A Bizottság is örül a magyar médiatörvény módosításainak

A magyar kormányzat és az Európai Bizottság február 16-én megállapodott arról, hogy a Neelie Kroes alelnök által indított jogsértési eljárást lezárják, mivel a magyar kormány kötelezettséget vállalt a médiatörvény megváltoztatására. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság és a Bizottság egybehangzó tájékoztatása szerint négy területen fogják megváltoztatni a törvényt. A változtatást Neelie Kroes és Martonyi János is ismertették az Európai Parlamenttel, ahol azonban nem minden politikai erő volt elégedett az egyezséggel. A biztos asszony kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján az EU nem tud fellépni a Médiatanács EBESZ által kifogásolt működésével szemben.

Mint ismeretes, a magyar kormánytöbbség által elfogadott médiaalkotmány illetve médiatörvény igen heves vitát váltott ki Európa-szerte, és elsősorban a liberális frakció gyomására folyamatosan szerepelt az Európai Parlament napirendjén is. Az Európai Bizottság pedig az audiovizuális irányelv megsértése miatt eljárást indított Magyarország ellen és felmerült az európai alapjogok megsértésének gyanúja is.

A jogsértési eljárást lezáró megállapodás ugyan elsősorban az audiovizuális irányelv alapján született, de visszautal az alapjogi chartára is, ami a magyar kormány részéről azért tekinthető nagy eredmény, mert így kisebb a valószínsége, hogy más jogalapon a jogvitát újraindítsák. Neelie Kroes ezzel együtt a jogszabály megváltoztatását, a végrehajtási rendeleteit és a jogalkalmazást is figyelemmel fogja kísérni, továbbá képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Médiatanáccsal, annak megválasztási módjával szemben nincsen lehetősége többet elérni. Ennek az oka az, hogy az irányelvet a Parlament és a Bizottság javaslatával szemben a tagállamokat képviselő Tanács olyan módon véglegesítette, hogy az a médiahatóságok politikai és kormányzati függetlenségére vonatkozóan nem tartalmaz jobban számonkérhető előírásokat.

Neelie Kroes dícsérte a vita elején ismertette a megállapodás tartalmát, és kiemelte, hogy nem csak az általa látott dokumentumok, de magyar küldöttség testbeszéde is arról uralkodott, hogy a változtatásokat tényleg végre fogják hajtani. Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói azonban továbbra sem tartják megfelelően a változtatást, és holnap szavazásra bocsátják a médiatörvény alapvető megváltoztatását szorgalmazó ajánlási javaslatukat (EurActiv.hu 2011.02.15). A néppárti képviselők, és a mögéjük felsorakozó kisebb jobboldali pártok azonban az ajánlati javaslat vitájának megszüntetését, vagy a javaslat leszavazását kérték. A vita zárszavában Neelie Kroes zárszavában megköszönte a magyar küldöttség konstruktivitását is. Martonyi János ugyan a soros elnöki pozícióból és angolul, de Magyarország képviseletében szólalt fel a parlamentben, és megerősítette, hogy az egyeztetett módosító indítványt a kormány pénteken jóvá fogja hagyni, és benyújtja a magyar Országgyűlésnek. (Lent a kapcsolódó dokumentumok között megtalálható az ezzel kapcsolatos törvénymódosító indítvány szövege).

A kiegyensúlyozottság kérdésével kapcsolatban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a „hiteles, gyors, pontos” tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek a médiarendszer egészében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatók, különösen nem a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában. A kiegyensúlyozottság elvét egyes vállalkozások tekintetében csak a televíziók és a rádiók tekintetében tartja fenn.

A származási ország elvével kapcsolatban a módosító indítvány kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül, és egyértelműen utal arra, hogy a médiahatóság kizárólag a magyarországi terjesztés vonatkozásában jár el.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy e szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja. A szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. A módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez. Továbbá egy módosítás egyértelművé teszi a „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” definícióját, amely csak a „rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett”, tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá, vagyis a médiahatóság egyes esetekben az önkéntes és nem üzletszerű médiumokkal, például blogokkal kapcsolatban korlátozottabban járhat el.

A módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltotta személyek, csoportok „nyílt vagy burkolt megsértését”, ami parttalanul rágalmazási ügyeket vihetett volna a tanács elé,és a médiumokat súlyos bírsággal fenyegette volna.

Miután Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke az Európai Parlament plenáris ülésének ismertette a magyar kormánnyal kötött megállapodás fontosabb elemeit, bejelentette azt is, hogy a médiapluralizmus európai helyzetének vizsgálatára szakértői csoportot fog létrehozni.

Marco Scurria, Carlo Casini olasz és Simon Busuttil máltai néppárti képviselők azt javasolta, hogy a bejelentés hatására napolják el a vitát, és a javaslattevők legyenek nagyobb bizalommal a nagy többséggel megválasztott magyar kormány iránt. Ivo Belet (belga ) üdvözölte Neelie Kroes javaslatát az európai médiapluralizmusról szóló szakértői bizottsággal kapcsolatban. Deutsch Tamás és Gál Kinga Fidesz képviselők a szocialista és liberális képviselők „kettős mércéjét” és „gyűlölségét” emlegették fel, Mészáros Alajos pedig kijelentette, hogy (szlovák) a tárgyilagos értelmezés a Bizottság feladata, és magyar kormány ellen „hisztériakeltő balliberális politikai kampány” folyik. A néppárt mögé felsorakoztak a kisebb jobboldali frakciók is, bár a lengyel Jog és Igazsságosság képviselője, Zbigniew Ziobro azt javasolta, hogy a parlament vizsgáljon meg minden olyan esetet, elsősorban persze Lengyelországban, amikor újságírókat a politikai nézeteik miatt rúgnak ki az állásukból.

A baloldali képviselők nem vették le a határozati javaslatot. Claude Moraes (birt, szocialsták és demokraták) és Maria Badia i Cutchet (spanyol) amellett érveltek, hogy ne vessék el az ajánlást, mivel a Médiatanács függetlensége és működése továbbra is megkérdőjelezhető (EurActiv.hu 2011.02.15). Kifejezték, hogy támogatják Neellie Kroes tárgyalásait a magyar kormánnyal, de azt várják, hogy ne hagyják abba a helyzet nyomonkövetését. Tanja Fajon (szlovén) nem lát semmilyen garanciát a pontos változtatások mibenlétéséről. A kormány gyors változtatása azt a látszatot kelti, hogy ezek nem érdemi, hanem kozmetikai változtatások.

A liberális frakció nevében felszólaló Renate Weber (román, liberális, ALDE) elmondta, hogy szerintem szükséges volt a liberálisok és a Parlament beavatkozása abba, hogy változzon a médiatörvény, de a most elfogadott négy módosítás nem lényegre törő. A sajtó forrásainak a védelmének a hiánya, a bírósági felülvizsgálati lehetőségének korlátozása, a médiatanács működése továbbra sem fogadható el. Morten Lřkkegaard (dán, liberális) továbbá visszautasította a néppárti retorikát, miszerint a magyarokat és nem a sajtószabadság hiányát támadják.

Judith Sargentini (holland, Zöldek) felemlegette, hogy egy olyan megosztott politikai rendszerű országban, mint Magyarország, a kiegyensúlyozatlan médiatanács működése nem megfelelő. Szerintem semmi nem oldódott meg az alapjogok tekintetében, és bírálta a megálapodást, ami alapján szerinte az Orbán-kormány ünnepelni fog, és folytatni fogja a filozófusok üldözését és korlátozni fogja a melegek politikai jogait. Helga Trüpel (német) szerint Kroes a vita csendes lezárásában volt érdekelt.

Rui Tavares (ciprusi,Egyesült Baloldal) egyenesen szégyenletesnek nevezte a Bizottság és a magyar kormány között kötött megállapodást. Szerinte semmilyen lényeges változás nincsen a megállapodásban, és szégyenletesnek nevezte, hogy a külföldön bejegyzett médiumok mentesülhetnek a médiatanács egyes olyan büntetései alól, ami alól a magyarok nem.

Vélemények

Karácsony Gergely, az LMP (Zöldek) helyettes frakcióvezetője elmondta, hogy a médiatörvényt háromszor kell legyőzni. Először is az újságírók és a civil társadalom ellenállása győzte le, azután az Európai Bizottság a meglévő európai irányelvek alapján, és harmadszor a magyar Alkotmánybíróság előtt is győzelmet kell aratni, „mert nyilvánvaló, hogy még a módosított törvény is számos ponton alkotmányellenes”. A frakcióvezető-helyettes szerint az Európai Bizottság által kikényszerített változtatások fontosak, de a “legfontosabb pontokat nem tudják érinteni, mert a vonatkozó EU-s irányelv ezekkel nem foglalkozik”. „Szerencsétlen az is, hogy a kormány csak az Európai Bizottsággal hajlandó tárgyalni, azzal is csak titokban. Az LMP azt szeretné, ha az egyeztetéseket kiterjesztenék a hazai szereplőkre is.”

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás