Jó hír: nemsokára olcsóbb lehet az áram

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) elemezte a tagállamok nemzeti megújuló energia cselekvési terveit. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy Európában akár meg is haladhatja a 20 százalékot 2020-ra a megújuló erőforrásokból származó energia aránya.

2009-ben fogadta el az Európai Bizottság a nemzeti megújuló energia cselekvési tervek keretrendszerét. Minden tagállamnak el kellett készítenie, hogy kiderüljön, milyen formában kívánnak hozzájárulni a 20 százalékos cél eléréséhez. A tervnek szektoronként – külön a közlekedésre, áramtermelésre, fűtésre és hűtésre – kell meghatároznia az arányokat és a stratégiát, amivel ezek elérhetőek, két évente pedig jelentést kell benyújtani a megvalósítás előrehaladásáról. A tagállamoknak intézkedéseket kellett megfogalmazniuk az adminisztratív korlátok csökkentésére, valamint az infrastruktúra fejlesztésére, amely lehetővé teszi a megújulók bekapcsolását a hálózatba.

Az EWEA összevetette a Bizottságnak benyújtott számokat, így kiderült, hogy az évtized végére az energiafogyasztás 20,7 százalékát – az áramtermelés 34 százalékát – fogjuk a szél-, víz- és napenergia, valamint biomassza forrásból fedezni. 15 tagállam az eredeti vállalások kiegészítését tervezi. Ebben Bulgária, Spanyolország és Görögország jár az élen egyenként 2,8%, 2,7% és 2,2% extra vállalással. Luxemburg és Olaszország viszont arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy csak az együttműködési mechanizmus keretében lesz képes a célokat teljesíteni. Az együttműködési mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy másik országban előállított megújuló energiával teljesítsék kötelezettségeiket.

Julian Scola, az EWEA kommunikációs igazgatója az EurActivnak elmondta, reméli, hogy a tagállamok nem fognak megpihenni a babérjaikon. Véleménye szerint még sok a tennivaló a célok eléréséhez. “Szélfarmokat kell létesíteni, fejleszteni kell a hálózatot, lehetővé kell tenni a hálózati hozzáférést, és az engedélyezési eljárást fel kell gyorsítani. Néhány országban komoly problémát jelentenek az adminisztratív csúszások a szélfarmok építésében. Oda fogunk figyelni, hogy a következő években nehogy az önelégültség hibájába essünk.”

Bár az igaz, hogy a megújulók tekintetében a környezetvédőknek van oka az optimizmusra. 2009-ben egyedül a szélenergia az újonnan telepített termelőkapacitások 39 százalékát tette ki Európában. 2010 végére a szélenergia Európa áramtermelésének 11,6 százalékát fogja adni és 2020-ra ez az arány várhatóan 14 százalékra nő. Az Európai Bizottság EU energia trendek 2030-ig című jelentése szerint, arra számítanak, hogy a 2011 és 2020 között telepített energiatermelési kapacitások 64 százaléka megújuló erőforrásokat használ majd. A szélerőmű az újonnan telepített kapacitások 41 százalékát teheti ki.

Jason Anderson, a Természetvédelmi Világalap (WWF) európai éghajlatváltozásért és energia politikáért felelős vezetője örömét fejezte ki a tagállamok ambiciózus céljai láttán, de ugyanakkor óvatosságra intett. “Az, hogy a nemzeti megújuló energia cselekvési akciótervek a 20 százalékos cél meghaladására készülnek, mindenképpen üdvözlendő. Talán bátorítást jelent majd a tagállamok számára, hogy a 2050-es célok megfogalmazásánál még ambiciózusabbak legyenek. De sajnos nem túl sok tagállam kezdte meg az előkészületeket a célok tényleges megvalósítására.”

A magyar megújuló energia cselekvési tervet tavaly decemberben bocsátották társadalmi vitára. Úgy tűnik, hogy érdemes volt rá várni (az eredeti határidő 2010 június 30-a lett volna), ugyanis az Energiaklub véleménye szerint “a legrészletesebb, leginkább végiggondolt dokumentum, amely a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban Magyarországon eddig készült.” Az Európai Unió Magyarország számára 13 százalékos célértéket ír elő, de a cselekvési tervben leírt intézkedések elvileg egy ambiciózusabb érték – 14,65 százalék – elérését is lehetővé teszik. Így az EU tagállamok között a sereghajtók közül az alsó-középmezőnybe kerülnénk át. A cselevési terv magasabb részarányt ír elő a hűtés és fűtés ágazat esetén (18,9%) és alacsonyabbat a közlekedésben (10%). A dokumentum a megvalósításhoz szükséges intézkedések leírását is tartalmazza, melyek az új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési prioritásainak részeként kerülnek megvalósításra. Az Energiaklub véleményében óva int a gazdaságpolitikai célok túlhangsúlyozásától, nézetük szerint “az állami szerepvállalást elsősorban a klímapolitikai célok indokolják.”

Vélemények

Az Energiaklub véleménye szerint a nemzeti cselekvési terv “a megújulóenergia szektort több szempontból elemzi és összegyűjti azokat az intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek nemcsak az uniós kötelezettségek teljesítésére, hanem a hazai energia-szektor fenntarthatóságának a javítása miatt is.” Felhívják azonban a figyelmet néhány hiányosságra – mint például a nyáron lefújt szélenergia tender kérdése – illetve fogalombeli és tárgyi inkonzisztenciára.

Botár Alexa, az MTVSZ éghajlati csoportvezetője az EurActivhoz eljuttatott nyilatkozatában így fogalmazott: “Az Uniós és a hazai megújuló energia stratégia akkor töltheti be feladatát, ha az olajcsúcs utáni anyag- és energiatakarékos gazdaságba való átmenetet segíti. A hazai megújuló részarány növelésénél is fontosabb szempont annak biztosítása, hogy egy hatékony energiaszerkezetben a megújuló energiaforrások valóban helyettesítsék a fosszilis energiát, és a megújuló energiamixben ne támaszkodjunk túlzottan a környezeti és társadalmi szempontból problémás biomasszára és bioüzemanyagokra.Az MTVSZ szerint a megújulók úgy kaphatnak valós hazai ösztönzést, ha a klímatörvény koncepciónak megfelelően évente csökkenő mértékű fosszilis energiaforrást (fosszilis erőforrás kvóta) irányozunk elő, illetve a takarékosság, hatékonyságnövelés és megújulókkal való helyettesítés finanszírozására az állam létrehozza a visszatérülő alapot.”

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás