“A helyzet Magyarországon most nagyon nehéz” – interjú a “Rosszijszkij Kurier” főszerkesztőjével

A „Rossijszkij Kurier” a szovjet blokk felbomlása utáni Magyarország első orosz nyelvű lapja lett – és egyben az egyetlen, amely mára maradt Magyarországon. 1995-ben alapították Magyarországon élő orosz anyanyelvű, vagy oroszul beszélő publikum számára. Az elmúlt 16 év során az újság sok változáson esett át, letisztult és megszilárdult a stílusa, és jelenlegi formájában kéthetente jelenik meg két országban: Magyarországon és Ausztriában.

A “Rosszijszkij Kurier” egyik alapítójával és főszerkesztőjével, Nyina Popovával beszélgettünk az újság történetéről, kilátásairól, és arról, van-e igény orosz nyelvű újságra Magyarországon.

Kitekintő: Kezdjük talán az elején. Hogyan és mikor került Magyarországra?

Nyina Popova: Huszonöt évvel ezelőtt kerültem ide a férjemmel, Alexanderrel, aki akkor a mai RIA Novosztyi magyarországi kihelyezett irodájának a vezető-helyettese volt. Persze a RIA Novosztyit akkor másként hívták, APN volt, és Magyarországon egy „Fáklya” nevű lapot adtak ki. Egy elég nagy szerkesztőségük volt itt, abban az időben amikor idekerültem – 1986-ban – minden propaganda jellegű anyagot magyar nyelvre fordították. Az APN-nek itt helyben körülbelül nyolc munkatársa volt, a többiek pedig helyiek. Magyarországra érkezésemkor már tudtam, hogy lesz munkám a szerkesztőségben, bár eredetileg szakmám szerint nem vagyok újságíró, hanem művészettörténész. Magyarul nem beszéltem, de miután idejöttünk, tanulni kezdtem, hogy el tudjak igazodni az országban.

Aztán elindult a rendszerváltás folyamata, és Jegor Jakovlev akkoriban több országban is elindította a „Moszkovszkije Novosztyi” kiadását . A férjem, Alekszandr ajánlatot kapott arra, hogy az itteni „Moszkovszkije Novosztyi” szerkesztőségét vezesse, szintén magyar nyelven.

Vagyis helyi viszonyokra szabott újságot írtak?

Nem. Ez teljes mértékben szovjet agitációs anyag volt. Moszkvában az APN szerkesztőségében készítették a cikkeket, mi pedig minden nap mentünk értük a repülőtérre. Voltak fordítóink, akik mindent magyar nyelvre fordították, és ezeket az anyagokat adtuk ki itt helyben. Így működött ez, helyi hírünk gyakorlatilag nem volt.Ezután ment át a férjem az APN-től a „Moszkovszkije Novosztyihez”. Az elején minden jól ment, de az újság a rendszerváltás után nem volt hosszú életű, és két év után a szerkesztőség bezárt. Közben a „Fáklya” is megszűnt.

Milyen hatással volt a munkájukra a rendszerváltás?

Mi gyakorlatilag alig éreztük meg itt Magyarországon a változásokat, ami a helyzetünket illeti. Ahogy korábban akkreditált orosz újságírók voltunk, úgy maradtunk azok továbbra is. A változások számunkra inkább Moszkvában történtek: a teljes APN szerkesztőséget leváltották, és eközben felmerült, hogy mi is hazajövünk. Tanácskoztunk azon, hogy mi legyen, de végül azt mondtuk, hogy maradunk, amíg itt marad az APN szerkesztősége. De nagyon rövid idő – egy-két év alatt minden megváltozott. A szerkesztőség a legminimálisabb létszámra csökkent, és közben az orosz újságírók többsége is hazament, azt hiszem csak az APN-ből átalakult RIA Novosztyi, az ITAR TASSZ, és az „Izvesztyia” maradtak.Az évek során úgy alakult, hogy gyakorlatilag csak mi maradtunk itt Magyarországon abból a szakmailag képzett, magyarul beszélő orosz újságíró gárdából. Illetve ezt is inkább a férjemre értek, mert én úgy tanultam bele az évek során az újságírói munkába. Ez mára is igaz: Magyarországon már egyetlen egy hivatalosan és folyamatosan akkreditált orosz újságíró sem maradt.

Ekkor jött a döntés, hogy saját lapot indítanak?

Igen. Bár semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztünk a saját kereskedelmi vállalkozás terén, úgy döntöttünk, hogy belevágunk, és kft-t nyitottunk. 1995. április 2-án jelent meg az újságunk első száma – itt áll ma bekereteztetve a szekrényemben, meg is tudom mutatni. A Szovjetunió felbomlása után a külföldön megjelent orosz újságokból a miénk a második volt!A férjem segítséget kért a RIA Novosztyitól, hiszen kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett ott. Sokszor utazott fel Moszkvába, és próbálta meggyőzni az akkori vezetőséget, hogy érdemes belevágni egy magyarországi orosz újság kiadásába. De őket ez nem érdekelte.

Nem, soha. Eleinte nehéz is volt. Az elején ajánlottuk a RIA-nak is: regisztráljuk az újságunkat, de a hivatalos tulajdonos a RIA Novosztyi lesz. Nem mentek bele. Pénzt végül nem adtak, de felszerelésben segítettek. Egy évvel később pedig, amikor már kiderült, hogy lábra tudtunk állni, és ráadásul jól működünk, akkor a RIA-ban is észbe kaptak, de már késő volt. Magánvállalkozást hoztunk létre minden nehézsége ellenére, és nem akartuk ezt átadni nekik. Ezzel véget is ért a barátságunk…De egyébként szinte az összes, külföldön működő orosz újság magánkézben van. Van egy szervezet, amely ezeket a lapokat átfogja: Orosz Sajtó Világszervezete . Már 12 éve működik, és évente egyszer tartjuk a találkozókat. Így nagyon jó képet kaphatok arról, hogy mi történik az orosz újságokkal világszerte. Egyre többen lesznek, legalábbis a krízis előtt úgy nézett ki.

Az újság kiadása tehát sikeres lett?

Az újságunk egyből életre kelt, mindenki örült neki: mind az oroszul beszélő magyarok, mind az itt élő oroszok. Hiányzott ide egy orosz nyelvű újság, mert nagyon sok posztszovjet országból származó állampolgár volt akkor Magyarországon, és nekik nehézségeket okozott a magyar nyelv. Pont volt egy emigrációs hullám a volt szovjet országokból, és nagyon sokan voltak orosz nyelvűek. Magyarul pedig gyakorlatilag senki nem tudott közülük.

Mi történt ezzel a nagy emigrációs hullámmal?

Fokozatosan felszívódott. Volt aki az évek során visszatért a hazájába, és voltak, akik továbbálltak Nyugat felé.

De az újság tulajdonképpen kiknek készül? Van Magyarországon ma annyi orosz, akik miatt kéthetente érdemes új számot kiadni, hiszen a hivatalos adatok szerint az orosz állampolgárok száma ma nem éri el az 5-6 ezer főt?

Ezek a számok biztosan nem tükrözik a valóságot. Ennél nagyságrendekkel nagyobb számokat tudok felhozni. Először is, az újságot nem csak oroszok számára készítjük, hanem orosz anyanyelvűek számára, és olyan magyar állampolgároknak is, akik beszélnek oroszul. Az én véleményem szerint az oroszul beszélők száma Magyarországon eléri a 100 ezer főt.

De nem Magyarország volt az egyetlen ország, ahol Önök újságot indítottak?

Rövidesen elindítottuk az orosz nyelvű lapunkat Bécsben és Párizsban is. Az 1995-ös indulás után néhány hónappal nyitottunk egy fiókot Bécsben. Aztán amikor már nagyon jól lábra tudtunk állni Budapesten, amikor látszott, hogy jól megy Bécs, akkor úgy döntöttünk, hogy elindítjuk az újságot Párizsban is. A férjem a budapesti filológiai szak francia tanszékén végzett, és mindig égett benne a vágy, hogy használja a francia nyelvet. 1996-ban Alexander Párizsba utazott, én pedig itt maradtam Budapesten. Másfél évig dolgozott kint a párizsi orosz lapon, aztán a következő fogalmazódott meg bennünk: vagy abbahagyjuk az itteni kiadásokat, és a párizsi orosz újság fejlesztésén dolgozunk, vagy a párizsit zárjuk be, és a már meglévőkkel foglalkozunk.

A bécsi újság megmaradt?

Bécsben még több is az oroszul beszélők száma, mint itt Magyarországon, 300-400 ezer, ezért a bázis megvan hozzá. Sőt, nagy sajnálatomra el kell, hogy mondjam azt is, hogy az itteni olvasóink egy része már átköltözött Ausztriába: ott jobbak az életviszonyok, jobbak a gazdasági körülmények. A „Rosszijszkij kurier” ma azonos tartalommal megy ki mindkét országra, bár régebben volt, hogy más-más betétlapon csináltunk az adott országban.Aztán a férjem úgy döntött, hogy ha már nem sikerült orosz újságot csinálnia Franciaországban, francia újságot fog csinálni itt Magyarországon. Ez önmagában még egzotikusabb ötlet volt, mint az orosz újság, mert amikor Alexander elment tárgyalni a francia nyelvű sajtó attasékkal, és azt mondta nekik, hogy Magyarország történetében még sohasem volt francia nyelvű lap, és ő szeretné indítani az elsőt, mindenki nagyon meglepődött. Mindenki jó ötletnek tartotta, kivéve a francia attasét, de ő is csak azért, mert nem szeretett volna egy francia újságot orosz kézben tudni. Megértettük azt, hogy a neveink soha nem szerepelhetnek az újságban, felvettünk francia szerkesztőséget hozzá, és elindítottuk a „Le Journal Francophone” lapot. Azóta, már több mint 13 éve működik az újság, az egyetlen Magyarországon valaha is kiadott francia nyelvű újság.

Ha nem titok, milyen példányszámban jelennek meg?

Az orosz újság, a „Rosszijszkij Kurier” 10.000 példányszámban megy ki, a francia 7.000 példányban. De az említett 10 ezret mindkét országra kell érteni – tehát Magyarországon és Ausztriában ennyi példány jelenik meg kéthetente.

Mint már említette korábban, a „Rosszijszkij Kurier” az egyetlen Magyarországon jelenleg megjelenő orosz nyelvű lap. Soha nem volt itt konkurenciájuk?

Dehogynem volt. Talán a legrosszabb az volt, amikor a francia szerkesztőségünknek a munkatársai úgy gondolták, hogy nincs többé ránk szükségük, szereztek pénzt a kiadáshoz, és egy saját francia lapot indították. Nem sikerült nekik, és körülbelül egy évvel később bezártak. Több konkurens volt az elmúlt években az orosz lapok között is, az eddigi legerősebb a „Vengrija” magazin, amely nagyon jelentős forrással rendelkezett, de nem állt mögöttük az a tapasztalat, ami viszont megvolt bennünk. Ők néhány hónappal ezelőtt szűntek meg. Persze hozzájárult ehhez az is, hogy van egy saját nyomdánk. Amíg minden nagyon jól ment, sok volt itt az orosz és folyamatosan nőttek az eladások, egy saját nyomdát vásároltunk, és úgy vélem, hogy azt, hogy sikeresen túléltük az elmúlt éveket nagyban a saját nyomdának köszönhetjük.

Miért, a helyzet most nem olyan jó, mint korábban volt?

A helyzet Magyarországon most nagyon nehéz, és nem tudnám megmondani, hogy mi lesz a vége. Egy hatalmas gazdasági krízis közepén vagyunk mindannyian. Számos nyomda, újság és kiadó zárt be tömegével az elmúlt hónapokban – erre az egyik példa a már említett „Vengrija” magazin. Sokkal nehezebb lett a hirdetőket találni a lapunkba. Sőt, kijelenthetem, hogy az elmúlt 16 évben soha nem volt még ennyire súlyos a helyzet, mint most. Gyakorlatilag az elmúlt év tavasza óta minden összeomlott, ami a reklámokat illeti. Sok reklámadónk vagy tönkrement, vagy nem ment tönkre, de egyszerűen nem képes fizetni.

És az újság indulásakor sokan voltak? Mármint a reklámadók.

Rengetegen. Sorban álltak, hogy hirdethessenek. Sok volt a Magyarországra érkezett orosz. Oroszok, akiknek volt pénzük, és a pénzüket sokan akarták megszerezni.

Hogyan terjesztik a lapot? „A Rosszijszkij Kurier” megvásárolható bármely újságárusnál?

Egyrészt vannak cégek Ausztriában és Magyarországon, amelyek terjesztik az újságjainkat. De az újságok hivatalos értékesítő helyei nem minden. Sőt, ahogy megmutatkozott a gyakorlatban, a hivatalos újságárusítóknál értékesített újságoknak nincs akkora szerepe, mint amelyet eleinte tulajdonítottunk neki. Ezért azóta már saját hálózatunk van, és saját magunk szállítjuk ki az újságjainkat mindazoknak a partnereknek, akikkel szerződésben állunk. Így gyakorlatilag nem marad hátramaradt lapunk – szinte mindegyik elfogy. Ha mégis maradna valami, azokat az új szám megjelenésével ingyen odaadjuk az Orosz Kulturális Központnak, az Orosz Nagykövetségnek és másoknak.


De leginkább Budapesten terjed az újság, vagy jut a vidéknek is?

Főleg Budapesten. Vidéken leginkább az orosz egyesületeken keresztül terjed, vagy ha valamilyen kapcsolódó rendezvény van. Például holnap fog majd fellépni a moszkvai Nagyszínház zenekara – ők hirdettek nálunk, mi pedig terjesztésre adunk nekik újságokat. Vagyis sokakkal vannak ehhez hasonló partneri viszonyaink.

Köszönöm Önnek ezt a beszélgetést, és sok sikert kívánok Önnek és az újságnak a jövőben!

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

Folytatódhat Törökország szíriai offenzívája

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint sem Washington, sem Moszkva nem tett eleget az októberben kötött tűzszüneti megállapodásokban foglalt vállalásának, amely értelmében az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia - a tartós fegyvernyugvás érdekében - záros határidőn belül kivonul a határ menti sávból Észak-Szíriában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás