Donald Trump és a külpolitika hiánya

  • A republikánus elnökjelöltségért küzdő Donald Trump diadalsorozata megállíthatatlannak látszik az Egyesült Államokban, elnökjelöltségének nagy a valószínűsége.
  • Ám az elemzők és a politikusok egyre többet foglalkoznak vitatott külpolitikai nézeteivel, koherens külpolitikai elképzeléseinek hiányával.

A New York-i milliárdos ingatlanfejlesztő világpolitikáról hangoztatott nézeteit demokrata és republikánus oldalon szinte egyöntetűen elvetik, veszélyesnek ítélik, és többnyire úgy tartják, hogy elnökként Trump nem erősítené, hanem éppen hogy gyengítené az Egyesült Államok helyét és szerepét a világban.

Anne Applebaum tekintélyes publicista pár nappal ezelőtt a The Washington Post című lapban közzétett elemzésében egyenesen azt vélelmezte, hogy amennyiben jövő januártól az elnök Donald Trump lesz, akkor személyében olyan ember irányítja majd az Egyesült Államokat, akinek teljességgel közömbös az az értékrend, amelyet a korábbi elnökök, Barack Obama, George Bush, Bill Clinton, Ronald Reagan – vagy akár Lyndon Johnson, Richard Nixon és Harry Truman – szerint a “közösen vallott értékek” jelenítenek meg.

Donald Trump egységes külpolitikai víziót, de még csak koherens elképzeléseket sem vázolt fel eddig. Mindazt, amit a világról s benne Amerika helyéről és szerepéről gondol, a kampánygyűlésein és televíziós megnyilatkozásaiban hangoztatott véleményeiből lehet kiszűrni. A vallási diszkrimináció, a tömeges deportálások és a kihallgatásokon alkalmazott kínzások szószólója. Átmenetileg lezárná a határokat a muszlim vallású emberek előtt, elutasítja a menekülők – kivált a Szíriából érkező menekültek – befogadását, tömegesen kiutasítaná az amerikai szövetségi államokban élő mintegy tízmilliónyi illegális bevándorlót, és kiáll amellett, hogy a terrorizmussal gyanúsítottakat vízbefojtás szimulálásával kínozzák meg, amit egyébként 2006 óta az Egyesült Államokban törvény tilt.

Szinte valamennyi kampányrendezvényén elismétli, hogy az amerikai-mexikói határon új falat építtetne, melynek költségeit a mexikói kormánnyal fizettetné ki, ostorozza a Kínával szembeni amerikai eladósodást és a Kínával folytatott kereskedelemben fennálló deficitet, és ugyanezért konfrontálódna Japánnal és Észak-Koreával is. Nem ért egyet az Egyesült Államok eddig megkötött nemzetközi kereskedelmi egyezményeivel sem. “Trump az izolacionizmus korszakába repítené vissza Amerikát” – nyilatkozott Thomas Wright, a Brookings Intézet stratégiai kérdésekkel foglalkozó igazgatója a The Wall Street Journal című lapnak. A The Washington Post pedig néhány nappal ezelőtt Trump elnöksége meggyöngítené Amerikát címmel nyílt levelet közölt, amelyet volt kormányzati tisztségviselők, politológusprofesszorok és politikai elemzők írtak alá, s amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy Trump elnökségének negatív következményei lennének a világpolitikában.

Az üzletemberből lett elnökjelölt-aspiráns véget vetne az eddigi status quónak az amerikai külpolitikában. Nem “csak” kereskedelmi háború kezdődhetne Mexikóval, Kínával, Japánnal vagy Dél-Koreával, hanem az eddig szövetséges országokhoz fűződő amerikai kapcsolatok is megromolhatnak.

Európa iránt Trump viszonylag kevés érdeklődést mutat. Ukrajnának szerinte európai országoktól kellene segítséget kérnie, az ukrán helyzet ugyanis – mint egy minapi konferencián kifejtette – megítélése szerint európai ügy, nem amerikai. Nem érdeklik őt a NATO ügyei és a NATO európai biztonsági garanciái sem. Európáról pedig – szintén az Ukrajnáról rendezett konferencián – azt mondta, konfliktusai nem érik meg, hogy amerikai életeket áldozzanak értük. Sőt ha az Egyesült Államok visszavonulna a vén kontinensről, akkor ezzel évente dollármilliókat takaríthatna meg. Ugyanakkor Trump lát együttműködési lehetőséget Oroszországgal (a Fox televíziónak adott egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy “ezekkel az emberekkel lehet megegyezést kötni”), és híve Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is.

Donald Trump immunis a bírálatokra, rendíthetetlenül mondja a magáét. “Elnézem néhány ember politikáját a kormányunkban, és azt látom, hogy ha így megy tovább, még tizenöt év múlva is a Közel-Keleten leszünk, hacsak nem kell közben vereséggel visszavonulnunk. Eközben a mi országunk meg szétesik” – fejtette ki a napokban az MSNBC televízióban. S hozzátette: “Dollárok ezermilliárdjait költjük a Közel-Keletre, a mi országunkban pedig tönkremegy az infrastruktúra”. De elképzelést a Közel-Kelet egészéről, vagy az iraki és az afganisztáni helyzetről nem vázolt fel.

Nem tudható, hogy világpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekben ki ad neki tanácsot. Még februárban ígéretet tett ugyan arra, hogy bemutatja külpolitikai csapatát, de ez eddig nem történt meg. S amikor az újságírók erről faggatják, azzal tér ki a pontos válasz elől, hogy sokakkal találkozott és egyeztetett, de döntést még nem hozott személyi kérdésekben. A napokban megnevezte Jeff Sessions szenátort mint a külpolitikai csapat leendő tagját. Az alabamai republikánus politikust azonban a szenátusban nem a külpolitikai kérdések szakértőjeként tartják számon. Két volt hírszerzési szakember a támogatásáról biztosította elnökjelöltségét, és sajtóinformációk szerint Trump számít majd rájuk a szakértői gárda összeállításánál.

Az elemzők mind a szakértői gárda megnevezését, mind az Egyesült Államok külpolitikájáról alkotott nézeteinek kifejtését egyre jobban aggódva várják Donald Trumptól. Annál is inkább, mert a következő amerikai elnöknek a globális kihívások egész sorával kell szembenéznie.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Durván büntetik a karanténszabályok megsértését Oroszországban

Az orosz parlament alsóháza által kedden megszavazott törvénytervezet értelmében azok, akik a járványügyi karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák, hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők. Egy másik tervezet értelmében - ha a járványhelyzet úgy diktálja - a kormány rendkívüli állapotot hirdethet ki, a valótlan hírek szándékos terjesztőire pedig öt év börtön lesz kiszabható.

Read More »

A járvány újabb katasztrófával fenyeget Szíriában

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese hétfőn azt mondta a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsban, hogy a fertőzöttség tíz megerősített szíriai esete és az egy ottani halálos áldozat csak a jéghegy csúcsa, és más országok helyzetéből következtetve a járványnak várhatóan katasztrofális következménye lesz a háború sújtotta országban, főleg a legvédtelenebb közösségekben.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás