Trump: a NATO túl drága

  • Donald Trump elnökként csökkentené az USA szerepvállalását a NATO-ban.
  • Ezzel együtt csökkentené Amerika katonai szerepvállalását a Távol-Keleten is.
  • A republikánus jelöltek közül ezzel Trump hirdette meg a leginkább izolacionista politikát.

Donald Trump, a jelenleg legesélyesebbnek tűnő republikánus elnökjelölt-aspiráns a minap ismertette a The Washington Post két újságírójával, mik a külpolitikával kapcsolatos elképzelései. A beszélgetésben szó esik a médiáról, a kampányrendezvényein történt erőszakról és az éghajlatváltozásról is, de a legérdekesebb rész az az, amikor az üzletember-elnökjelölt az Egyesült Államok ázsiai és európai szerepvállalásáról beszél. Szerinte csökkenteni kéne Amerika világban betöltött vezető szerepét, és több energiát kéne fordítaniuk saját belső ügyeik rendbehozására.

Az USA egyik legfontosabb Távol-keleti szövetségeséről, Dél-Koreáról Trump azt mondta: egy nagyon gazdag, fejlett iparú ország, mégsem fizette meg eddig tisztességesen Amerikát azért, amit a koreaiakért tett. Arra a kérdésre, hogy megéri-e az Egyesült Államoknak a régió ügyeibe így belefolynia, Trump azt felelte, hogy nem hiszi: „Azt hiszem, mi egy nagyon erős, nagyon gazdag ország voltunk, de most mégis szegények vagyunk. El vagyunk adósodva.”

Kínát Trump vezető gazdaságnak és geopolitikai riválisnak nevezte, akivel szemben keményebb kereskedelmi szerződésekre lenne szükség, hogy jobban fel tudják venni velük a versenyt. Arról is beszélt, hogy Kínát ők „építették újjá”, de az USA-nak ma már inkább magával kéne törődnie, semmint másokkal.

Ám ennél is keményebben ment neki az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO). Osztva Ronald Reagan külügyminiszterének, George P. Schultznak a véleményét, elmondta: az ukrán konfliktus megoldása érdekében az európai NATO szövetségesek nem tesznek semmit. „Ukrajna számunkra sokkal kevésbé fontos, mint a többieknek a NATO-ban, mégis mindent mi csinálunk. Nem csinálnak semmit! Kérdem én: miért nem csinálnak semmit a németek az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében? Miért nem tesz semmit a többi környéken lévő NATO tagország? Miért mindig nekünk kell csinálni mindent, akár egy Oroszországgal szembeni harmadik világháború árán is?”- fakadt ki Trump. Hozzá tette, az elkövetkezendő években szignifikánsan csökkenteni kell Amerika NATO-ba fektetett kiadásait. „Kétségkívül nem engedhetjük meg ezt a költekezést többé magunknak! A NATO egy vagyonba kerül nekünk, és igen, mi védjük meg Európát, de ez sok pénzbe kerül nekünk!”

Philip Bump, a The Washington Post egy másik újságírója elemezte Trump eddigi külpolitikáról tett kijelentéseit. Jellemzése szerint az elnökjelölt-aspiráns a Fehér házból olyan külpolitikát folytatna, amely egyszerre szeretné, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Ám a terve, hogy lehet olcsóbban hatékonyabb védelempolitikát fenntartani, népszerűnek tűnik a választók körében.

Az újságíró egyben azt is kiszámolta, hogy mennyi az a „vagyon”, amennyibe a NATO kerül Amerikának. Úgy számol, hogy a szervezett összköltségvetése 2016-ra nagyjából 2,3 milliárd dollár, ám ennek az összegnek csak a 22,1%-át állják az amerikai adófizetők. Ez 514 millió dollárt jelent, amely Bump szerint „egy vagyon egy átlag amerikai mércéjével, de nem az Trump mércéjével, és még kevésbé az a költségvetés mércéjével”. Hozzáteszi, hogy az USA egész éves védelmi kiadása 585 milliárd dollárt emészt fel, tehát a NATO-ra mindössze a védelmi kiadásaik 0,09%-át költik.

Ugyanakkor, ha összeadjuk a NATO huszonnyolcak védelmi kiadásait, kijön, hogy ennek az összegnek majdnem a háromnegyedét az USA adja. A történethez az is hozzá tartozik, hogy a szervezet tagjai vállalták csatlakozásukkor, GDP-jük 2%-át minimum el fogják költeni katonai védelmükre, ennek a vállalásnak pedig a huszonnyolcból mindössze hat ország tett eleget a World Bank adatai szerint 2014-ben (az USA-n kívül Franciaország, Görögország, Litvánia, Törökország és Nagy-Britannia).

Az The Washington Post újságírója ugyanakkor hozzáteszi, itt aligha csak a pénzről van szó. Egy tavaly nyáron készült felmérésre hivatkozva azt írja, csak nagyjából az amerikaiak felének van jó véleménye a NATO-ról (a republikánusok közt pedig mindössze 43%-nak). (Érdekesség, hogy az amerikaiak inkább hisznek abban, hogy kormányuk Európa segítségére sietne orosz agresszió esetén, mint az európaiak abban, hogy Amerika megsegítené őket ilyen esetben. Az amerikaiak 56%-a hitt ebben, míg a németeknek csak 38%-a.)

A jelöltek közt Trump hírdette meg ezzel a leginkább izolacionista programot, ezzel pedig egy régi amerikai ösztönre szeretne támaszkodni.

Buzinkay György

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás