A hongkongi tiltakozások kezdetben kizárólag a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet ellen irányultak, azonban a mozgalom mára kibővült, a tüntetések pedig egyre erőszakosabbá váltak. Ez kockázatot jelent a befektetők és a vállalkozások számára, amelyek már most is károsulnak. A következő lépést pedig még nehezebb megjósolni.

Peking pénteken felszólította Canberrát, hogy ne tegyen "felelőtlen kijelentéseket" a Kínában január óta fogva tartott kínai-ausztrál író és akadémikus ügyében, miután az ausztrál vezetés "mély csalódottsággal" fogadta azt a hírt, hogy a férfit a kínai hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bűnügyi felügyelet alá helyezték.

Elektromos autók fejlesztésére és gyártására hoz létre közös vállalatot a francia Renault a kínai Jiangling Motors (JMCG) vállalattal.

A washingtoni hatóságok 2-4 héten belül megkezdik az engedélyek kiadását az amerikai cégeknek alkatrészek szállítására a Huewei kínai telekommunikációs vállalatnak.

Egyes nyugat-európai elemzők attól tartanak, hogy a kínai vezetők nemzetközi kapcsolataik alakítása során előszeretettel népszerűsítenék a fejlődés kínai modelljét a nyugati típusú demokrácia reális és sikeres alternatívájaként. A kínai modell azonban csak bizonyos előfeltételek mellett működik, a mindenkori pekingi kabinet pedig nagyon is tisztában van ezzel.

Kína amerikai fegyvergyártó cégek elleni szankciókat jelentett be pénteken, mégpedig amiatt, hogy Tajvan fegyvereket rendelt az érintett vállalatoktól. Az Egyesült Államok mintegy 2,2 milliárd dollár értékben szállítana Tajvannak harckocsikat és légvédelmi rakétákat.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott június 20-i tanácskozásán bejelentette, hogy Phenjan számára nem az amerikai gazdasági szankciók feloldása, hanem az ország kommunista rendszerének megőrzése bír elsődleges fontossággal - jelentette szerdán a Jomiuri Simbun japán napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Keng Suang kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: a Washingtonban előző nap bejelentett döntéssel az Egyesült Államok súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, nem tartja tiszteletben az "egy Kína elvet".

Ismét tömegtüntetés volt Hongkongban vasárnap a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen, a közelmúltbeli megmozdulásokkal szemben azonban a demonstráció ezúttal békésen zajlott. A vasárnapi megmozdulás célja az volt, hogy a tüntetések híre eljusson a szárazföldi kínai lakossághoz is, amely a hivatalos sajtóból nem értesülhet a demonstrálók álláspontjáról.

A világ két legnagyobb gazdasága között folyó kereskedelmi tárgyalások május elején szakadtak meg, miután amerikai vezetők azzal vádolták Kínát, hogy visszalépett korábban vállalt kötelezettségei egy részétől. Jövő héten újra megpróbálnak megegyezni.

Törökország nem hagyja, hogy bárki viszályt szítson közte és Kína között - idézte a China Daily kínai pártlap szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki kedden Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben.

Londoni pénzügyi elemzők friss helyzetértékelései szerint az amerikai-kínai kereskedelmi viszályban meghirdetett "tűzszünet" ellenére sem enyhült a konfliktus teremtette világgazdasági bizonytalanság, és ha a vámháború eszkalálódik, az globális recesszióhoz vezetne.

A kínai pártlapok vezércikkekben bírálták a hétfői hongkongi tüntetést, amelynek erőszakos cselekményeit Carrie Lam hongkongi kormányzó is elítélte, különös tekintettel arra, hogy a demonstrálók egy csoportja betört a kormányzati épületkomplexumba.

A kínai jegybank kormányzója szerint a G20-ak hétvégi csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Kína között folytatott kereskedelmi tárgyalások jobban alakultak a vártnál és ígéretes alapot teremtettek a további egyeztetésekhez.