John Kasich, a republikánusok fehér lovagja?

  • John Kasich Ohio állam kormányzója, a republikánus párt színeiben küzd az elnökjelöltségért
  • 2015 július 21-én kezdett kampányolni a jelölésért
  • Klímaváltozás, külpolitika, szociális kérdések állnak ígéretei középpontjában.
  • Kampányának értékelését olvashatják most.

A horvát és cseh felmenőkkel rendelkező John Kasich politikai pályafutását korán, mindössze 26 évesen kezdte, mikor az Ohio állami szenátusi választásokon elindult. A hivatalban lévő demokrata képviselőt sikeresen leváltotta, és ezzel az állami szenátus történetének legfiatalabb tagja lett. Ezután országos szinten is megmérette magát, 1982-ben az amerikai Kongresszus Képviselőházába szoros versenyt követően jutott be, a későbbiekben nyolcszor újraválasztották. Az elnökválasztási versenybe már 2000-ben is belekóstolt, akkor azonban a támogatások hiánya miatt hamar kénytelen volt felfüggeszteni a kampányát, és a texasi George W. Bush-t támogatta. A 2010-es ohiói kormányzóválasztáson legyőzte demokrata ellenfelét, majd 2014-ben elsöprő többséggel – Ohio 88 megyéjéből 86-ban rá voksolt a többség – újraválasztották. A Képviselőházban végzett munkáját és kormányzói tevékenységét értékelve a mérsékelt jelzővel illetik, bár számos esetben különutas megoldásokat alkalmazott.

Ha a politikai spektrumon akarjuk elhelyezni, John Kasich libertariánus-konzervatív besorolást kapna. Amerika gazdasági problémáiért a kormányzatot, Washingtont tartja felelősnek, a megoldás szerinte az lehet, ha az ”emberek” visszaveszik a pénzeket, a hatalmat Washingtontól és a központi kormánytól, az államok szintjén pedig nagyobb önállóságot valósítanak meg. Amennyiben a washingtoni hatásköröket sikerülne visszaszorítani és nagyobb mozgásteret biztosítani az egyes államoknak, szerinte az a hatékonyság növelését jelentené és teret engedne az innovációnak. Erre példának hozza fel az oktatás esetét, amit helyi kérdésnek nevez. Az oktatásban a lokális oktatóknak, tanítóknak és a szülőknek kellene a döntéshozóknak lenniük, nem pedig Washingtonnak. Másik példa lehet az autópályák kérdése, amit szintén állami igazgatás alá helyezne, megszüntetve a felesleges szövetségi szintű ügyintézést. Egy mondatban összefoglalva elképzeléseit: a gazdasági növekedésért vissza kell szorítani a felesleges washingtoni szervezeteket és szélesebb hatásköröket kell adni az államoknak. Már kidolgozott egy 100 napos akciótervet is megválasztása esetére, melyben összefoglalja a szükséges lépéseket a költségvetés kiegyensúlyozásától adócsökkentéseken át az energiafüggőség megszüntetéséig és a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek kiaknázásáig.

Klímaváltozás, külpolitika, szociális kérdések

Elnökjelölt-aspiránsként elismerte a klímaváltozás tényét és azt is, hogy az emberi tevékenység hozzájárul a folyamathoz (a korábban még versenyben lévő Marco Rubio floridai szenátorral vagy Donald Trumppal, a republikánus párt esélyes jelöltjével szemben), a szövetségi szintű megoldások helyett azonban az állami ügynökségek szabályozó-korlátozó munkáját tartja célravezetőnek. Egy olyan állam kormányzójaként, ami országos viszonylatban a legnagyobb arányban állít elő szénből energiát ez a kijelentés a nagyobb célokat hivatott szolgálni. 2014-ben már megakadályozta egy, a klímaváltozás ellen fellépő, szigorúbb korlátozásokat és előírásokat megfogalmazó törvény érvényesülését az államban, illetve a Keystone XL olajvezeték projekt támogatója volt, nyílt levélben szólalt fel a projekt megvalósulása mellett.

2002-ben az iraki invázió mellett érvelt, az elnökjelöltségért folyó kampánya során azonban már hibás döntésnek nevezte a katonai akciót és elhatárolódott annak támogatásától. Az Iszlám Állam (IÁ) elleni amerikai szerepvállalás kapcsán a kizárólag légicsapásokon alapuló hadviselést nem tartja elegendőnek, a szárazföldi katonai csapatok bevetését és az IÁ ellen küzdő kurd csapatok jobb felfegyverzését szorgalmazza. Az IÁ-ot a legjelentősebb globális fenyegetésnek minősítette és a decemberi párizsi események után felszólította a NATO-t hogy léptesse életbe a kölcsönös védelemről szóló záradékot. Az Iránnal kötött atommegállapodást ellenzi, és korábban a gazdasági szankciók fenntartása mellett foglalt állást. Miután bejelentette, hogy indul a republikánus párt elnökjelöltségéért úgy nyilatkozott, hogy az atomalku “rossz megállapodás” volt, amit ő “sosem támogatott volna”, de elnöksége esetén nem rúgná fel azonnal a megállapodást.

A Dél-kínai-tengeren Kína szigetépítési gyakorlata és az egyre tapasztalhatóbb feszültség ellen egy anyahajókból álló “felvonulással” és a régióban állomásozó amerikai csapatok bővítésével válaszolna, ezzel üzenve a kínai vezetésnek és biztosítva a térségben található amerikai szövetségeseket. Kínára azonban nem csak mint riválisra tekint (mint pl. Donald Trump), hangsúlyozza a két ország kapcsolatából származó gazdasági lehetőségeket is, megemlítve, hogy kínai partnerek munkahelyeket és befektetéseket hoztak Ohioba is. A Csendes-óceán térségében létrejövő szabadakereskedelmi megállapodást, a Trans-Pacific Partnershipet kiváló lehetőségnek tartja, és elismeri az Obama adminisztráció érdemeit.

Oroszország kapcsán a Krím annektálása után támogatta a gazdasági szankciókat és a konfliktus eszkalálódásával hangsúlyozta az ukrán csapatok amerikai támogatásának szükségességét.  Véleménye szerint a NATO-nak szorosabban együtt kéne működnie a térségbeli szövetségeseivel, főként az Oroszországgal határos Lettország, Észtország és Litvánia esetében. Kuba és a gazdasági szankciók kérdésében kampánya során még nem foglalt hivatalosan állást, de a 2000-ben képviselőként az embargó lazítása ellen szavazott. Külpolitikai kérdésekben inkább héja nézeteket vall, hisz a katonai erő alkalmazásában és támogatja a biztonsági kiadások növelését. 

Az azonos neműek házasságát illetően a hagyományos házasság hívének tartja magát, és elutasítja az azonos neműek hivatalos együttélését. A 2015 júniusi döntés kapcsán (mely elismerte az azonos neműek házassághoz való jogát) mély elégedetlenségének adott hangot, de kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata szerint fog eljárni a későbbiekben. Korábban változó véleménnyel volt a fegyvertartás kérdésében, képviselőként támogatott mind fegyver-ellenes mind fegyverpárti törvényjavaslatokat, kormányzóként már inkább a fegyvertartást és a fegyverviselést megkönnyítő törvényeket támogatta, a “pro-gun” oldallal szimpatizál. Az illegális bevándorlás kérdésében republikánus kormányzói körökben kifejezetten nyitottnak számít, elmondása szerint támogatja, hogy a dokumentumokkal nem rendelkező, az Egyesült Államokban élő bevándorlók állampolgárságot vagy valamilyen jogi státuszt szerezhessenek. Donald Trump javaslatát az amerikai-mexikói határon húzódó falról és az illegális bevándorlók kitoloncolásáról egész egyszerűen hülyeségnek nevezte. Az ötlet illegális bevándorlókat érintő részét minősítette így, hiszen a határon húzódó fal felépítését korábban már kormányzóként is támogatta. A 2015 novemberi párizsi terrortámadások után erőteljesen fellépett a szíriai menekültek befogadása ellen, amellett érvelt, hogy a közel-keleti országoknak inkább pénzbeli segítséget kell nyújtani, hogy tudjanak gondoskodni a menekültekről.

Kampányának értékelése

Ahhoz, hogy a republikánus párt jelölését megszerezze, az indulónak 1237 delegáltat kell maga mellé állítania. John Kasich egyelőre 144 delegálttal rendelkezik, ezzel az utolsó helyen áll. Megelőzi őt 171 delegálttal az a Marco Rubio is, aki március 15-én felfüggesztette a kampányát a floridai kudarc után (saját államában sem tudta megverni Donald Trumpot). A közel 40 előválasztási és jelölőgyűlési megmérettetés során Kasich eddig egyetlen államban tudott nyerni, Ohioban, 14 esetben a második helyen végzett és pár delegáltat tudott szerezni. Ezen a ponton már matematikailag lehetetlen összegyűjteni a szükséges delegáltszámot a jelöléshez. De akkor miért van még mindig versenyben? Felmérések szerint a republikánus indulók közül neki lenne a legjobb esélye Clinton ellen (47-41 arányban verné a demokrata jelöltet), és erre maga Kasich is szeret hivatkozni. A jelöltállítás mostani állapotát tekintve ezen kívül Kasich lehet az, aki a normalitást képviseli a republikánus oldalon. A Ted Cruzra és Trumpra egyaránt ráhúzható szélsőséges jelzővel szemben Kasich igyekszik úgy feltűnni, mint az egyetlen elfogadható jelölt, aki egyik csoporttól sem áll túlságosan távol. Kérdéses, hogy stratégiája mennyire lehet életképes, egyelőre ugyanis nem tud felmutatni eredményeket, a legutóbbi előválasztásokon (és jelölőgyűléseken) általában tíz százalék körüli eredményeket ért el.  A Washington Post felvet egy másik lehetőséget is, miszerint Kasich csak az alelnöki pozíció miatt tart még ki, és arra utazik, hogy Trump elnöksége mellett neki is jusson valami. Ha tényleg ez a terv, nagyot csalódhat, mert Chris Christie már valószínűleg biztosította magának ezt a pozíciót. 

Kasich úgy tekint magára, mint az establishment utolsó reményére, aki meg tudja fékezni Trumpot és Cruzt is. Saját elmondása szerint azért nem száll ki a versenyből, mert akkor Trump magabiztosan, bármilyen akadály nélkül szerezné meg a jelöltséget. Kellemetlen epizód, hogy már Mitt Romney (aki Ohio előtt még Kasichet támogatta) is arra szólította fel a jelöltet, hogy függessze fel a kampányát. Úgy tűnik, az establishment nem kér a Kasich-féle megváltásból, szívesebben látnák a távozását, hogy azután a szavazók egységesen tudjanak beállni a “nem-Trump” jelölt Ted Cruz mögé.

Koppány Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás