Bagdad, a középkor világvárosa

Nemcsak Irak, az egész arab világ szemében kulcsfontosságú szerepet tölt be Bagdad. A VIII. században tudatosan a muszlim világ központjának szánt település az évszázadok során igazi világvárossá nőtte ki magát, amely kereskedelmi, kulturális és hatalmi központként egyaránt funkcionált. A kör alakúra tervezett, koncentrikus úthálózattal és kiterjedt szolgáltató iparral rendelkező városban 1,2-2 milló ember élhetett.

Arab történetírók szerint az Abbászida-dinasztia (750-1258) második uralkodójához, al-Manszúrhoz (754-775) köthető Irak mai fővárosának, Bagdadnak a megalapítása – célja az volt, hogy az új, a korábbinál erősebb kalifátus központjaként szolgáljon. A források arról tanúskodnak, hogy négy évre volt szükség az új főváros felépítéséhez, és viszonylag rövid idő múlva, az Abbaszidák egyik legnagyobb uralkodójának, Harún al-Rasídnak (786-809) uralma alatt már kora legpompásabb központjának tartották. Maga a kalifa az Ezeregyéjszaka meséinek egyik legfontosabb szereplője, így sok történet megemlékezik a városról is.

Bagdad hamar kereskedelmi központtá nőtte ki magát, viszonylag közel van Kínához, Indiához, emellett Afrikához és természetesen Európához is. A városba áramló pénz növelte a kalifa bevételeit, amit aztán egyebek mellett építkezésekre, fejlesztésekre fordíthatott. A gazdagság nem kizárólag az uralkodó osztályokat érintette, hiszen a megélénkült kereskedelem szükségszerűen a gazdaság (és a kultúra) fejlődésével is járt.

Szakértők szerint a város jelentőségének növekedésével párhuzamosan a kalifáknak kiterjedt szolgáltatóipar kiépítésére volt szüksége. Ennek keretében a seregektől elkülönített egységként működő rendőrség védte a kereskedőket – azonban így sem tudták minden esetben megakadályozni a gazdagon megpakolt karavánok kifosztását –, fogadókat építettek és még egy kezdetleges posta is rendelkezésre állt. Ekkor született meg az öntözőrendszer is. A kultúra fejlődéséhez is hozzájárultak a kor építkezései: a mecsetek mellett múzeumok, könyvtárak segítették az oktatást. A IX-XIII. század egyik legfontosabb kulturális központja a Bajtu al-Hikmah (a Bölcsesség Háza) is Bagdadban volt.

Bagdad méreteit jól érzékelteti, hogy – bár eltérő adatok állnak rendelkezésünkre – legkevesebb 1,2 millió lakosa volt az Arany Korban, egyes szerzők azonban megkockáztatják, hogy ez a szám elérhette a 2 milliót is (ezzel Konstantinápoly mögött a második helyen volt). A város tökéletesen kör alakúnak épült, fal vette körül, amelyet négy díszkapú szakított meg. A lakónegyedeket szintén koncentrikusra tervezték, az úthálózat is ezt a sémát követte. Bagdad központjában volt a kalifák palotája (bár már viszonylag hamar, a IX. században az uralkodók máshova költöztek), tőle egy rövid sétányi távolságra a nagymecset.

Az Abbászidák központja a VIII-IX. századot követően mindenféle szempontból hanyatlásnak indult, végül az 1258-as mongol támadásnak esett áldozatul.

Jeszenszky Nóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás