Több szempontból is érdekesnek ígérkeznek a novemberi előrehozott választások Spanyolországban. Zapatero nem indul újra, teljesen háttérbe vonult, míg a párt új jelöltje aktív kampányba kezdett. A Bildu baszk párt is komoly aggodalmakra adhat okot.

A köztársaságielnök kifejtette, hogy a jövő évi választásokat követően olyan miniszterelnököt látna szívesen a kormány élén, aki „nem adja el a becsületét csak azért, hogy a székében maradhasson”.

A szeptemberi berlini képviselőházi választáson mind a négy nagy part indít török származású jelöltet.

Kezdődik a választókért folyó versenyfutás a decemberi Duma- és egyúttal a 2012-es elnökválasztásért.

Másfél évvel a választások után a kis pártok egyre inkább veszítenek aktivitásukból, közülük néhány a jelek szerint meg sem éri a 2014-es választásokat. Hiányzik a motiváció, több párt a weboldalát sem frissítette jó ideje.

Ha idén júniusban lettek volna a parlamenti választások, az ellenzéki Smer toronymagasan, 45,2 százalékkal nyert volna

Ha az ukrán elnökválasztás első fordulóját a következő vasárnap rendeznék, akkor a hivatalban lévő államfő, Viktor Janukovics kapná a biztos szavazók voksainak 20,2%-át.

Valentyina Matvijenko döntött: otthagyja a szentpétervári kormányzói posztot, és az orosz Föderációs Tanács elnöki székéért fog indulni.

Egyesek szerint az előrehozott választások vonata már elment, mostanság nem is érdemes beszélni azok esetleges kiírásáról. Így, jelenleg, inkább az áll a figyelem középpontjában, hogy tényleg egy napon rendezik-e meg a köztársasági, a tartományi és a helyhatósági választásokat.

Igor Matovič véleménye az, ha a liberális párt (SaS) és a kereszténydemokraták (KDH) közötti feszült viszony nem változik meg, ők négyen (az Egyszerű Emberek csoportja) az előrehozott választásokat fogják szorgalmazni.

A 11 fős új portugál kormány Brüsszelből érkező pénzügyminiszterrel, az iskolakötelezettségi korhatár emelését ellenző oktatási miniszterrel és alkotmánymódosítási tervekkel kezdi meg működését.

Egy héttel a választások után végéhez közelednek a koalíciós tárgyalások Portugáliában. Az Európai Tanács júniusi ülésén már az új kormányfő, Pedro Passos Coelho képviselheti az országot.

A perui elnökválasztás másnapján szinte azonnal óriásit zuhant a limai értéktőzsde vezető indexe. Úgy látszik, hogy a választókkal ellentétben a tőzsde nem szavazott bizalmat az új elnöknek.

Az előzetes közvélemény-kutatásokra rácáfolva sima győzelmet aratott a jobbközép PSD az előrehozott parlamenti választásokon, így jobboldali koalíciós kormány alakulhat Portugáliában.