Az online média forgalmi adójának csökkentésén gondolkozik az EU

Az Európai Bizottság mérlegeli az online média forgalmi adójának csökkentésének lehetőségét. A legtöbb tagállamban ugyanis a hagyományos sajtó kedvezőbben adózik mint az online média. Az adócsökkentést az online média támogatásának vagy az adóharmonizáció egy újabb apró lépésének is lehet értékelni.

Az Európai Bizottság fontolgatja annak a lehetőségét, hogy az online médiára kivetett forgalmi adó mértékét a nyomtatott média adójának szintjére csökkentse. Ezzel a lépéssel enyhíteni kívánja a nehéz helyzetbe került ágazatra nehezedő pénzügyi nyomást. „Azt gondoljuk, hogy a tartalom után egyformán kellene adózni, függetlenül attól, hogy az nyomtatott vagy online formában jelenik-e meg” – mondta február 9-én egy brüsszeli konferencián Jan Truszczynski, a Bizottság oktatásért és kultúráért felelős főigazgatója. Hasonló javaslatok vonatkoznak a hangoskönyvek és e-könyvek valamint a könyvek közötti forgalmiadó-különbségek megszüntetésére.

Az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA) birtokában lévő adatok szerint jelenleg az online média forgalmi adója majdnem az összes EU tagállamban magasabb, mint a vele versenyben lévő nyomtatott médiára vonatkozó hasonló adónem. Amíg a nyomtatott média többféle adókedvezményt is élvez, addig az interneten publikált anyagokra az általános adókulcsot alkalmazzák. Mivel ennek a mértéke 15-25 százalék között mozog, a két médiafajtára kivetett adó különbsége akár 25 százalékot is elérheti az egyes tagállamokban. Ez a helyzet például Dániában, ahol a hagyományos nyomtatott média forgalmi adókulcsa nulla százalék, az elektronikus verziójé 25 százalék. Magyarországon a könyvek, napilapok és évente legalább egyszer megjelenő kiadványok a kedvezményes 5 százalékos áfa kulcsba tartoznak, ugyanakkor az elektronikus kiadványok 25 százalékos áfát fizetnek. A két média adójának mértéke csupán Bulgáriában, Finnországban, Lengyelországban és Szlovákiában egyezik meg. Ezek az országok azonban a nyomtatott sajtó adókulcsát növelték, és nem az online kiadványokat csökkentették..

Ez a megközelítés ellentmondásosnak tűnik, mivel az egyébként azonos módon adózó online hirdetésekből származó bevétel még mindig alacsonyabb, mint a nyomtatott sajtó reklámbevétele. –„A nyomtatott újságok hirdetésbevétele jóval magasabb, mint az internetes újságoké. Nagyjából igaz, hogy az a hirdetés, amely a nyomtatott médiában egy euróba kerül, az online-on egy centért megkaphatjuk – mondja Francine Cunningham, az ENPA ügyvezető igazgatója. Az egyesület egyébként nulla adót vetne ki mind az online, mind a nyomtatott médiára.

Truszczynski főigazgató bejelentése ahhoz kapcsolódik, hogy az Európai Bizottság épp az EU forgalmiadó-rendszerének átalakításán dolgozik, ami az adóharmonizáció magasabb szintjéhez vezethetne a Közösségen belül. Megjegyzései ugyanakkor egy másik vitát is érintenek, amely a hirdetésbevételek nagyarányú csökkenésétől szenvedő médiaipar támogatási lehetőségének új formáiról folyik.

A média képviselői szerint az elmúlt öt évben a Brüsszelbe akkreditált újságírók száma jelentősen csökkent. Ez egy globális jelenség, ami alól az EU-s sajtó sem bújhat ki. Mindezt figyelembe véve egyre inkább előtérbe kerül az a gondolat, hogy az EU alapokból a média támogatására is fordítani kellene. „Az európai sajtó nem kevésbé fontos, mint az európai mezőgazdasági termelők” hangsúlyozta Giles Merritt a brüsszeli székhelyű Friends of Europe főtitkára.

Segítő kéz a teret vesztő sajtónak? „Talán igen” – ért egyet Truszczynski. Az viszont, hogy kit fognak támogatni és milyen kritériumok alapján válogatják majd ki a támogatásra szorulókat, még széles vita tárgyát képezi. Továbbá, a sajtó maga sem rajong igazán a közvetlen kormányzati támogatásért. Ez a kérdés tabunak számít néhány észak-európai országban, mivel a kormányzat befolyásának kockázata nagyobb, ha jelentős pénzügyi érdekeltsége van a médiában – például olyan kedvezményeket nyújt, amelyeket visszavonhat, vagy amelyek önmagában szelektívek.

„Az előrelépés útja nem a támogatások rendszere. A közintézmények persze segíthetnék a médiát a költségeik lefaragásával, így például adócsökkentéssel vagy az újságírók kiadásainak – így a telefonszámláik – megtérítésével” – vélekedett Lorenzo Consoli, a Brüsszelben működő Nemzetközi Sajtóegyesület tagja.

Miközben a vita a sajtó támogatásáról egyre szélesedik Brüsszelben, az Európai Bizottság vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan tudná jobban megvédeni a médiát a szabadságának korlátozására irányuló kísérletektől. Jorgo Chatzimarkakis európai parlamenti képviselő (liberális demokraták – ALDE) szerint Neelie Kroes médiaügyekben illetékes EU-biztos egy külső megfigyelő bizottság felállítását tervezi, melynek feladata felderíteni a sajtószabadság esetleges megsértését a tagállamokban. Az ötlet az olasz sajtószabadságról tavaly folytatott heves európai parlamenti vita kapcsán született meg. A vitatott új magyar médiatörvény kapcsán most felmerült ellentmondások is egyértelműen táplálják az érdeklődést a média fokozottabb védelmére irányuló európai kezdeményezések iránt.

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás