olaj hordónkénti ára már 118 dollár volt, miközben két nappal korábban, február 22-én csak 110 dolláron, február elején pedig száz dollár alatt járt, írja a Lenta.ru orosz lap. Ez az eddigi legmagasabb szint 2008 óta.

Putyin szerint az orosz gazdaság nem érdekelt a kőolaj árak oly radikális és hirtelen megnövekedésében. „Igazságos árakat akarunk” – mondta Putyin – „Tökéletesen értjük azt, hogy ha a világgazdaság fejlődése lassulni fog, akkor ennek negatív hatása lesz a mi gazdaságunkra is.”

Az energiahordozókból származó pénz Oroszország legnagyobb bevételi forrását jelenti, és az utóbbi években éppen a kőolaj árak növekedése miatt tudta felhalmozni Oroszország a Tartalék Alapját és a Nemzeti Jóléti Alapját, amelyeket arra is felhasználnak, hogy csökkentsék az államháztartás hiányát. Ugyanakkor az orosz vezetés az utóbbi években éppen ezt az energiahordozók bevételéből származó függőséget próbálja csökkenteni, és több innovációs projektet is kidolgoztak a gazdaság fejlesztésére, amelyek szerint egyre több pénzt költenek majd a tudományra és az oktatásra is.

Líbia helyzete ugyanakkor igen fontos probléma az Európai Unió számára: az ország kőolajexportjának a 62%-a éppen az EU országaiba irányul, így a szállítások kiesése miatt az EU nemcsak az árak drágulását érezheti meg, hanem az esetlegesen fellépő hiányt is. A párizsi Nemzetközi Energetikai Szervezet adatai szerint a líbiai kőolaj 2010-ben Ausztria, Írország és Olaszország kőolajszükségletének több mint a 20%-át adta, Franciaország és Görögország kőolajának a 15%-át, Spanyolország és Portugália összes kőolajának a 10%-át, és Németország és Nagy-Britannia összes kőolajának a 8%-át.

Oroszország ugyanakkor arról is biztosította az EU-t, hogy növelheti kőolajexportját, hogy biztosítékot nyújtson problémák esetén, írta az orosz Vedomosztyi lap. Korábban már az OPEC országai is megegyeztek abban, hogy amennyiben szükséges, növelik majd a kőolaj kitermelését, hogy fedezzék a líbiai helyzet miatt esetlegesen fellépő energiahiányt, bár jelenleg a termelés hirtelen növelésére közülük valószínűleg csak Szaúd-Arábiának van lehetősége.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás