Lehangoló az európai adatvédelem

Nyugtalanító az európai adatvédelem helyzete. Az Európai Unió sereghajtója – az Egyesült Királyság – ugyan javított teljesítményén az elmúlt években, az európai összkép ennek ellenére is romlott.

Európa-szerte meredeken növekedett a kormányok érdeklődése az állampolgárok magánélete iránt. Az Európai Bizottság által támogatott Európai Privacy és Emberi Jogi Projekt (EPHR) keretén belül a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Tanulmányok Központja (CMCS) a londoni központú Privacy International és a washingtoni Electronic Privacy Information Center (EPIC) 31 országban vizsgálta, hogyan változott az elmúlt években a személyes adatok védelme.

Az EU tagállamok közül Nagy-Britannia és Írország végzett az utolsó helyen, de a tanulmánya többi európai országról sincs túl jó véleménnyel. Míg a korábbi években vezetők voltunk a magánszféra védelme terén, mára a kontinens a biztonság megszállottjává vált, és vélt vagy valós félelmeit megnyugtatandó a világ legkevésbé magánszféra barát ellenőrzési mechanizmusait importálta. Ilyen a kommunikációs adatok kötelező megőrzése, vagy az ujjlenyomatokat tartalmazó útlevelek alkalmazása.

A nemrég megjelent tanulmány szerint sok a hiányosság a biztonsági szolgáltatások és az információkhoz való hozzáférés terén is. A helyzet azért is nyugtalanító, mert az Európai Uniónak, az Egyesült Államokkal ellentétben nincsenek olyan erős civil szervezetei, amelyek képesek lennének hatékonyan fellépni az újonnan bevezetett iránylevek ellen. De a sok negatívum mellett a tanulmány pár pozitiv fejleményre is felhivta a figyelmet. Ilyen például, hogy az Egyesült Királyságban és Svédországban is javulást érzékeltek, és arra is látnak még reményt, hogy a jövőben talán erősebbek lesznek a garanciák.

A teljes tanulmány, valamint egy Európa-térkép az egyes országok adataival megtekinthető a projekt honlapján. A magasabb pontszám azt jelenti, hogy a személyes adatok védelme jobban érvényesül az adott országban. Magyarország valahol a középmezőnyben végzett, de vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy az uniós tagállamoknak abba a csoportjába tartozunk, amely kevésbé érdekelt a magánszféra védelmében. Ami igazán sokatmondó ezekben a táblázatokban – vélik a kutatók – az a vizuális megfigyelés és a kormányok hozzáférése az adatokhoz, ezek terén az európai országokban nagyon különböző gyakorlatokról számoltak be.

A biztonság megszállottjai

„Európa a világon vezetőnek számít a privacy jogok területén. De úgy néz ki, hogy az európai kormányok és az unió vezetői is túlságosan erős hajlandóságot mutatnak arra, hogy a magánélet védelmét feláldozzák annak érdekében, hogy új irányelveket léptessenek életbe a nemzetbiztonság, a bűnüldözés vagy a kormányzat automatizálása érdekében. Európában bevezették az adatvédelemről szóló irányelvet, de annyi kiskapu és kivétel van a szabályozásban, hogy egyre nehezebb teljesen megérteni a privacy helyzetét az európai országokban. A felügyelet harmonizációja, amely korábban veszélyeztetve volt, mára teljesen összekuszálódott. A fő konklúziónk, hogy a helyzet eléggé vegyes. És a világelsőtől ez az eredmény nem meggyőző és tarthatatlan.” -mondta a Kitekintőnek Kristina Irion, a CMCS kutatója.

Hazánk példáján is azt látni, hogy az uniós alapelvek alkalmazása nem elég ahhoz, hogy biztositva legyen az adatok védelme. „Magyarország nem vállal vezető szerepet a privacy területén, inkább az európai normákat és fejleményeket követi. A magyar adatvédelmi biztosnak nincs elég kapacitása és hatalma, hogy eléggé hatékonyan átláthassa a helyzetet és betartassa az adatvédelmi és magánszférát védő jogokat. Legújabban pedig a függetlensége is megkérdőjeleződött. Az ebből fakadó rendetlenségre jó példák az állami és a magán szektorban gombamód elszaporodó kamerák, amelyek figyelmen kívül hagyják a létező szabályozásokat, amelyek mindent lefednek, leszámítva a megfigyelések közszférában megengedett szögét.” – foglalta össze hazánk helyzetét Irion. (A Magyarországról szóló esettanulmány elérhető magyar nyelven is.)

Van még remény

A kutatók azért több pozitívum fejleményről is be tudtak számolni. Így megemlítették, hogy az európai demokráciák általánosságban jó állapotban vannak, és a legtöbb államban él az alkotmányos védelem. A felügyeleti politikák az elmúlt években gyakran ütköztek akadályokba mind a politikai ellenzék, mind a szabályozók, a közvélemény és az ipar részéről. Az állampolgárok növekvő tudatosságának jeleként értelmezték, hogy a szabályozó szervek egyre több panaszt kapnak. Továbbá örömüket fejezték ki afelett, hogy Luxemburgban, Svájcban és Csehországban bejelentési kötelezettsége van annak, ha valakit titkos megfigyelés alatt tartanak.

Hősiesnek cselekedetnek nyilvánították, hogy Németországban 34 ezren adtak be keresetet az alkotmánybíróságnál a kommunikációs adatok tárolása ellen. Hollandiában a kötelező intelligens mérőeszközök tervét visszavonták az ellenzék tiltakozása hatására. Nagy-Britanniában pedig civil szervezetek sikeres kampányt indítottak az előző kormány felügyeleti politikája ellen, aminek következtében hatályon kívül helyeztek több korábban elfogadott irányelvet, amelyek például a biometrikus útlevelek és a nagyméretű adatbázisok használatát érintették.

Rossznak találták ugyanakkor, hogy az európai országok nem képesek (vagy nem akarnak) biztosítékokat kiépíteni annak érdekében, hogy az új szolgáltatásokról információt szerezzen a nagyközönség. Franciaország, Németország és Svájc például azzal próbálkozik, hogy titokban átkutathassa a személyi számítógépeket, Írország az Internet Protokoll feletti hangátvitel (VoIP) engedély nélküli lehallgatásáért harcol, Olaszország hátsó ajtókat építene a számítógépes rendszerekbe, Bulgária pedig „fekete dobozokat” vezetne be az Internet szolgáltatás megfigyelésére.

Sajnálatosnak tartják azt is, hogy Franciaország figyelmen kívül hagyja azokat a tervezeteket, amelyek az alkotmányban rögzítenék a magánélet védelméhez való jogot. A francia, a német, az olasz és a holland kormány központi adatbázishoz kötött elektronikus egészségügyi rendszereket támogat. Hangsúlyozzák, hogy a legtöbb országban alig vannak biztosítékok az ellen, hogy a kormány hozzáférjen az adatokhoz, és gyakori az állampolgárok illegális és engedély nélküli megfigyelése. Románia, Litvánia, Macedónia, Lengyelország, Szlovákia és Törökország máig is megfigyelés alatt tartja az újságírókat és a másképp gondolkodókat. Végül pedig számos országban – köztük Magyarországon – nincs lehetőség a biztonsági szolgálatok munkájának ellenőrzésére és felülvizsgálatára.


A táblázatokat nézve viszont feltűnhet, hogy a legrosszabb eredményt olyan országokban tapasztalták, amelyek nem tagjai még az uniónak. Horvátország esetében akár fel is vethetjük, hogy amint EU tag lesz, akár javulhat is területén az adatvédelem helyzete. De Irion nem ért egyet ezzel a spekulációval. „Horvátország általában nagyon gyors volt, amikor az uniós adatvédelmi normákat kellett átvenni és hasonlóan járt el a jogszabályokkal is, amelyek bizonyos területeken érintik a magánszféra védelmét. Példaként említeném azt a horvát adatmegőrzési programot, amely előirja, hogy a kommunikációs szolgáltatók tárolják az állampolgárok kommunikációs adatait a bűnüldözés segítése végett. A kormány nem helyez nagy hangsúlyt a magánélet védelmére, ami megmagyarázza, miért nem kielégítők a biztosítékok.”

B. Simon Krisztián

Felkapott hírek

Friss hírek

Elakadt a bíróságon Trump falépítési projektje

Haywood Gilliam kaliforniai bíró szerint Donald Trump jogtalanul irányít át a védelmi költségvetésből pénzt a kerítésépítésre, mert a washingtoni kongresszus nem hagyta ezt jóvá. A bírói döntés miatt Új-Mexikó államban egy 74 kilométeres szakasz, az arizonai Yumában pedig egy 8 kilométeres szakasz megépítése kapott piros lámpát.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás