Merész terv a KKV szektor finanszírozására

A kis-és középvállalatok finanszírozási helyzete eltérő képet mutat az EU egyes országaiban. Míg több országban az egyik legkomolyabb probléma a tőkéhez jutás, a német KKV-k köszönik szépen, jól vannak. A szakértők abban egyetértenek, hogy a nemzeti programok mellett az Uniónak nem biztos, hogy be kellene avatkoznia a szektor finanszírozási kérdéseibe.

Az Európai Unió ambiciózus tervet dédelget a kezdő (start-up) vállalkozások finanszírozására. Az EurActiv értesülései szerint egy új szabályozási környezet megteremtésével, az Unió szeretné elérni, hogy bármely tagállam kockázati tőkealap-kezelői az egész Unióban szabadon működhessenek és fektethessenek be. Az Európai Kisvállalkozói Törvényt felülvizsgáló törvénytervezetből kiderül, hogy a döntéshozók vizsgálják egy, a kockázati tőke iránti keresletet és kínálatot összehozó online platform kivitelezhetőségét az Enterprise Europe Network európai vállalkozásfejlesztési hálózat keretein belül.

A törvénytervezet első változata decemberben készült el. Értékelése jelenleg is folyik, és még nem bizonyos, hogy a javaslatok bekerülnek az Európai Kisvállalkozói Törvény javítását célzó végső előterjesztésbe. A felülvizsgálat eredményét várhatóan februárban hozzák nyilvánosságra. A 16 oldalasként indult dokumentum jelenleg olyan 10 oldalt tesz ki – és bár az EurActiv nem látta a legújabb változatot, egyik forrása szerint, aki olvasta a dokumentumot – a versenyképességet és innovációt elősegítő keretprogramban (CIP) szeretne bankkölcsönök formájában több pénzt juttatni a KKV-knak. A Bizottság nem nyilatkozott a törvénytervezetről, vagy a főigazgatóságok között zajló vitáról.

Charlotte Arwidi, a Bizottság szóvivője elmondta: „ez nem azt jelenti, hogy bármi probléma merült volna fel. Egy javaslat hatókörének a megváltoztatás a napi rutin része. A célunk egy igazán ambiciózus KKV értékelés.” Ennek ellenére, a decemberi tervezet és a bankkölcsönökre vonatkozó javaslat világosan megmutatja, hogy az EU merész módszerekkel igyekszik kezelni a kis-és középvállalatok egyik legsúlyosabb problémáját: a forráshoz jutást. Az Európai Központi Bank által végzett szokásos felmérésben ezek a vállalkozások a második vagy harmadik legkomolyabb problémaként rangsorolták a tőkéhez jutást. Nem mintha korábban nem lett volna éppen elég nehéz a bankkölcsönhöz jutás, most a KKV-k a magas kockázatú országok – mint Portugália vagy Írország – pénzügyminisztereivel versenyeznek, hogy kölcsönt kapjanak. A bankszektor figyelmeztet, a Bázel III-as szabályokban előírt új banki tőkekövetelmények csökkentették az elérhető kölcsönök összegét és növelték a költségét.

Az Európai Kisvállalatok Szövetségének képviselője, Patrick Gibbels szerint a jelenlegi szabályozási rendszer népszerűtlenné tette Európát a kockázati tőkealap-kezelők körében, akik inkább Ázsia és az Egyesült Államok felé fordították a figyelmüket. De a start-up cégek helyzete sosem volt egyszerű. Mivel a kockázati tőke piac csekély és töredezett, a bankok voltak a vállalkozók elsődleges forrásai. A kockázati tőkealap-kezelők tipikusan a fejlődés fázisában lévő cégekbe fektetnek be tulajdonrészért cserébe. A határokon átnyúló kockázati tőke finanszírozást azonban gátolja a jogi- és adózási rendszerek különbözősége.

A See Equity Group egy magántőke társaság, amely elsődlegesen megújuló energia technológiába fektet be. Vezérigazgatója, Joachim Grill elmondta, hogy az Európai Unióval az a legnagyobb probléma, hogy nincs egységes befektetési környezet. A befektető 27 különböző törvénykezéssel, 27 különböző szabályozással kerül szembe, amelyeket egyesével kell megtanulnia. A vállalata a közös nyelv és a high-tech lehetőségek nagy száma miatt elsősorban Németországra, Svájcra és Ausztriára koncentrál. „Olaszországban és Franciaországban nehezebb, nem éri meg az erőfeszítést” – magyarázta, megemlítve, hogy a jogi szabályozás eltérése miatt csak 100 ezer dollárt kellene költenie arra, hogy beletanuljon a rendszerbe. Az új EU tagállamokról pedig elmondta: „Bécstől keletre semmi nem érdekel, semmi a volt Keleti Blokkból. Túl sok a probléma, míg kiderül, hogy kié valójában a szabadalom, vagy ki a vállalat tulajdonosa.” Az Európai Beruházási Alap (EIF) kétségkívül fontos szerepet játszik a keleti országokban. Az élénk tőkepiacot vagy erős vállalkozói kultúrát nélkülöző országokban az EIF biztosítja a befektetők vonzásához szükséges pénzügyi garanciát.

Sok országban – például az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Portugáliában és az északi országokban – a nemzeti kormányok is aktív szerepet játszanak. Olaszországban például a bankok elvben megegyeztek, hogy az adósságfizetési haladékot a növekvő és innovatív KKV-kra is kiterjesztik. Csehország pedig egy 48 millió eurós magvető tőke csomag bejelentését tervezi a következő hetekben.

De rávenni őket, hogy közös keretrendszert és adópolitikát alkossanak, és ami még fontosabb, ültessenek át a gyakorlatba, az továbbra is kihívás marad, mondja el Vesa Vanhanen, az EU vállalkozásokért és iparért felelős főigazgatóságának KKV-k finanszírozásáért és innovációért felelős egységének helyettes vezetője. Egyedül Finnország ismeri el a határokon átnyúló kockázati tőke szabályozást. Nyugat-Finnországban, Marko Tamminiemi, 18 ezer eurót kapott az EU regionális alapjaiból, hogy gépeket vásároljon fűrésztelepének hatékonyabbá tételére. A gazdasági fejlődését, közlekedésért és környezetért felelős központtól kapott segítséget. Azt mondja, nélkülük nem sikerült volna. És még így is sok álmatlan éjszakát töltött a pénzre várva. „Azt gondoltam, hogy a pénz két-három hónapon belül megérkezik, de végül hat hónapba telt. Majdnem kézpénzfizetési válságba kerültem, mert azt feltételeztem, hogy akkor kapom meg a pénzt, amikor valójában befektettem.”

Ha a Bizottságnak sikerülne keresztülvinnie merész tervét a kockázati tőkére vonatkozó közös szabályozási keretről, az nagy lökést adna az innovációnak és gazdasági növekedésnek. Kis-és középvállalatoknak a 10 és 250 foglalkoztatott közötti vállalatokat tekintik. Ők foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát és felelősek az újonnan teremtett munkahelyek többségéért. Egy egységes és likvid pénzügyi piac javítan Európa versenyhelyzetén az Egyesült Államokkal szemben, ahol sok európai start-up keres finanszírozási lehetőséget.

A Medimate egy kézi orvosi diagnosztikai műszereket fejlesztő holland vállalat. Vezetője, Huub Maas elmondta, hogy a tőkekeresés a kisvállalatok rémálma. A négyéves vállalat 3,5 millió eurót nyert pályázaton (ebből 2,7 millió eurót az EU regionális alapjaiból) és 1 millió eurót magánkölcsönökből szerzett meg. Maas egy éven keresztül idejének több mint felét arra fordította, hogy összeszedjen újabb 3 millió eurót, ami lehetővé tette volna, hogy termékeit több európai országban is piacra dobja. Panaszai szerint a hagyományos bankok nem tudják kezelni a speciális technológiával rendelkező innovatív vállalatokat, a Medimate pedig túl kicsi a legtöbb holland kockázati tőke alap számára. Maas és pénzügyi vezetője a múlt hónapig nem is hallottak az Európai Beruházási Bankról, amely az elmúlt évben körülbelül 60 ezer KKV-nak juttatott átlagosan 150 ezer euró nagyságú kölcsönt.

Franciaország

A francia gazdasági minisztérium több intézkedéssel igyekszik segíteni a KKV-k finanszírozását. Az üzleti angyalok számára, akik elég tehetősek, hogy a Impôt de solidarité sur la fortune (szolidaritási vagyonadó) hatálya alá essenek, egy 50 ezer eurós felső korláttal a KKV szektorba irányuló befektetésük 75 százalékát (ettől az évtől kezdve 45 ezer eurós korláttal a befektetés 50 százalékát) levonhatják az adóból. Múlt évben ez az adókedvezmény több mint 1 milliárd euróval növelte a KKV-k számára rendelkezésre álló összeget.

A francia KKV-k nyernének egy európai szinten egységesebb fiskális politikával, mivel a francia társasági adókulcs 34% míg a Balti Államokban 12,5%, Írországban 15%, Németországban pedig 30%.

Bulgária

A 2007-2013 a bolgár gazdaság versenyképességének fokozására létrehozott keretprogram jelenti a KKV-k számára a legfontosabb finanszírozási lehetőséget, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszíroznák, a nemzeti költségvetés 1,1 milliárd eurós társfinanszírozásával. Több mint 50 millió eurót vállalatok korszerűsítésére, több mint 25 milliót pedig innovatív vállalatokra különítettek el. De csak a jelentős értékesítési volumennel rendelkező high-tech vállalatok pályázhatnak.

2009-ben a kormány 250 millió eurót juttatott a Bolgár Fejlesztési Banknak a KKV-k finanszírozására. Körülbelül az összeg felét szétosztották 13 bank között, hogy közép- és hosszútávú kölcsönöket nyújtsanak export finanszírozásra és az EU Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek támogatására.

A Bolgár Fejlesztési Bank a kis-és középvállalkozások finanszírozására indított programjában a beruházás maximum 75 százalékát finanszírozhatja. A vállalkozónak legalább az összeg 25 százalékával rendelkeznie kell. A kölcsönök 15 ezer és 205 ezer euró között alakulnak és négy éven belül kell őket visszafizetni. A bankok kockázatát a nemzeti garanciaalap felállításával csökkentik, amely kezességet vállalhat a kölcsönök visszafizetésére.

Csehország

Karel Havlicek, a kis-és középvállalatokat tömörítő szervezet (AMSP) vezetője szerint a minisztériumok csak közvetlenül segíthetik a kisvállalatokat, különböző bankoknak nyújtott garanciákon keresztül vagy a megfelelő feltételek kialakításával. Érdekesnek találja a start-up cégeknek nyújtott magvető tőke gondolatát is.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium tavaly jelentette be a magvető alap felállítására vonatkozó terveit, és ebben a hónapban kerülhet sor az egész projekt bevezetésére. Jelenleg annyit lehet tudni, hogy körülbelül 48 millió euró fog az alap rendelkezésére állni. A vállalatok és innováció operatív program jelenti majd a fő forrást, de állami és magánbefektetésekre is számítanak. Martin Kocourek, cseh ipari és kereskedelmi miniszter elmondása szerint az alapot arra fogják fordítani, hogy részesedést vásároljanak meghatározott innovatív projektekben.

Az AMSP szerint a bankok a válság után vonakodnak a KKV-k finanszírozásától és nem készültek fel hosszútávú befektetésekre. A cseh bankszövetség szóvivője, Jan Matousek fenntartja, hogy a cseh bankok alacsony kamatozású hitelekkel támogatják a KKV-kat. De mindkét szervezet egyetért abban, hogy az Európai Unió nem játszik fontos szerepet a KKV-k finanszírozásában és a bankszövetség szerint békén is kellene hagynia a magánszektort. A terület jogi szabályozása már így is kellőképpen bonyolult, és az EU már így is túl sok kezdeményezést vezetett be. Most ki kellene várnia, hogy azok milyen eredménnyel járnak.

Szlovákia

A tőkéhez jutás a szlovák kis- és középvállalatok egyik legnagyobb problémája. Štefan Vrátny, a BIC Pozsony igazgatója szerint Szlovákiában nincs egy széles körben használható pénzügyi eszköz a KKV-k támogatására. Nem működnek sem a kockázati tőke alapok, sem a hagyományos kölcsönök.

A jobbközép miniszterelnök, Iveta Radičovááltal vezetett új kormány tavaly nyáron került hatalomra. Programjában fontos prioritásként nevezte meg a kockázati tőkéhez jutást az üzleti környezet fejlesztése érdekében. Vrátny azt is kiemelte, hogy a KKV-k nehezebben jutnak kölcsönhöz, mint a nagyvállalatok. A szlovák garancia és fejlesztési bank nagyobb bevonódását várná, amely kezességet vállalhatna. A Szlovák Nemzeti Bank véleménye szerint ez a szektor még mindig nagyon kockázatos. Az eurózóna problémái miatt a legtöbb KKV elhalasztotta a beruházási projektjeit és nem érdeklődnek olyan szinten a bankkölcsönök iránt, mint mondjuk a válság előtt.

Alena Walterová, a VÚB Bank (az Intesa Sanpaolo csoport tagja) szóvivője elmondta, hogy a legtöbb KKV a napi kiadásait fedező működési kölcsönt keres. A KKV-k pénzügyi helyzete tovább romolhat az évben a megszorító intézkedések miatt bevezetett adóváltozás miatt. Az ÁFA ideiglenesen 19 százalékról 20 százalékra változik, és az adómentesség bizonyos eseteit megszüntették. Az egyéni vállalkozók esetén a kiadások átalánydíját 60 százalékról 40 százalékra csökkentették.

Németország

A német KKV-k meg sem érezték a hitelválságot, az ország bruttó hazai termelése 3,6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. A német kis-és középvállalatok szövetsége (BVMW) által kiadott jelentés szerint a KKV-k optimisták a tőkéhez jutással kapcsolatban. Majdnem 80 százalékuk elég jóra, jóra vagy nagyon jóra értékelte a finanszírozási lehetőségeiket. Nincs szükségük kölcsönökre, mert elegendő profittal rendelkeznek a befektetéseik megvalósításához, írja a BVMW jelentés. Néhány nagyobb KKV-nak még befektetésre is futja.

Mindezek ellenére a német bankok speciális alapokat állítottak fel 2010 elején a KKV-k tőkehelyzetének a javítására. A Deutsche Bank 300 millió eurót, míg a Sparkassen (német megtakarítási bank) 550 millió eurót különített el. Az állami német alapot, amelyet a válság miatt a KKV-k megsegítésére hoztak létre, 2010 végén bezárták. Az alap 40 milliárd euróra rúgott, de csak 10 milliárd eurót hívtak le belőle.

A kockázati tőke alapok általi finanszírozás kultúrája még gyenge Németországban. A Német Kereskedelmi- és Iparkamara (DIHK) által készített felmérés kimutatta, hogy csak a vállalkozók 20 százaléka kérne pénzt egy üzleti angyaltól vagy kockázati tőke-alaptól. Mary Heidenreich (DIHK) szerint ennek szélesebb elterjedése hasznos lehetne. Elmagyarázta, hogy a német szabályozás bizonytalanságot kelt a nemzetközi befektetők körében. A külföldi befektetők nem tudják biztosan, hogy a nyereség extra adó alá esik-e Németországban. Ezért a nagy befektetők – amerikai nyugdíj alapok vagy egyetemek – inkább elkerülik a német kockázati tőke-alapokat.

A nemzetközi GEM (Global Entrepreneurship Monitoring) kutatás szerint a közintézmények és bankok már így is nagy szerepet vállalnak a vállalkozások finanszírozásában. Michael Holz, a bonni KKV kutató intézet szakértője arra a következtetésre jutott, hogy „nincs szükség tovább európai intézkedésre, nagyon változatos nemzeti támogató programok állnak a KKV-k és vállalkozók rendelkezésére.”

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás