_

Kevés uniós pénzt kapnak az energiahálózatok

Miközben legfelsőbb politikai szinten megerősíti az egységes belső energiapiac kiépítése melletti elkötelezettséget, a várthoz képest is gyengébb támogatást tartalmaz a stratégiai fontosságú energiainfrastruktúrák uniós forrásokból történő finanszírozására az állam- és kormányfők pénteki ülésének energia témákat érintő zárónyilatkozata.

Elsősorban David Cameron brit miniszterelnök kérésére a zárónyilatkozat eredeti szövegét pénteken úgy módosították, hogy azon infrastruktúra elemek esetében, amelyekről a későbbiekben elfogadásra kerülő egységes kritériumok alapján az országok eldöntik, hogy megépítésük stratégiai fontosságú az Unió energiabiztonsága és az egységes belső piac működése szempontjából, a korlátozott mértékű közfinanszírozást csak mint lehetőséget, nem pedig mint szükségszerűséget emeli be, és ezt is csak abban az esetben, ha üzleti alapon nincs esély a megvalósításukra (az utóbbi megszorítás eredetileg is szerepelt a tervezetben).

Nem bántották viszont a tervezetben szereplő határidőket, amelyeknek EU-források a csúcstalálkozót megelőzően csak mérsékelt esélyt jósoltak. A BruxInfo értesülése szerint Angela Merkel német kancellár a zárt ajtók mögött zajló vita során kezdetben fenntartását fejezte ki a 2014-es dátummal kapcsolatban, amit végül mint az egységes belső piac kiépítésének végső határidejét vállaltak pénteken az uniós vezetők. Merkel felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-ig technikailag nem lehetséges a jelenleg elszigetelten működő energiapiacok összekapcsolásához szükséges infrastruktúra megépítése, tekintve többek között a hosszú engedélyezési eljárásokat.

José Manuel Barroso európai bizottsági elnök pontosítását követően, miszerint a 2014-es dátum a megfelelői szabályozói környezet kialakítására értendő, nem pedig az energiahálózatok teljes fizikai összekötésére, Merkel elfogadta az eredi határidőt.

További „mérföldkő” a 2015-ös határidő annak megoldására, hogy ne legyenek „energiaszigetként” működő tagállamok. A zárónyilatkozat arra is felhívja a tagállamokat, hogy az európai szabványügyi hatóságokkal együttműködve 2012 végéig vezessenek be európai sztenderdeket az okos mérőkre és hálózatokra, valamint az elektromos meghajtású gépjárművek töltőegységeire. Ami pedig az energia belső piac teljes kiépítésének 2014-es határidejét illeti, a tervezet sürgeti az uniós szintű hálózati szabályok kidolgozását, valamint a villamos energia és gáz tagállamok közötti szabad áramlását nehezítő technikai akadályok felszámolását.

„A regulátorok és TSO-k irányításával készülnek az európai hálózati szabályok és folyik a munka a piacok összekapcsolására; ahhoz azonban, hogy az európai belső energia piac 2014-re teljesen kiépüljön, szükség van a munka felgyorsítására” – hangsúlyozza a dokumentum.

Brüsszeli források szerint a pénteki ülés délelőtti, energiaügyekkel foglalkozó részének legfontosabb hozadéka, hogy legfelsőbb szinten vállaltak az országok kötelezettségek a belső piac záros határidőn belül történő kialakítására.

„Annak vállalása a konklúzióban, hogy a belső energia piac kiépítésének 2014-re be kell fejeződnie, egyrészt legfelsőbb szinten megerősít korábbi konklúziókban szereplő vállalásokat, másrészt „saját ügyként” tudatosítja a vezetőkben az energiapiac kiépítésének fontosságát és sürgető voltát. Ezzel a konklúzióval a kezében a Bizottság nagyobb nyomást tud gyakorolni a végrehajtás során a tagállamokra” – vélekedett egy EU-forrás.

A zárónyilatkozat leszögezi, hogy az „Uniónak szüksége van egy jól működő, teljesen integrált energiapiacra. Következésképpen az ezzel kapcsolatos jogszabályokat a tagállamoknak késedelem nélkül és tejes egészében végre kell hajtaniuk, tiszteletben tartva a 2011. márciusi határidőt.”

Végül a dokumentum felhívja a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy kövessenek el mindent a Bizottság által tavaly decemberben javasolt, az európai energia nagykereskedelmi piacok átláthatóságát és integritását erősíteni kívánó jogszabálytervezet mielőbbi elfogadása érdekében.

A pénteki vita során Merkel üdvözölte a Visegrád + néven emlegetett országcsoport (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország, valamint Románia és Bulgária) csütörtöki bejelentését, miszerint az Európai Bizottság vezetésével magas szintű munkacsoportot hoztak létre azzal a mandátummal, hogy a közép-kelet-európai országok elszigetelt energiahálózatainak (gáz, villamos energia és olaj) észak-déli irányú összekapcsolását megtervezze, és a finanszírozást kimódolja.

Ugyanakkor a konkrét kezdeményezésre vonatkoztatva is megismételte a korábban több ízben is kifejtett véleményét, hogy a kiemelt infrastruktúraelemek finanszírozását alapvetően piaci alapon kell megoldani (az energiaügyi miniszterek tavaly decemberi ülésén Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Svédország kifejezetten ellenezték bárminemű uniós forrás bevonását a fejlesztések támogatásába).

Görögország és Románia a közösségi finanszírozás lehetősége mellett érvelt; Traian Basescu román elnök azt kérte, hogy az Unió következő keretköltségvetésének vitája során alakítsanak ki egy eszközt a közép-kelet-európai régióban tervezett észak-déli összeköttetés támogatására.

Románia – Csehországtól támogatva – azt szorgalmazta, hogy az Unió közép- és hosszú távú energiastratégiájának tervezésekor építeni kell valamennyi energiahordozóra, beleértve a szenet és nukleáris energiát is, a megfelelő környezetvédelmi és biztonsági feltételek betartásával. A zárónyilatkozatban végül annyi szerepel, hogy az ellátásbiztonság növelése szempontjából mérlegelni kell az Unió területén fellelhető hagyományos és újszerű (palagáz és palaolaj) energiaforrások feltárásának és használatának potenciális hozadékát.

Az egységes belső energiapiac kiépítése érdekében az állam- és kormányfők elfogadták a Bizottság által tavaly novemberben vázolt infrastruktúrafejlesztési irányokat – többek között a Magyarország számára is fontos észak-déli gázfolyosót –, továbbá megerősítették, hogy az európai ellátásbiztonság szempontjából szükséges projekteknél az engedélyezési eljárásokat fel kell gyorsítani („a nemzeti eljárásrendek tiszteletben tartásával”).

Ami pedig a finanszírozást illeti, az első konkrét számokra júniusban lehet számítani: „A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy 2011 júniusáig vegye számba a hiányzó infrastruktúra-összeköttetéseket és szükséges befektetéseket, és tegyen javaslatokat arra, hogyan lehet kezelni a finanszírozási igényeket – kezdve a 2007-2013-as pénzügyi perspektívával – és a komplex infrastruktúra projektekkel járó kockázatokat” – olvasható a zárónyilatkozatban.

A Bizottság mandátuma ezen a téren nem csak az Unión belüli összekötőkre, hanem a stratégiailag fontos harmadik országokkal való összeköttetési hézagok feltérképezésére is vonatkozik.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás