A magyarországi orosz egyházszervezet

A Magyarországon élő orosz állampolgárok életével foglalkozó cikksorozatunk következő része következik, a hazánkban kialakított és működő orosz ortodox egyházszervezetről. Az oroszok nagy többségben ortodox vallásúak, és a felmérések szerint kikerülve a hazájukból jobban is kötődnek a vallásukhoz, mint az otthon maradt társaik.

A magyarországi orosz egyházmegye hivatalosan nem tekint vissza olyan sok múltra, hiszen 11 évvel ezelőtt alakult meg, 2000. április 19-én. Az orosz püspökség azonban korábbi előzményéből, az 1949-ben alapított magyarországi orosz ortodox esperességből alakult ki, a magyarországi orosz ortodoxok története pedig egészen a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor Nagy Péter orosz cár ortodox missziót küldött Magyarországra.

Az ortodox egyháznak nincs egy központi irányítása – mint amilyen a Pápa által vezetett katolikus egyháznak van. Ezek mind egymástól teljesen eltérő egyházak – napjainkban 15 ilyen ortodox egyház, patriarchatus van (a forrásban gyakran 14 szerepel, mert az amerikai-kanadai ortodox egyházat a konstantinápolyi patriarchatus nem ismerte el). A konstantinápolyi pátriárka azonban hivatalosan „elsőnek számít az egyenlők között”, ami a Bizánci Birodalom örökségével magyarázható. Ez a főség azonban gyakorlatilag csak abban merül ki, hogy a közös zsinatokon mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.

A legnépesebb ortodox egyháznak az orosz ortodox egyház számít, több mint 100 millió fővel. Ezután sorban az Ukrán Ortodox Egyház következne – közel 35 millió hívővel, ám az ukránok egyházi függetlensége hosszú évtizedek óta vita tárgyát képezik: az ukrán egyház függetlennek nyilvánította ki magát, ezt azonban az orosz patriarchatus nyomására mások nem ismerték el, és csak autonómnak, de az Orosz Ortodox Egyház fennhatósága alá tartozónak mondják. Ugyanez a helyzet a Belarusz Ortodox Egyházzal is. Nagy létszámúnak számít 16 millió hívővel a Román Ortodox Egyház, 10 millióval a Görög-, 8 millióval a Szerb-, és 6 millióval a Bolgár Ortodox Egyház.

Így, mivel nincs egy központi vezetés, egy-egy országban akár több ortodox egyházszervezet is működhet, ami teljes mértékben igaz Magyarországra is. A legrégebbi Ortodox Egyházmegye Magyarországon a Szerb Ortodox Egyházé, 1691-ben alakult, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, központja pedig Szentendrén található. Jelenlegi vezetőjük Pantelics Lukijan püspök. A Magyarországon lévő első hivatalos ortodox egyházszervezet tehát a szerbek vezetésével valósult meg, és kezdetben 7 püspökséggel működött. Az első önálló Román Ortodox Érsekség megalakulásáig (Nagyszebenben), 1864-ig a román ortodoxokat is a szerb püspökök pasztorálták. Így Magyarország területén 1920-ig több millió ortodox hívő élt, ez azonban a trianoni békeszerződés után egy csapásra megváltozott, és az ortodoxok száma néhány tízezerre zsugorodott.

Jelenleg működik Magyarországon Román Ortodox Egyház – az ő magyarországi egyházmegyéjük központja a Gyulai Román Ortodox Püspökség, amely 1860-ban alakult. Őket jelenleg Siluan Manuila püspök vezeti. 1916-tól a bolgároknak is van Magyarországon képviseletük, önálló egyházmegyéjük azonban nincsen, a Magyarországi a Nyugat- és Közép-Európai Főegyházmegyéhez tartozik. A bolgároknak két egyházközsége van: a budapesti és a pécsi, püspöki helytartójuk pedig Mamakov Sztefan. Hazánkban még Örmény Ortodox Egyház is működik, amely 1990-ben alakult.

Az utóbbi években azonban a legtöbb vita a magyarországi Konstantinápolyi Ortodox Egyházszervezet és a magyarországi Moszkvai Ortodox Egyházszervezet között alakult ki. Amíg az előbbi 1995-ben alakult, addig az orosz a már említett 1949-es orosz ortodox esperességből jött létre önálló egyházmegyeként 2000-ben.

Az orosz ortodoxok magyarországi jelenléte a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor is a Nagy Péter orosz cár több száz kozákot küldött Tokajba. A kozákok azt a feladatot kapták, hogy a híres tokaji bortermő vidékről folyamatosan ellássák borokkal az orosz cárt. Ezzel azonban egyfajta kulturális és vallási funkció is párosult, ugyanis éppen ezek a kozákok építették fel Magyarország területén álló első orosz ortodox templomot. A cári küldöttség közel száz éven át tartózkodott Tokajban.

A 19. században az orosz ortodox misszió a Buda mellett található Ürömbe helyeződött át: itt helyezték végső nyugalomba József nádor feleségét, Alekszandra Pavlovna Romanova nagyhercegnőt (1783-1801). Az orosz nagyhercegnő, I. Pál leánya 1799-ben ment férjhez Habszburg Józsefhez – Magyarország nádorához, és I. Ferenc osztrák császár öccséhez. A nagyhercegnő erősen vallásos volt, ezért már az esküvői szertartást is mind a római katolikus, mind az ortodox vallás szerint megtartották. Az ő kérésére alakították ki Budán ortodox kápolnát. A korabeli források szerint Alekszandra nagyhercegnőt szerették a magyarok, és életének rövid idejében is sokat tett a kultúra fejlesztéséért. A legenda szerint egyébként éppen az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló. A nagyhercegnő nagyon fiatalon, mindössze 17 évesen hunyt el 1801-ben szülés után. I. Pál lányának a halála máig vitatott a történetírásban: sokak szerint Habsburg császári ügynökök mérgezték meg, mert az osztrák udvar aggódott amiatt, hogy az ő révén túl jó kapcsolat alakulnak ki az orosz cár és a magyarok között, ami a Magyar Királyság függetlenedésével is fenyegethetett volna.

József nádor 1803-ban felesége tiszteletére pompás sírhelyet és ortodox kápolnát emelt saját birtokán, Ürömben. Éppen ez a hely lett az orosz ortodox misszió központja 1803-tól. A cári küldöttség legfőbb feladata az volt, hogy imáikkal fenntartsák a nagyhercegnő emlékét. Itt működött egyben az egyetlen orosz ortodox temető is. A sírkápolna azonban az 1970-80-as években válságos állapotba jutott: a szocializmus évtizedei alatt megszűnt az istentisztelet, a kápolnát pedig teljesen kifosztották, sőt maga a sír is veszélybe került, ezért Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő maradványait a Habsburgok sírhelyére szállították. A sírkápolnát 1990 után kezdték fokozatosan helyreállítani, és 2004-ben kerülhettek vissza a helyükre a nagyhercegnő földi maradványai.

A II. világháború után 1946-ban az orosz ortodox egyház Magyarországra küldte Nesztor munkácsi püspököt, hogy felmérje a magyarországi ortodox egyház helyzetét. Az orosz ortodox egyház leírásai szerint a „magyar ortodox hívők levelekkel halmozták el” a moszkvai patriarchátust, hogy vonja be irányítása alá a magyar ortodox hívőket, azonban ennek is minden bizonnyal politikai vonzata volt. Így 1949. november 11-én a Szent Szinódus azt a döntést hozta, hogy magyarországi ortodox esperességet alapít, és azok a magyar ortodox hitközségek, amelyek addig nem tartoztak más szervezet irányítása alá, az Orosz Ortodox Egyház joghatósága alá kerülnek. Ez az 1949-ben alapított esperesség alakult át 2000. április 19-én püspökséggé.

A moszkvai patriarchátus és konstantinápolyi patriarchátus között az elmúlt években számos vita alakult ki. A viták alapját az ortodox hívőkért vívott küzdelem jelenti: a konstantinápolyi patriarchátus mivel főséget gyakorol az egyenlő egyházak között, azt próbálja elérni, hogy mindazon hívők felett is rendelkezzenek, akik egyik más autokefál ortodox egyházhoz sem tartoznak – ezt pedig a többi egyházszervezet vitatja el. Ezen kívül pedig a diaszpórában élő görög egyházközösségei fölött is rendelkeznek (ez a megegyezés tárgya volt a görög ortodox egyház autokefállá válásakor).

Így a viták eredményeként 1999-ben a konstantinápolyi patriarchátus 3 egyházközösséget is el tudott hódítani az orosz ortodoxoktól: Karcagon, Kecskeméten és Szentesen. Budapesti közösséggel együtt jelenleg négy templomuk van Magyarországon.

A Moszkvai Patriarchátus ezt nem ismerte el, és hosszú pereskedés kezdődött a templomokért és egyházi épületekért a két ortodox egyház között. Valószínűleg ezek az események is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarországi orosz esperességet 2000-ben püspökségi rangra emelték, jelezvén azt, hogy kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek.

2001 környékén egy újabb nagy vita kezdődött: a Konstantinápolyi patriarchátus kinyilvánította az igényét az Orosz Ortodox Püspökség székhelyét képező budapesti Nagyboldogasszony székesegyházra, és keresetet nyújtott be a fővárosi bíróságra is. Az oroszok azonban világosan jelezték, hogy ez egyben politikai kérdés is: előbb 2003 júliusában az akkori orosz külügyminiszter, Ivan Ivanov látogatta meg a székesegyházat, majd 2003 szeptemberében látogatást tett a székesegyházban az orosz miniszterelnök, Mihail Kaszjanov is. 2004-ben a fővárosi bíróság visszautasította a konstantinápolyi patriarchátus keresetét, és a székesegyház maradt orosz ortodox fennhatóság alatt. 2006-ban egyébként, már a bírósági döntés után Vlagyimir Putyin is a püspökség székhelyén járt.

A magyarországi Orosz Ortodox Egyházmegye élén jelenleg Márk (Szergej Anatoljevics Golovkov) püspök áll – ő az elmúlt 11 évben a 3. püspöke, Pál és Ilarion után. Mindhárman egyben az 1962-ben alapított Osztrák Egyházmegyét is irányították a magyarral együtt.

Az Orosz Ortodox Püspökségnek jelenleg 9 egyházközössége van hazánkban, ebből kettő Budapesten található: a már említett Nagyboldogasszony székesegyház a Petőfi téren, és a Szergej Radonyezsszkij templom a Lendvay utcában. Ezen kívül népszerű a Magyarországon élő ortodoxok körében a Budapest mellett található Ürömben az Alekszandrovna Pavlovna nagyhercegnő sírkápolnája is, illetve az egyházszervezet rendelkezik templommal Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán, Gyöngyösön és Debrecenben.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Egyelőre nem látni, hogyan tömik be fel a britek kilépése miatt keletkezett költségvetési lyukat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás