Putyin ma összecsap az EU-val

Nem kölcsönös vállveregetésre készül az Európai Bizottsággal csütörtökön tartandó közös ülés alkalmával Vlagyimir Putyin és csapata, akik az orosz beruházások és gázszállítások jövőjét féltik az EU újonnan formálódó energiapolitikájától.

Kemény vitára kell számítani energiapolitikai kérdésekben az orosz kormány és az Európai Bizottság csütörtöki, kétoldalú találkozóján – hangoztatta kedden brüsszeli újságírók egy csoportjának az EU-hoz delegált orosz nagykövet.

„Oroszország nem próbál úgy tenni, mintha örülne az EU harmadik energiapiaci szabályozó csomagjának. Úgy véljük, hogy a harmadik csomag hátrányos helyzetbe hozza az Unión kívüli befektetőket, ezáltal károsan befolyásolja az EU energiabiztonsági törekvéseit, és helyenként sérti a befektetők jogait is” – vélekedett Vlagyimir Csizsov nagykövet, aki szerint a csütörtöki megbeszélések nem kölcsönös vállveregetésről fognak szólni. Ugyanakkor Oroszország úgy véli, hogy áthidalhatók a problémák.

Az Európai Bizottság elnökének meghívására Vlagyimir Putyin és kormányának 12 tagja csütörtökön Brüsszelbe látogat, a plenáris és a kétoldalú megbeszéléseken egyértelműen az energiapolitika lesz a központi téma.

Ahogy közeledik a harmadik csomag végrehajtásának március 3-i határideje, egyre gyakrabban és egyre élesebben bírálják az EU energiapolitikáját orosz politikai és gázipari vezetők. Hétfőn egy moszkvai és brüsszeli újságíróknak közösen szervezett videókonferencián Valerij Jazev, az orosz Állami Duma (a parlament alsóházának) alelnöke és az orosz gázipari egyesület vezetője úgy vélte, hogy a harmadik energiacsomag közvetve aláássa az Oroszországgal kötött hosszú távú szállítási megállapodásokat, és amennyiben az árakat az orosz fél európai nyomásra kénytelen lenne a nyersolajár helyett a változékony spot piaci gázárakhoz kötni, az európai piacok jelentősen veszítenének a vonzerejükből is.

Az egymást érő nyilatkozatok ugyanakkor azt is sugallják, hogy Oroszország új, hosszú távon kiszámítható alapokra kívánja helyezni az unióba irányuló gázexportját, ami a teljes uniós gázfogyasztásnak körülbelül negyedét, a teljes orosz gázexportnak pedig 70 százalékát teszi ki. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója hétfőn a RIA Novosti hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy az EU és Oroszország új, hosszú távú importgaranciákon dolgozik. „Többek között egy földgáz útiterv kidolgozásáról folynak megbeszélések” – idézte Millert a RIA Novosti. „Hosszú távú szállítási megállapodások alapján dolgozunk, és 2050-ig szeretnénk nagy pontossággal előre tervezni” – mondta el a Gazprom első embere.

Európai cégek (és kormányok) régóta szeretnék új alapokra helyezni a nyersolajárakhoz kötött hosszú távú szállítási megállapodásokat, mivel az olajárak az utóbbi időben jóval magasabbak voltak a spot piaci gázáraknál. A Reuters tudósítása szerint nemrégiben az E.On kezdeményezte a korábbi megállapodás revízióját, ám a Gazprom elzárkózott ettől. Nem járt több sikerrel a magyar kormány sem: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az orosz fél elutasította a magyar kormány azon kezdeményezését, hogy a 2015-ig szóló szállítási megállapodást a lejárat előtt tárgyalják újra.

Miller szerint a téma napirenden lesz a csütörtöki találkozón, csakúgy, mint a harmadik csomag liberalizációs intézkedéseinek (unbundling) alkalmazása körüli problémák „tisztázása”.

Vlagyimir Csizov orosz EU-nagykövet kedden élesen bírálta a harmadik csomag azon rendelkezését, amely a vertikálisan integrált hálózatos cégeknél kikényszeríti a független működést, „újraállamosításnak” nevezve a három lehetséges modell közül a tulajdonosi szétválasztást. Ez ugyanis sértheti az európai orosz befektetéseket.

Csizov a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy földgázszállítás tekintetében kölcsönös függőség alakult ki Oroszország és az EU között, és ezt szerinte a vonatkozó uniós jogszabályoknak is tekintetbe kell venniük. „Kölcsönösen tiszteletben kell tartanunk egymás jogos igényeit. Nem szabadna annak előfordulnia, hogy uniós jogszabályok alapján részvényeseket megfosszanak attól a jogos igényüktől, hogy tulajdonosi jogaikat gyakorolják, beleértve Magyarországon is” – húzta alá Csizsov, utalva egy korábbi esetre, amikor a MOL elutasította az orosz Szurgutnyeftyegaz részvénykönyvi bejegyzését, miután az orosz vállalat 2009-ben 1,4 milliárd euróért megvásárolta az OMV-től a MOL-részvények 21,1 százalékát.

Ami a tulajdonosi szétválasztást illeti, Oroszország elsősorban Litvánia döntését sérelmezi, ahol a Gazpromnak is vannak részvényei a Lietuvos Dujos cégben.

Mind Csizov, mind pedig Jazev hangsúlyozták, hogy a harmadik csomag liberalizációs intézkedései – amelyek az EU szándékai szerint a belső energia piac kialakítását és ezáltal a versenyképes áron történő és biztonságos energiaellátást hivatott szavatolni – éppen hogy aláássák a biztonsági törekvéseket.

„A Gazprom több vezeték építését is tervezi az EU hosszú távú gázellátása érdekében, ám a liberalizációs előírások bizonytalanná teszik a kilátásokat és így aláássák a befektetési kedvet” – hangoztatta kedden az orosz nagykövet.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás