Csillapodhat a médiatörvény körüli vihar

Hosszas levelezés és egyeztetések után szerdán egyezségre jutott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, mit és hogyan változtassanak a médiatörvényen. Közben az Európai Parlamentben már javában folyt a vita a baloldal elítélő határozatáról, azonban másnap nem sikerült megszerezniük azt a pár szavazatot, amivel ezt el tudták volna fogadtatni. Budapesten tehát, ha nem is végleg, de fellélegezhetnek.

Megállapodás született a médiatörvény módosításáról február 16-án az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között, ennek értelmében pedig több ponton is módosul a médiatörvény. Az ügyben az EB nevében Neelie Kroes digitális médiáért felelős biztos vizsgálódott december óta, januárban pedig levélben ismertette konkrét kifogásait a magyar jogszabály-tervezettel kapcsolatban, mivel annak bizonyos pontjai szerinte ütközhettek az EU audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvével (AMSz).

Az egyik ilyen kérdés a kiegyensúlyozottság túl tág körre (minden audiovizuális médiaszolgáltatóra, így pl. a lekérhető tartalmakra, azaz „video on demand”-szolgáltatásokra) való kiterjesztése volt. Ezzel kapcsolatban „a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek („hiteles, gyors, pontos”) a médiarendszer egészének tekintetében, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában kell érvényesülniük” – írja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárságának szerdai sajtóközleménye. Eszerint egyébként ez is volt az eredeti jogalkotói szándék. Másrészt a lekérhető audiovizuális szolgáltatásokra a kötelezettség nem fog vonatkozni, a műsorszórókra (televízió, rádió) pedig érvényesülnie kell az arányosság elvének.

Azt is vizsgálták, sérti-e az AMSz-ben rögzített „származási ország” elvét, hogy akkor is pénzbüntetést lehet kiszabni műsorszolgáltatókra, ha más országokban vannak bejegyezve (az AMSz ezt csak speciális esetekben, pl. gyűlöletkeltés miatt engedi). A változtatás kizárja a bírság lehetőségét külföldi cégekkel szemben.

A regisztrálási kötelezettség is problémát jelentett, különösen pl. a blogokra vonatkozóan. Az új törvényjavaslat-változat szerint egyrészt nem előre, csak utólag kell regisztrálni (ami megfelel az AMSz-nek), a „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” definíciójában pedig pontosítja az „üzletszerűség” fogalmát (ha ilyen alapon működnek, akkor továbbra is regisztrációkötelesek).Ugyan a január 21-ei Kroes-levél nem említi, de a Bizottság február 7-én egy negyedik aggályt is felvetett, mikor a magyar kormánnyal tárgyalt, ami szerint a személyek vagy csoportok „nyílt vagy burkolt megsértése”, melyet a törvény tilt, túl tág. Ezt a pontot az új változatból kivették (a kirekesztésük szankcionálása viszont maradt).

Orbán Viktor december végén, a Hír TV Rájátszás című műsorában még úgy nyilatkozott, „eszünk ágában sincs” változtatni a médiatörvényen. Január 19-én, az Európai Parlament előtt viszont már arról beszélt, hajlandóak a módosításra és az ügyből nem fognak presztízskérdést csinálni, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is ebben a szellemben válaszolt Kroes januári levelére.

Az Európai Bizottság elégedett, de továbbra is figyel

„A szövegpontosítások, illetve módosítások az Európai Bizottság és a Magyar Kormány véleménye szerint is minden olyan kérdésre választ adnak”, melyekre Kroes „felhívta a figyelmet” – áll a sajtóközleményben. Eszerint a változtatások a kormány pénteki ülésén az asztalra kerülhetnek, majd „a lehető legrövidebb határidőn belül” az országgyűlés elé. „Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény kiegészítésébe” – üdvözölte a biztos is a kormány lépését. „Továbbra is figyelni fogjuk a helyzetet és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal, hogy biztosítsuk a megbeszélt változtatások beemelését a magyar jogba és a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák majd a gyakorlatban” – olvasható a közleményben.

Ugyanakkor a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) újságírói szervezet – amellett, hogy pozitívan fogadta a módosítás melletti döntést – arra figyelmeztetett, várják meg a „végső szöveg” elfogadását (a szövegszerű változtatások magyarul és angolul is elolvashatóak itt). „Még mindig marad a kérdés, miért van az az elképzelés, hogy törvényileg rendszabályozzanak olyan bonyolult kérdéseket, mint a kiegyensúlyozottság, az arányosság vagy a méltányosság” – nyilatkozta Olivier Basille a civil szervezet nevében az EUobservernek.

„Ez sem az EU-n belül nem jó jelzés, sem a szomszédságunknak és azokra az értékekre tekintettel sem, melyeket közvetíteni szeretnénk.” Szerdán az amerikai EU-nagykövet, William Kennard is megszólalt az ügyben. „Szerintem megrovásra érdemes. Tényleg így gondolom” – nyilatkozta a médiatörvénytől az EUobserver szerint a volt telekommunikációs főnök szerdán újságírók előtt. „Megdícsérem az EU-t, amiért jelezte ezt a problémát és tisztázta, hogy mindez nem felel meg az általunk megbecsült európai európai értékekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával” – mondta.

A baloldal nem tudott többséget szerezni

A BruxInfo szerint hétfőn, késő este nehézkesen állapodott meg az Európai Parlament (EP) négy baloldali frakciója – a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak-zöld baloldaliak – egy, a magyar kormányt elítélő határozattervezetben. Eszerint Magyarországnak azonnal módosítani kellene a médiatörvényt, követelték a médiairányítás függetlenségét, és hogy szüntessék meg a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályozást. Sőt, ha a jogszabály bizonyíthatóan sértené az Európai Unió alapszerződéseinek, vagy az Alapjogi Chartának a betűjét, illetve szellemiségét, a törvény azonnali visszavonását akarták. A négy frakciónak összesen 358 képviselője van, a többséghez viszont 369 van szükség. Ennek ellenére például tavaly szeptemberben sikerült elítélniük a francia kormányt a Franciaországba Romániából és Bulgáriából érkezett romák egy részének kitoloncolása miatt.

Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének szóvivője a BruxInfonak azt mondta, ugyan a frakciófegyelem köti a képviselőket, de „demokrácia van, mindenki szavazhat úgy, ahogy szeretne, következmények nélkül”, és szerinte a néppárti képviselők 90%-a össze fog tartani (ha így lett volna és a maradék átszavaz, az elítélő határozat átment volna). A lap az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját is megkereste, ahol közölték: valószínűtlen, hogy a baloldal mellé állnának, az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártokból álló Szabadság és Demokrácia Európájának kulcsfigurája, Nigel Farage pedig már január 19-én látványosan Orbán Viktor védelmére kelt.

A magyar kormány az EB-vel történt szerdai megállapodással teljesen kihúzta a szőnyeget a baloldal alól, melyet néhány órával a plenáris ülés kezdete előtt jelentettek be (ezzel gyakorlatilag nem volt lehetsége a határozattervezet módosítása, bár Neelie Kroes állította: véletlen egybeesésről van szó). A liberálisok és szocialisták ezután kérték, hogy a döntő szavazást elhalasszák, majd ezt kézfelemeléssel el is fogadták. Az ügy azonban még korántsem biztos, hogy lefutott: szerdán ugyan a Néppárt javasolta, hogy végleg vegyék le a napirendről a médiatörvényt, ezt a baloldali összefogás ellenében nem sikerült elérniük. Martin Schulz levelet írt Neelie Kroesnek, mondván, hogy a digitális médiáért felelős biztos vizsgálata „messze van a kielégítőtől”.

Márton Balázs

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás