_

Ünnepekben az egység: mit ünnepelnek ma Oroszországban

Sokat változott  az elmúlt száz évben a munkaszüneti napként minősülő ünnepnapok összetétele Oroszországban. A világ legnagyobb államában egy évszázad alatt három jelentős rendszer cserélődött: monarchiából vált szocialista állammá, majd a Szovjetunió felbomlásával elnöki szövetségi köztársaságjött létre. Azonban mindezek a változások nagyon gyorsan zajlottak le, és amíg a cárizmus évszázadokon át építette a hagyomány rendszerét, addig a szovjet rendszer szinte minden korábbi szokást elsöpört és megváltoztatott, az új rendszer pedig ugyanúgy nem kímélte az előzőt, és a szocialista ünnepek helyett újakat talált ki.

Az ünnepnapok összetételében bekövetkezett változások ellenére azt biztosan kijelenthetjük, hogy a szabadnapok számát tekintve az orosz lakosság jól járt. Amíg a Szovjetunióban 12 munkaszüneti napot tartottak számon az év folyamán, addig a jelenlegi modern Oroszországban ez a szám már 14-re nőtt. A cári rendszer alatt látszólag munkaszünettel járó ünnepnapok egész halmaza volt jelen: összesen 43 nap, azonban ez csalóka lehet, hiszen akkor csak a vasárnap számított munkaszüneti napnak, szombatokon dolgoztak az emberek.

Ha ezt vesszük alapul, akkor a cári Oroszországban mintegy évi 96 napon át pihenhettek az emberek, Szovjetunióban évi átlag 117 napot (amit még csökkentettek a kötelező „szubbotnyikok”, vagyis szombati „önkéntes” munkanapok), mai Oroszországban pedig 119 napon át. Magyarországon mind a régi szovjet, mind a mai orosz ünnepnapoknál kevesebb munkaszüneti nap van – 10, vagyis egy évben átlagban 115 napon pihenhet a lakosság.

Az ünnepek típusát tekintve Oroszországban jelentős változás, hogy csak két egyházi ünnepnap van a 14-ből: január 7 és 8 (ortodox Karácsony), de a Húsvét például már nem számít ünnepnapnak. Éppen amiatt egyébként, hogy az Ortodox Karácsony január elején van, Oroszországban az Új Évhez kapcsolódó ünnepségek nem december végén vannak, hanem január elején: január 1-8 teljes egészében munkaszüneti napnak számít.

Ehhez képest a cár uralma alatt a munkaszüneti napok túlnyomó többsége egyházi ünnep volt. Kivételt csak a cári család jeles napjai képezték – születésnapok, névnapok és a megkoronázás napja, amelyek szintén munkaszüneti napnak számítottak. Az 1917-es októberi forradalom után az összes egyházi ünnepet eltörölték, de a népi tradíció olyan erős volt, hogy megszűnésük fokozatos volt: előbb munkaszüneti, de nem ünnepnapnak nyilvánították az öt legfontosabb ortodox egyházi ünnepet, majd ezeket a napokat is nem fizetett napoknak kiáltották ki.

A ma ünnepelt orosz ünnepek részben a korábbi és egyházi, részben a szovjet ünnepnapokra épülnek, részben pedig teljesen új, 1991 óta létrehozott ünnepeket hirdetik.

Így az első kategória, a régi hagyományokból táplálkozó ünnepnapok közé tartoznak a már említett Új Év és Karácsony. Ezen kívül – bár nem munkaszüneti nap, de széles körben ünnepelt az úgy nevezett Régi Orosz Új Év, ami január 13-14 között van. Ez a Karácsonyhoz hasonlóan Julianus naptár és a Gergely naptár közti különbség miatt jött létre: amikor a bolsevikok áttértek a Nyugaton is használt naptárra, a kettő közötti eltérés már két hetet mutatott. Ezért az új stílus szerinti Új Év a lakosság nagy része számára még évekkel később is csak két hétre rá, vagy már január 13-14-én következett.

Néhány szovjet időkben létrehozott ünnepnap megmaradt a mai Oroszországban is. Az egyik ilyen február 23, ami kezdetben még a Vörös Hadsereg napja volt, majd a Honvédők Napjává fejlődött. Azonban mivel Oroszországban a katonai szolgálat kötelező, így minden orosz férfi egyben honvédő is, vagyis manapság a február 23 leginkább a Férfiak Napjaként ismert. Ezzel jól harmonizál a mintegy két hétre rá, március 8-án ünnepelt Nőmap is, amely Oroszországban munkaszüneti nap. Hasonlóan a korábbi évtizedekhez, a munkások ünnepe, május 1 is ünnepnap.

Ami az ünnepek tekintetében egyesíti a mai és a szovjet Oroszországot, az a Győzelem Napja, május 9. Ez a nap, a II. világháborúban a náci Németország ellen aratott győzelem napja számított ugyanis régen és számít most Oroszország legszakrálisabb, állami szinten leginkább tiszteletben tartott napjának. Egész országszerte ekkor nagyszabású rendezvényeket, felvonulásokat és katonai parádékat rendeznek.

Az újonnan létrehozott ünnepek közül ilyen például a néhány napja, június 12-én ünnepelt Oroszország Napja, amit a lakosság körében „Függetlenség Napjának” is neveznek. 1991-ben kiáltották ki ünnepnapnak, annak emlékére, hogy 1990 június 12-én az orosz népi képviselők kongresszus kinyilvánította Oroszország szuverenitását (a Szovjetuniótól…). Érdekes, hogy sokakban ez az ünnepnap negatív asszociációkkal is jár, mert olyan eseményként értékelik, amely meggyorsította a Szovjetunió szétesését. Nem teljesen érthető okokból azonban például a Budapesti Orosz Kulturális Központ évről évre gyerekkoncertekkel készül ezen a napon.

Igencsak különös új ünnepnap Oroszországban a november 4, Népi Egység Napja. A Szovjetunió idején a másik legfontosabb ünnep a Győzelem Napja mellett az Októberi Forradalom napja volt, amelyet november 7-én ünnepelték. Mivel ez a nap erősen a kommunista tradíciókra épült, a mai modern Oroszországban nem volt helye. Viszont az 1918 óta hatalmas ünnepségek és felkészülés keretében szervezett ünnepet nem volt olyan egyszerű megsemmisíteni. Egészen 1995-ig változatlan formában volt ünnepelve a mai Oroszország idején is, majd 1996-ban új nevet kapott: a Nagy Októberi Forradalom Napja helyett a Megbékélés és Egyetértés Napja lett. Gyakorlati hatása ennek azonban nem lett, és az ünnep országszerte továbbra is nagy kommunista felvonulásokat generált, illetve továbbra is a forradalom emléknapjához társították.

Végül Vlagyimir Putyin törölte el a november 7-ét 2005-ben, és 2006-tól a helyére egy teljesen új ünnepnapot kreált. Mivel a kommunista ünnepet világosan el kellett különíteni – de ugyanakkor az embereket sem lehetett nyolc évtized után megfosztani az ünnepnapjuktól, Putyin három nappal korábbi napra, november 4-re hozta létre a Népi Egység Napját. Abszolút mesterséges ünnep, még az alapul szolgáló esemény dátumai sem stimmelnek. Az ünnepnap alapja, hogy a cár nélküli követő zavaros időszakban a 17. század elején a Lengyel-Litván Nagyfejedelemség Oroszországra támadt, és Moszkvát is elhódította. 1612. október 22-én (vagyis az új naptár szerinti november 1-én) Kuzma Minyin és Dmitrij Pozsarszkij népfelkelést szerveztek a lengyel hódítók ellen és a Kreml falai közé szorították őket. 1612. október 27-én (vagyis november 6-án) a lengyelek megadták magukat.

Ma a Népi Egység Napjához igencsak nem egységes az oroszok hozzáállása: a felmérések szerint a lakosság túlnyomó többsége negatívan viszonyult a november 7-ei ünnepnap eltörléséhez, és az oroszok közel fele az ünnep bevezetése után nyolc évvel, még ma sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen ünnepről is van szó. 

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás