Erről szól valójában az amerikai elnökválasztás

  • Az amerikai elnökválasztási kampány nem több, mint a támogatók játéka. Érdekek képviselete a támogatásért cserébe, egyszerű.
  • Jeb Bush, a „nagy játékos” aki ki tudja használni a fennálló rendszert, és Hillary Clinton, akin szintén nehéz kiigazodni, minden oldalról gyűjti a támogatókat.
  • Klímaváltozás, megújuló energiaforrások, az olajkorszak vége, bevándorlás- kérdések, melyek szavazatokat és jobb esélyeket hozhatnak a győzelemre.
  • A válaszokra azonban még várhatunk.

Az amerikai elnökválasztást megelőző kampány fő célja, hogy a jelöltek szponzorokat, „donorokat” szerezzenek, akik támogatást és forrásokat nyújtanak számukra. A támogatásnak azonban ára van. Az óriáscégek és vállalatok, melyek hatalmas mennyiségű pénzeket biztosítanak a jelölteknek, cserébe minél hatékonyabb érdekképviseletet várnak el. Ingatlancégek, befektetésekkel foglalkozó mamutvállalatok kedvezőbb szabályozást és biztonságos jogi környezetet szeretnének, az olajban és gázban, energiaforrásokban érdekelt támogatók nagy beruházásokat, külföldi lehetőségeket, a lobbicsoportok az érdekeik megjelenését szeretnék biztosítani. Majd minden nyilatkozat, melyet az indulók tesznek, egy ilyen támogatói csoportnak szóló „kacsintás”, és kifejtik benne véleményüket, a megválasztásuk esetén képviselni kívánt politikát.

Ezt az elgondolást követve elmondhatjuk, hogy a kampány csupán az indulók mögött álló szakértői csoportok játéka, melynek lényege, hogy a donoroknak tetsző nyilatkozatok jelenjenek meg, amik biztosítják a támogatókat arról, hogy érdekeiket a megfelelő személyre bízták. A jelöltek jobb esetben rendelkeznek valamiféle elképzeléssel, hogy mihez kezdenek megválasztásuk után, de nem felejthetik el a kampány során mögöttük álló érdekcsoportokat és azok érdekeit is szem előtt kell tartaniuk.

Jeb Bush, az olajipar barátja

A jelölteknek ezért nagyon meg kell válogatniuk a szavaikat, hogy mit, mikor és hogyan mondanak. Ezzel persze bátran lehet játszani. Jeb Bush is hasonlóan vélekedik, mikor a jövőt és az energiaszektort érintő véleménye kerül szóba. Legutóbbi nyilatkozata szerint eltörölné a nyersolaj exportjára vonatkozó 1970-es tiltó szabályozásokat, támogatná a Keystone XL – Kanadát és USA-t összekötő olajvezeték megépítését. Ez némiképp meglepő volt azok után, hogy korábban hangot adott aggályainak, miszerint a klímaváltozás egy valós jelenség, és az emberiség nagyban hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ezeket a korábbi kijelentéseit azonban ezúttal nem ismételte meg, ezzel zavarba hozva az őt, mint potenciális elnökjelöltet támogatni kívánó zöld szervezeteket. Míg a republikánus párt profiljába jobban illeszkedő, az olajban és gázban érdekelt vállalatokat támogató megnyilvánulásai biztosítják számára a párt hagyományos támogatóinak bizalmát, az előválasztásokat követően megjátszhat a környezetvédőknek is jobban tetsző hangnemet.

Bush szeptember végén nyilvánosságra hozott, energiaszektort érintő tervezetének főbb pontjai a következőek: több, és nagyobb olajfúró beruházás, a jogszabályi környezet kedvező irányba való elmozdítása, melynek kapcsán a túlszabályozás káros következményeit hangoztatja, ami szerinte az elektromos áram árának növekedését vetíti előre. A nyersolaj exportját tiltó szabályok eltörlésével munkahelyeket teremtene, 2-3 év távlatában lenyomná a benzin árát is. A Keystone XL olajvezeték megépítésének támogatása további munkalehetőségeket teremtene, a GDP-t háronmilliárd dollárral növelné.

A demokratáknál is hasonló a helyzet

Az olaj- és gázipar meghatározó vezetői a demokrata oldalról is találtak olyan jelöltet, aki kész zászlajára tűzni a nekik kedvező célokat, Hillary Clinton személyében. Az elmúlt három hét eseményeit megvizsgálva ez a döntés elhamarkodottnak is bizonyulhat, Bill Clinton volt amerikai elnök feleségének kijelentéseit tekintve. Hillary ugyanis a sarkvidéki offshore fúrásoktól kezdve a nyersolaj exportján át a már említett Keystone XL csővezeték megépítéséig rendre egyre elutasítóbb hangot üt meg. Kiemelte a klímaváltozás nyújtotta fenyegetéseket, és az új beruházások helyett a nemzet már meglévő energia-rendszereinek megerősítését látja célravezetőbbnek. Azt, hogy ezen kinyilatkoztatások Clinton politikájában bekövetkező éles fordulatot jelentenek, vagy csupán átmeneti hatályúak, most még nehéz eldönteni.

Érdemes megemlíteni, hogy korábban több, a Keystone csővezeték megépítését támogató környezeti vizsgálat és hatástanulmány is Clinton felügyelete alatt zajlott, ennek fényében valószínűsíthető, hogy mostani „arculatváltásával” csupán a környezetvédő csoportok támogatását kívánja megszerezni. Hillary Clinton energiaszektort érintő reformtervezete – mely két nagy célkitűzést fogalmaz meg: több mint félmilliárd napelem telepítését, és elég megújuló energia termelése minden háztartás számára az Egyesült Államokban – szintén bővelkedik hangzatos kijelentésekben és hatásvadász szlogenekben. „Én csak egy nagyszülő vagyok két szemmel és józan ítélőképességgel” kezdetű promóciós videójában sok szót ejt a megújuló energiaforrások szükségességéről, illetve az ezekben rejlő befektetési lehetőségekről.

Hogy miről nem esik egy szó sem? A gáz, szén, és olajkitermelésben érdekelt óriáscégek felelősségéről, az ezen cégek munkáját érintő korlátozásokról. Ez érthető, hiszen mégsem akarja elidegeníteni ezen csoportokat, csupán a vita mindkét oldaláról szeretne donorokat biztosítani magának. Kijelentéseinek az érintett ágazatok vezetői egyelőre nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, úgy vélik, ezek csak átmeneti elhatározások, melyek a verseny kiéleződésével meg fognak változni, az ő javukra.

Az energiaszektor kapcsán mindig aktuális téma a nyersolaj export, az alternatív energiaforrások nagyobb arányú alkalmazása, az olajkorszak válsága, a klímaváltozás. Ezeket a kérdéseket az Egyesült Államok jövőbeli elnökének tüzetesen meg kell vizsgálnia, és kielégítő választ kell találnia a kihívásokra. A jelöltek jelen pillanatban azonban csak eszközökként tekintenek ezekre a problémákra, melyekkel szavazatokat szerezhetnek, és megelőzhetik ellenfelüket. Amennyiben több szavazatot és támogatást remélhetnek a másik oldalról, készek lesznek álláspontjuk megváltoztatására, hiszen számukra ez az egész csupán a számok játéka. Aki nagyobb támogatói sereget tud maga mögött, az nyer.

Koppány Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

Lemondott az olasz miniszterelnök

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kedd délután bejelentette, hogy véget ért a tavaly óta tartó koalíciós kormányzás, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A kormányfő után felszólaló Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes újfent előrehozott választásokat sürgetett.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás