_

„Ilyen klub egész Európában csak egy van”

Több mint húsz éve dolgozik Magyarországon Wei Jin Qiu (Vej Csin-csiu) a kínai asztalitenisz sikeredző, aki több bajnoki cím után döntött saját pingpong klub alapítása mellett. A Magyar- Kínai Asztalitenisz Klubban számos tehetséges magyar és kínai jut magas színvonalú edzési lehetőséghez, akár profi, akár amatőr szinten űzi a sportot. A Klub különösen kiemelkedik az utánpótlás-nevelésben, de emellett a lakossági sport színhelyévé is kíván válni, kapcsolatot szeretnének kialakítani különböző iskolákkal és legfőképpen minél több emberrel megszerettetni a pingpongot. A Klub alapításának okát, annak céljait elnökének és vezetőedzőjének¸ Wei Jin Qiu-nak –becenevén Csocsónak – a segítségével ismerhetjük meg.

A China Mart harmadik emeletén található az ország egyik legnagyobb pingpong klubja. A Magyar – Kínai Asztalitenisz Klub (HCTC) 2011-ben jött létre, bár jogelődje a WINK Asztalitenisz Club már 2006 óta foglalkozik többek között utánpótlás-neveléssel. A klub alapítója, elnöke és vezetőedzője Wei Jin Qiu, akivel a rovat keretein belül alaposabban is megismerkedhetünk majd. Az itthon mindenki által Csocsónak becézett szakember munkáját olyan kiváló edzők segítik a klubnál, mint a 68-szoros felnőtt válogatott, Európa Liga, Klubcsapatok Szuperkupája, Inter Kupa győztes és rengeteg más sikerrel büszkélkedhető Varga Zoltán, aki maga is Csocsó tanítványa. Az utánpótlás vezetőedzője pedig Barabás Béla, aki többek között országos ifjúsági páros bajnok volt, a ’60-as években pedig a Budapest Postás felnőtt NB I-es csapatának tagja. A 171-szeres magyar válogatott, 17-szeres, Örökös Magyar Bajnok Németh Károly szintén edzőként tevékenykedik a klubnál, akárcsak 12-szeres magyar bajnok, 65-szörös válogatott, háromszoros BL győztes Molnár János, vagy az európai ranglistán korábban 14. helyezésig is eljutó, jelenleg a cseh bajnokságban versenyző Éllő Vivien és még lehetne sorolni a kiválóbbnál kiválóbb játékosokat.

„Én szeretem vállalni a felelősséget a munkámért”

A korábban a BVSC-t bajnoki címekig segítő Csocsót a Magyar – Kínai Asztalitenisz Klub irodájában kérdeztük, hogy miért döntött saját klub alapítása mellett. „Dolgoztam Egerben, majd Hajdúszoboszlón, és a BVSC-nél is. Mindenhol jó eredményeket hoztam, de volt egy dolog, ami nem tetszett. Én szeretem vállalni a felelősséget a munkámért: ha jó az eredmény az is az enyém, ha rossz az is. Ez nem így volt, amíg egy edző voltam ezeknél a kluboknál: ha jó eredményt hoztunk az csapatmunka volt, ha rossz, akkor az enyém volt a felelősség. Magyarországon sajnos ez van. A pingpong az csapat, de az egyén dolgozik. Én reggeltől este kilencig dolgoztam. A BVSC például 12 évig nem nyert bajnokságot, majd az én irányításom alatt sikerült többször is. Az első bajnokság idején halt meg édesapám, nem sírtam a bajnokság végéig, hanem csak utána mentem Kínába és sirattam őt meg. Csak a BVSC miatt nem utaztam azonnal haza. Muszáj volt maradni és végezni a szakmai munkát és tudtam, hogy szükség van rám a győzelemhez. Az első évben mégis sok kritika ért, amiért nem nyertünk és ezek nem estek jól. Utána jöttek a sikerek is, bajnokok lettünk többször is és európai harmadikok. Nekem nincs szükségem arra, hogy a tévében mutassanak, újságokban írjanak rólam, de ilyenkor nem hangzott el sose Csocsó neve. Annyit mondtak, hogy a csapat érdeme, más emberek neve hangzott el, mint Illés Ernő bácsié, aki nélkül nem lenne BVSC. Ő valóban pénzzel évek óta támogatta a klubot, de ő nem látott el edzői feladatokat, azzal engem bíztak meg. És mit kaptam én a BVSC-től, semmit. Az ilyen visszásságok miatt jöttem el, ráadásul sok volt a rosszindulat is.”

A Klubnál az egyik fő feladat a tehetséges fiatalok kinevelése, a HCTC tanítványa volt, például a magyar pingpong egyik legnagyobb tehetségének tartott Kosiba Dániel is, aki azóta már Németországban játszik. Korosztályában az egyik legjobbjának számít Magyarországon az 1999-es születésű Zhang Yu Ting, aki szintén itt nevelkedett. „Mostanában nagyon sok játékos elment, ami nagyon fáj, de tudom, hogy hol a helyem” – meséli szomorúan Csocsó.  Szerinte ugyanis, ha nem tud elég pénzt biztosítani a játékosoknak, akkor hagyni kell őket jobb lehetőséget keresni. „Én úgy kezelem a játékosokat, mint a fiaimat, ha nem tudok neki kenyeret adni, akkor miért tartanám otthon? Hagynom kell, hogy menjen és keressen jobbat. Ha tisztességgel és hálával néz vissza, akkor ez rendben van. Ezt is meg kell tanulni.”

„Célom nem csak a profi pingpong”

Az élsport mellett a klubnál külön hangsúlyt helyeznek a pingpong, mint szabadidős sport népszerűsítésére is. Minden hónapban három kategóriában hirdetnek meg a HCTC-nél versenyeket, amelyeken pontokat lehet szerezni az év végén kiosztásra kerülő érmekért és a vándorkupáért.  Az „A” és „B” kategóriába tartoznak az igazolt játékosok, akik viszont az első esetben nem szerepeltek a bajnoki évben az NB III-ban, vagy annál magasabb osztályban, az utóbbi esetben pedig  a  Budapesti Bajnokságban, vagy annál magasabb kategóriában. A „C” kategória a hobbi játékosoké, akik semmilyen osztályban nem szerepeltek.

„Célom nem csak a profi pingpong”- magyarázza Csocsó lelkesen. „Régen csak profikkal foglalkoztam, de láttam, hogy sok a beteg ember, nagyon sok gyerek egész nap a számítógép előtt ül, nagyon sok gyerek, fiatal hétvégén nem tudja hova menjen. Inkább jöjjön be asztaliteniszezni, mint kint cigizzen és piáljon. Nagyon sok a sérült, tolókocsis ember, nincs nekik hely. Célom minden embernek, gyerekektől az öregekig, beteg embertől az egészségesekig mindnek kinyitni az ajtót. Ezért minden hónapban van amatőr verseny, gyerekverseny, van A, B, C verseny és próbálok segíteni abban, hogy minél több ember között kialakulhasson a kapcsolat. Ez a sport. Nagyon jól esik ilyenkor a „Csocsó köszönöm.”  Jobb a százmillió ilyen, mint bármi más. Attól nagyon jól érzem magam. És úgy érzem ettől, hogy én, egy kínai, itt Magyarországon tettem valamit. Ilyen klub egész Európában csak egy van. Magyarországon egy van. Ezt én hoztam létre és ezzel úgy érzem, hogy jót tettem sok embernek, magyar embereknek. Nem az számít, hogy ebben mennyi a pénz. Sok ember így gondolkodik, hogy mennyi pénz van benne, mennyi pénzt keresek vele, de ők nem értik a másik ember mit akar.”

Itt az ember az első

A Klub célja többek között minél több emberrel megszerettetni a sportot, emiatt egyrészt helyszínt biztosít amatőr versenyeknek, lakossági sportnak is az erős utánpótlás-nevelő tevékenység mellett. Azt is fontosnak tartják, hogy az iskolákkal, így az egyetemekkel is minél szorosabbra fűzzék a kapcsolatot. Szeretnének számukra versenyeket szervezni, megteremteni náluk is a pingpong lehetőségét. „Nagyon sok egyetemista úgy gondolkodik, hogy akkor mikor fog tanulni, mikor készül fel a vizsgákra. Sokszor az egyetemen az első félév nagyon nehéz. Nagyon sok egyetemista viszont inkább megy este kocsmába. Például szerdán buli van az egyetemen, csütörtök buli van, pénteken kicsi valami, utána megy haza. De lehetnének helyette akár versenyek is, én ezzel próbálkozom. A tanulók között azonban nem nagyon van, aki foglalkozna ezzel. Én írtam tavaly minden egyetemre. Három diák válaszolt és kipróbálták, de aztán inkább nem akarták csinálni. Piára, sörre van pénz, de itt nem cigizhet, nem sörözhet. Nekem nagyon sok célom van, de ehhez kell a magyar emberek segítsége.” Csocsó szerint ugyanis általában hiányoznak Magyarországról az egyetemi versenyek. „Persze, hogy ezek után azt mondják, hogy ó szerdán buli van, oda megyünk. Sokszor nincs más szórakozási lehetőség, akkor jó, hogy megy a kocsmába. Én nem utálom a kocsmákat, jól esik az, miután az ember egész nap dolgozik, de hogy tanul utána másnap?”

Nem csak az egyetemekkel van azonban nehéz dolga Csocsónak. A kerületi önkormányzattal is próbáltak együttműködni és a közelmúltig a kerület lakosai kedvezményekkel, illetve szombatonként ingyenesen látogathatták a Klubot. A lehetőség végül megszűnt Csocsó szerint egyrészt ennek oka, hogy nem mindenki tartotta tiszteletben az alapszabályokat, mint például a kötelező cipőcsere. Másik ok pedig, hogy a 15. kerületi önkormányzattal megszűnt a HCTC együttműködése. „Az önkormányzattól nem kaptam semmilyen támogatást.  Próbáltam megszerezni az együttműködésüket, nekik is hasznos lett volna a népszerűség szempontjából, ha látják, hogy csinálnak ilyet, de nem mentek bele. Szóval végül ez megszűnt. Tudom, hogy sok embernek nincs pénze, ezért engedem őket játszani. Például van, hogy fizetnek egy órát és hagyom őket hármat is játszani. Itt nem a pénz az első, hanem az ember. Sokszor van például, hogy be akarják fizetni a gyereket rögtön a szülők. Én ilyenkor mondom, hogy ne fizessen még, előbb nézzék meg, hogy a gyereknek tetszik-e. Előbb jöjjön el egyszer-kétszer és ha tetszik neki, csak utána fizessenek. Rögtön befizetik és aztán a gyerek előállhat azzal, hogy anya-apa holnap nem akarok jönni, van ilyen. Én mindig azt szoktam mondani, hogy én itt tiszteletet kérek elsősorban és köszönetet.”

Fülöp Tímea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás