Washingtont nem érdeklik az oroszok aggodalmai

  • Montenegró meghívást kapott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
  • Oroszország „provokációnak” nevezte a balkáni állam meghívását a katonai szövetségbe.
  • Az Egyesült Államok már régóta jelen van a térségben, ezt a meghívást is aktív amerikai közreműködés előzte meg.
  • „Új frontvonal a növekvő orosz befolyás ellen” – így nevezte a térséget az amerikai külügyminiszter.
  • Fontos szerepet játszhatnak a balkáni országok az európai térség energiaellátásában, és az orosz függőség csökkentésében.

Az elmúlt hetekben magas rangú amerikai és NATO-képviselők ellátogattak a horvát, szerb és montenegrói fővárosokba. Új lendületet kívánnak adni az akadozó folyamatoknak, melyek célja, hogy a térség országait közelebb hozzák a Nyugathoz, és a nemzetközi szervezetekbe (NATO, Európai Unió) való integrációjukat felgyorsítsák. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyilatkozatában kiemelte, az aktus nem irányul semmilyen ország ellen, és „nem Oroszországról szól”.  Azonban a moszkvai álláspont szerint a meghívás világos és egyértelmű Oroszország elleni provokáció.

Montenegró lehet az első olyan tagállam, amelyik a NATO „nyitott ajtók politikáján” keresztül érkezhet a szövetségbe. Ahhoz, hogy egy leendő tagállammal megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat, az Észak-atlanti Tanácsban (a NATO politikai döntéshozó testülete) konszenzusos egyetértésre van szükség a tagállamok között. Miután megszületett a döntés, hivatalosan is meghívják az érintett országot, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Ha az adott ország elfogadja a meghívást, vállalnia kell a tagsággal járó politikai, jogi és katonai kötelezettségeket. A 28 tagú katonai szövetség alapító szerződése szerint: „a tagság minden olyan európai állam számára nyitva van, amely megfelelő helyzetben van, hogy a szerződésben foglalt elveket előmozdítsa, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához”.

Annak ellenére, hogy Amerika üdvözölte a döntés meghozatalát, több szakértő is elítélően nyilatkozott, többek között a meghívás időzítése miatt. Felhívták a figyelmet a negatív hatásokra, amiket Montenegró meghívása okozhat a nyugati országok Oroszországgal ápolt kapcsolatában. Kiemelték, a nyugati koalíciónak jelenleg szüksége van Oroszország segítségére például az Iszlám Állam elleni harcban is, így a katonai együttműködés bővítésére nem a legjobb időpontot választották a brüsszeli székhelyű szövetségben. Egyes szakértői vélemények szerint a balkáni bővítés jelenleg a szövetség gyengeségét jelzi Oroszország felé. „Nincs különösebb oka, hogy Montenegró pont most kapjon meghívást. Egyébként is, ha egy ilyen sok taggal és nagy katonai potenciállal bíró szövetség ekkora felhajtást rendez egy többé-kevésbé korrupt, kis ország felvétele miatt, az valójában egy gyenge szövetség.”

Felhívták a figyelmet a körülményre, hogy Montenegróban nem előzte meg referendum a tagságról szóló döntést. „Ha a NATO egy demokráciákat tömörítő szervezet, hogy lehet, hogy nem rendeztek népszavazást…? Több ezren tüntettek Montenegróban a NATO-tagság ellen. Ugyanazzal a problémával szembesülünk, mint a nyugati világ más országaiban is. A politikai elit olyan döntéseket hoz, amiket a nép nem támogatna” – érveltek az oroszok. A kérdésre, hogy mégis miért nem rendeztek népszavasát az adott kérdésben, a Milo Đukanović montenegrói miniszterelnök által folytatott, „nem éppen demokratikus” vezetés lehet a válasz. Az ország ügyeit figyelemmel kísérők hangsúlyozzák a korrupció, a több területen megfigyelhető orosz befolyás mértékét.

A montenegrói ellenzéki pártok túlnyomó többségben a népszavazás megtartása mellett kampányolnak, a vezető Szocialisták Demokratikus Pártja azonban elutasítja azt. Egy 2014 októberi felmérés szerint a válaszadók 44 százaléka a NATO-tagság ellen szavazna, 35 százalék támogatná a csatlakozást, 21 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. Szintén 2014-ben, az IPSOS által márciusban végzett felmérés az “igen”-nel válaszolók többségét mutatta ki, 46 százalékkal. Több kritika is érte azonban ennek a felmérésnek a hitelességét.

Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia a kezdetben ellenezte a szövetség bővítését, elkerülendő az Oroszországgal felmerülő összetűzéseket. Az Obama-adminisztráció azonban megadta az utolsó szükséges lökést a kilencéves, 2000 fős állandó katonai erővel rendelkező balkáni ország csatlakozásához. Washington érdeklődése a régió iránt a Krím tavalyi orosz annektálása után éledt fel újra. Februárban John Kerry amerikai külügyminiszter hidegháborús retorikához hasonló hangot ütött meg, mikor Szerbiát, Koszovót, Macedóniát és Montenegrót “új frontvonalnak” nevezte a “növekvő orosz befolyás ellen”. Oroszország jelenleg folytatott külpolitikáját aggasztónak véli, melynek célja, hogy miután először rokonszenves szerepben jelenik meg a kétoldalú kapcsolatokban, végső célja az egyes országok destabilizálása, az orosz befolyás növelése.

A régió többi országa egy ideig még várhat a meghívásra, a NATO ugyanis nem kíván olyan tagokat bevenni a szövetségbe, akiknek rendezetlen területi vitáik vannak. Bosznia bonyolult etnikai alapú politikai rendszere miatt, Macedónia és Koszovó pedig a fent említett indok miatt egyelőre nem megfelelő tagjelölt a NATO számára.

A helyzet egy másik érdekes eleme a régió lehetséges szerepe az európai energiabiztonság kiépítésében. Zágráb nemrég tervbe vette egy cseppfolyósított földgáz-terminál létrehozását Krk szigetén, amivel az európai térség orosz energiafüggőségét kívánja mérsékelni, illetve aktívabb szereplőként akar megjelenni az európai energiapiacon. Washington támogatását fejezte ki a projekt kapcsán, mely egy Albániától Horvátországig húzódó gázvezeték (Ionian- Adriatic Pipeline) része lenne, ami Azerbajdzsánból érkező gázzal látná el a térséget. A vezeték Azerbajdzsánból indulna, Törökországon és Görögországon át Albániába érkezne, ahonnan Montenegrón keresztül jutna el az “európai energia-bejárat” szerepét betölteni kívánó Horvátországba. A vezetékkel mondhatni mindenki jól járna, az orosz befolyást csökkentené, és Szerbia felé is építenének egy leágazást Magyarországon keresztül, miután a szerbek legnagyobb csalódására a Déli Áramlatból semmi se lett.

„Úgy tűnik, a régió geopolitikai szerepét az energiabiztonsággal kapcsolatban kezdik végre észrevenni” – nyilatkozta egy horvát szakértő.

Koppány Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás