A Mol-sztori amerikai szemmel

Komolyan érdekelte a budapesti amerikai nagykövetséget a Mol sorsa – ezt a Wikileaks által nyilvánosságra hozott táviratokból is tudhatjuk. A diplomaták figyelemmel követték a 2007-es osztrák felvásárlási kísérletet, majd azt a 2009-es ügyletet is, melynek során egyetlen éjszaka alatt, Gyurcsány Ferenc távozásának zűrzavarában orosz kézre játszották át a Mol 21 százaléknyi részvénypakettjét, melyet végül 2011-ben vásárolt vissza az Orbán-kormány mintegy 500 milliárd forintért. I. rész.

Farkas a kertek alatt

Az ÖMV és a Mol kapcsolata egészen 2000-ig nyúlik vissza, amikor az osztrák vállalat megszerezte első jelentősebb, tíz százalékos pakettjét a magyar olajipari óriásban. 2007 áprilisában a magyar kormány kivonult a Molból, mire válaszul a Budapesti Értéktőzsdén megkezdődött a Mol-részvények tömeges felvásárlása, amelynek hátterében sokan már akkor is az ÖMV-t sejtették. Először Megdet Rahimkulov szerzett be nagyobb mennyiségű részvényt, melynek egy részét továbbadta az osztrák vállalatnak. Az ÖMV júniusban jelentette be, hogy 18,6 százalékos részesedést szerzett a Molban, majd a Bank Austria Creditanstalt újabb 5,94 százaléknyi részvényt vásárolt. Az akció hátterében sokan már akkor is az orosz Gazpromot sejtették, amely köztudomásúan jó kapcsolatokat ápolt a bécsi székhelyű olajvállalattal, a magyar kormány pedig ellenséges felvásárlásként tekintett az akcióra, és mindent megtett annak érdekében, hogy a Molban senki se szerezhessen meghatározó többséget.

A felvásárlás után az amerikaiakkal jó kapcsolatot ápoló Orbán Viktor azonnal bejelentette, hogy „mindenben támogatni fogja a kormányt”, ha a Mol védelméről van szó. A Fidesz elnöke – több párton belüli vezetővel együtt – úgy vélte, hogy az osztrák akció mögött egyértelműen az oroszok állnak. Orbán megerősítette azt is: Martonyi János csapata is dolgozik azokon a törvényjavaslatokon, amelyek elősegíthetik a Mol felvásárlás elleni védelmét. A Fidesz-elnök ezen kívül közölte, hogy lengyel segítséget akar kérni a Mol védelmében, az ellenzéki tervek szerint ugyanis a szintén állami PKN is szerephez juthatott volna az akció során. A piaci viszonyokkal kapcsolatban Orbán kifejtette: optimista a jövőre nézve, ugyanis a felvásárlás olyan magas szintre srófolta fel a Mol-részvények árát, amelyre az osztrák cég egyáltalán nem számított.

„Zene füleimnek” – így reagált Veres János azokra az amerikai aggodalmakra, melyek szerint az ÖMV akciója az egyre növekvő orosz befolyás egyik jele lenne. A szocialista pénzügyminiszter nem gondolta, hogy Rahimkulov a Gapzrom strómanja lenne, mert szerinte az üzletember nincs jó kapcsolatban az orosz gázóriás vezérigazgatójával. Némi meglepetésre Veres azt is elmondta, ő inkább annak a pletykának hisz, miszerint az ÖMV-t és a Molt egyaránt egy amerikai óriás akarja felvásárolni, hogy ezzel szerezzen monopóliumot a közép-európai finomító-piacon.

Az amerikaiak ezzel párhuzamosan igyekeztek felderíteni az osztrák álláspontot is, erre pedig a Bécsbe akkreditált amerikai ENSZ-nagykövet talált egy alkalmat, amikor találkozott az ÖMV vezérigazgatójával, Wolfgang Rutterstorferrel. A beszélgetés során több téma is szóba került, az amerikai diplomaták pedig nyíltan rákérdeztek arra, miért vásárol be a Molba az osztrák cég. Rutterstorfer erre azt válaszolta: a lépés legfőbb oka az, hogy az ÖMV is tart az egyre nagyobb orosz befolyástól, és a Mol esetleges orosz felvásárlásától, ugyanis így Moszkva ellenőrzést szerezne a magyar vállalat finomítói és elosztói kapacitásai felett is, ami Rutterstorfer cégét is nehéz helyzetbe hozná. A helyzetet megoldandó a menedzser júniusban felvásárlási ajánlatot tett a Molra, de azt maga is elismerte, hogy „súlyos alulbecsülte a nacionalista magyar reakciót”. A jövőre nézve Rutterstorfer elmondta: továbbra is szeretné egyesíteni a két vállalatot, azonban olyan módon, hogy abban az osztrák kormány 31,5 százalékos, és az abu dhabi kormány 17,6 százalékos részesedése változatlan arányban maradjon fenn.

Az amerikaiak megdöbbenve hallgatták az ÖMV-vezér érveit. Mint arra a távirat végén lévő követségi vélemény is rámutatott: ez az elmélet gyökeresen ellentmondana annak a magyar feltételezésnek, miszerint az oroszok az ÖMV-n keresztül akarják megszerezni a Molt. A távirat szerint Rutterstorfer kijelentéseit ezért fenntartással kell kezelni, különösen a meglehetősen szoros osztrák-orosz, illetve ÖMV-Gazprom kapcsolat fényében.

Elhibázott felvásárlás

A következő hozzáférhető távirat, amely a Mol-felvásárlás ügyével foglalkozik 2008. augusztus 12-én indult útjára az Egyesült Államok bécsi nagykövetségéről. Az ÖMV ugyanis nem sokkal korábban, augusztus 6-án jelentette be, hogy feladja a Mol megszerzésére irányuló törekvéseit, elsősorban a váratlan hevességű politikai tiltakozás miatt, viszont a kezében lévő 20,2 százalékos pakettet megtartja. Az amerikai jelentés két dolgot jelölt meg a kudarc legfőbb okaként: elsősorban az európai szabályozók ellenszenvét (a közös cég több területen is monopolhelyzetbe került volna Közép-Európában), másodsorban pedig a magyarok elszánt tiltakozását. Ahogy arra a követség egyik informátora is felhívta a figyelmet: egyre több kormány igyekszik kibővíteni az állam szerepét az energiaszektorban, így az ÖMV kísérlete alapvetően elhibázott volt, mert már a kezdeteknél tudni lehetett, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni a felvásárlást.

Cikkünk következő részében a 2009-es Szurgut-afférral, illetve az azzal kapcsolatos amerikai fenntartásokkal foglalkozunk majd.

 

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Merkel utódja lesz az új német védelmi miniszter

Meglepetésre a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer lesz az új német védelmi miniszter, miután Ursula von der Leyen szerdán távozik a tárca éléről - erősítette meg a dpa német hírügynökség értesülését kedd este Thomas Strobl, a CDU helyettes alelnöke.

Read More »

Ursula von der Leyen az EB új elnöke

383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás