Még mindig negatív az oroszok megítélése Magyarországon

A TÁRKI Zrt. által nemrég végzett felmérése a magyar lakosság oroszokról alkotott képét vizsgálta, és összességében az szűrhető le, hogy az oroszok megítélése igencsak kedvezőtlen.  Mind a más népekkel való összehasonlításban, mind a magyar történelemre okozott kedvezőtlen hatással az oroszok negatív helyet töltenek be a magyar gondolkodásban. A TÁRKI már végzett egy hasonló felmérést hat évvel ezelőtt, 2006-ban, és bár úgy tűnik egyes kérdésekben javult a kép az eltelt idő alatt, összességében a megítélés mégis változatlan.

Az ELTE Ruszisztikai Központ egy speciális felmérést készíttetett a TÁRKI Zrt-vel az oroszok megítéléséről Magyarországon. A kutatást először 2006-ban végezték el, majd ezt újra megismételték 2012-ben. Ez utóbbi eredményei november végén váltak ismertté.

Mind a 2006-os, mind a 2012-es kutatás hasonló paraméterek alapján készült: több mint ezer fős reprezentatív minta alapján, amely nemi, életkori, helyrajzi és iskolai végzettségi országos arányokra épült. A legfrissebb kutatásra 2012 szeptemberében került sor, és a megkérdezetteknek hat kérdést tettek fel.

Az első kérdés az oroszok megítélését más népekkel való közvetlen összehasonlításban vizsgálta. E szerint rangsorolni kellett őket megítélés szerint más népekhez képest. Az ötös skálán az oroszok az utolsó előtti helyre kerültek, a svéd, német és amerikai nép mögé, de még a románok előtt.

A második kérdés kissé provokatívra sikeredett: ebben azokat a népeket kellett megnevezni, amelyek a legkedvezőtlenebb hatást fejtettek ki a magyar történelemre. E szerint a megkérdezettek 51 százaléka első helyen a törököket említette, míg 47 százaléka éppen az oroszokat tette a második helyre (akiket követték a németek, tatárok és az osztrákok). Érdekes, hogy az országot közel 150 évig megszálló törökök gyakorlatilag egy szintre kerültek megítélésben az oroszokkal, és ez a kapcsolat még inkább érdekesebb, ha tudjuk, hogy a 2006-ban végzett  kutatás szerint a válaszadók többsége, 56 százalékban az oroszokat nevezte meg az első számú történelmi ellenségnek. Részben ez persze pozitív elmozdulást jelent az oroszok számára, ugyanakkor világosan jelzi, hogy Magyarországon még mindig nagyon negatív az ő megítélésük.

A kutatás által feltett harmadik kérdés az orosz nyelv fontosságára kérdezett rá, és az orosz nyelv itt is az utolsó előtti helyen végzett: a magyar lakosság a legfontosabb idegen nyelvnek az angolt jelölte meg, második helyen a németet, amit követett a francia, spanyol és orosz (holtversenyben) és végül az olasz nyelv.

A negyedik kérdés az előző folytatása volt, és arról kérdezte meg a válaszadókat, hogy szükség van-e az orosz nyelv szélesebb körben való terjesztésére és oktatására. A harmadik kérdésre adott válaszok alapján talán előre várható volt az eredmény: a megkérdezettek csupán 22 százaléka gondolta úgy, hogy az orosz nyelvet szélesebb körben kellene oktatni.

Az ötödik kérdés célja az orosz kultúra magyarországi ismeretéről szólt. Olyan személyiségeket kellett megneveznie a válaszadóknak, akik a legnagyobb jelentőséggel bírtak az egyetemes kultúra szempontjából. Az első ötbe 1. Tolsztoj; 2. Puskin; 3. Lenin; 4. Gorkij és 5. Gorbacsov kerültek. Érdekesség, hogy 2006-hoz képest az első ötből lecsúszott Csajkovszkij és Dosztojevszkij is. Ami talán igen meglepő lehet még a leadott válaszokból, hogy a megkérdezettek még Putyint és Sztálint is igen fontosnak ítélték az egyetemes kultúra szempontjából (9. illetve 10. helyen). A kérdésre adott válaszok egyértelművé tették, hogy a magyar lakosság nem rendelkezik túlságosan szerteágazó ismeretekkel az orosz kultúráról.

Végül a hatodik kérdés a magyar-orosz kapcsolatokra kérdezett rá: a válaszadók többsége (a negatív attitűdök ellenére) a gazdasági kapcsolatokat szeretnék növelni az oroszokkal (68%), 5 százalékuk pedig pont ellenkezőleg, csökkentenék azokat. További 57 százalék a magyar-orosz kulturális és tudományos kapcsolatokat javítaná (5 százalékuk viszont csökkentené). E mellett 44 százalék a politikai kapcsolatokat fejlesztené (szemben az azokat csökkentő 10 százalékkal).

Így összegzésképpen az ELTE Ruszisztikai Intézetének a kutatása arra világított rá, hogy a magyar lakosság még mindig igen negatív attitűdöket rendelkezik az oroszokkal szemben, és ez alig változik az évek során. Ha összehasonlítjuk a legfrissebb kutatást a hat évvel ezelőttivel, az egyetlen jelentősebb eltérés – és egyben az egyetlen pozitív változás – az az oroszok negatív történelmi megítélése lett, amelyben azok az első helyről a második számú történelmi ellenség helyére csúsztak a törökök után. Mindezek ellenére mégis úgy tűnik, hogy a magyar lakosság reményeket táplál a további orosz-magyar kapcsolatokról, és többségben azok fejlődését szeretnének elérni mind kulturális, mind gazdasági, mind politikai téren.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

Durván büntetik a karanténszabályok megsértését Oroszországban

Az orosz parlament alsóháza által kedden megszavazott törvénytervezet értelmében azok, akik a járványügyi karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák, hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők. Egy másik tervezet értelmében - ha a járványhelyzet úgy diktálja - a kormány rendkívüli állapotot hirdethet ki, a valótlan hírek szándékos terjesztőire pedig öt év börtön lesz kiszabható.

Read More »

A járvány újabb katasztrófával fenyeget Szíriában

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese hétfőn azt mondta a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsban, hogy a fertőzöttség tíz megerősített szíriai esete és az egy ottani halálos áldozat csak a jéghegy csúcsa, és más országok helyzetéből következtetve a járványnak várhatóan katasztrofális következménye lesz a háború sújtotta országban, főleg a legvédtelenebb közösségekben.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás