Irak: ősi arámi nyelven is zajlanak liturgiák

Nem lehet pontosan tudni, hány keresztény él Irakban, a hivatalos adatok szerint a lakosság 3 százalékát teszik ki a muszlimok mellett a „más vallásúak”. 2003 óta ráadásul a helyzetük nagymértékben romlott, gyakran éppen a vallásuk miatt támadják őket, és tömegesen kellett elmenekülniük az országból. Annyi bizonyos, hogy 1950 körül még a lakosság 7-10 százalékát tették ki, ami 5,5 millió ember jelentett – a számuk ma már lényegesen kevesebb (2003-ban a BBC 800 ezerre becsülte).

A mai iraki kereszténység magját két, a kereszténység megjelenése előtt létezett birodalom népeinek leszármazottjai alkotják: az Asszír Birodalom illetve Babilón – ők vették fel később ezt a vallást. Az iraki keresztények többsége a káld egyházhoz tartozik, ami azt jelenti, hogy bár függetlenek Rómától, elfogadják a pápa fennhatóságát, miséiket arámi nyelven tartják.

Az asszírok az Asszír Birodalom szétesését követően érkeztek Irakba, ők voltak később azok, akik az i.sz. I. században felvették a kereszténységet, majd az V. században tartott Kalcedóni zsinatot követően kiváltak a római egyházból, így jött létre a szír kereszténység, amelynek a mai napig Damaszkusz a központja. A liturgia nyelve az ő esetükben is az arámi. Magyarországra az iraki keresztény bevándorlók elsősorban az 1990-91-es Öböl-háborút követően érkeztek Szaddam Huszein bosszújától tartva.

Jeszenszky Nóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás