Mit jeleznek a fergusoni zavargások?

Fergusonban akkor törtek ki ismét zavargások, amikor St. Louis megye bíróságának nagyesküdtszéke nem emelt vádat az ellen a Darren Wilson ellen, aki halálos lövést adott le a 18 éves Michael Brownra.

Ferguson már szimbólum, nem csak egy hely

2014. augusztus 9-e előtt Ferguson a világ nagy része számára teljesen ismeretlen volt. Ettől a naptól kezdve azonban St. Louis 21 ezer fős elővárosa az előítéletes rendőri fellépés és az amerikai társadalmat mélyen átitató rasszizmus szimbólumává vált.

Augusztus 9-én Michael Brown egy szintén fekete társával együtt tartott hazafelé, amikor összetűzésbe került Darren Wilson járőrrel. A fegyvertelen fiatal megpróbálta megszerezni a rendőr fegyverét, ami miatt dulakodás alakult ki köztük a rendőrautóban és a fegyver el is sült. Végül Wilson kiszállt az autójából és halálos lövést adott le Brownra, aki akkor már méterekre állt tőle.

Fergusonban már a történteket követő napon megkezdődtek a zavargások: egy gyertyafényes virrasztás után a tömeg autók ablakait törte be és fosztogatni kezdett. A tiltakozás folytatódott, ahogyan a nyomozás előrehaladtával sorra derültek ki az üggyel kapcsolatos, néhol egymásnak ellentmondó részletek. A helyzet novemberre odáig fajult, hogy Missouri állam kormányzója, Jay Nixon rendkívüli állapotot vezetett be a városban, majd elrendelte a Nemzeti Gárda behívását is. A tiltakozás akkor lángolt fel ismét, amikor november 25-én nyilvánosságra hozták a nagyesküdtszék döntését, aminek értelmében nem indokolt a vádemelés Darren Wilson ellen.

Ferguson csupán néhány kilométerre fekszik St. Louistól, ami egyike a legnagyobb afro-amerikai lakossággal rendelkező városoknak az Egyesült Államokban. Ferguson 21 ezres lakosságának kétharmada fekete, de az 53 fergusoni rendőrből csupán csak 3 tartozik az afro-amerikai kisebbséghez.

Nem ez az első eset

A mostani ügy rendkívüli módon emlékeztet egy két évvel korábbira: akkor George Zimmerman, egy önkéntes polgárőr lőtt le egy fegyvertelen fekete fiatalt, Trayvor Martint, aki kapucnis pulóverben tartott hazafelé a boltból. Zimmerman állítása szerint Martin rátámadt, ezért kellett lelőnie. Zimmermannt végül felmentették az ellene felhozott vádak, a gyűlöletből elkövetett gyilkosság és emberölés vádja alól. A vádak túl erősek voltak és a rasszista indíték is elbukott a peren.

Korábban több helyen, például 2011-ben Londonban is voltak a fergusonihoz hasonló zavargások, és noha a kiváltó ok (egy rendőr tisztázatlan körülmények között lelőtt valakit) ugyanaz volt, a háttér mégis más. Londonban az egykori gyarmatokról érkező bevándorlók körében a munkanélküliség, kilátástalanság és a nagyarányú bűnözés miatt a hatóságokkal szemben kialakult egyfajta ellenállás. 2011-ben a feszültség kirobbanásához a katalizátor a 29 éves Mark Duggan lelövése volt. Fergusonban a zavargás a tiltakozók arra adott reakciója, hogy az Egyesült Államokban szerintük még mindig előítéletesek a hatóságok, hogy részrehajló az igazságszolgáltatás, hogy a feketék nagyobb eséllyel kerülnek börtönbe és szigorúbb ítéletet kapnak, egyszóval: az Államokban a kisebbségeket hátrányos megkülönböztetés éri.

Hatósági fellépés és börtönviszonyok

A statisztikák szerint minden harmadik afro-amerikai férfi számíthat arra, hogy az élete folyamán valamikor börtönbe kerül. A latin-amerikai férfiak közül erre minden hatodiknak van esélye, a fehér férfiaknál pedig csupán minden tizenhetediknek. A hátrányos megkülönböztetés az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerének minden szintjén tetten érhető: a kisebbséghez tartozókat nagyobb valószínűséggel tartóztatják le, miután letartóztatták őket, nagyobb valószínűséggel ítélik el és szintén nagyobb valószínűséggel kapnak végül súlyos ítéletet.

A problémák a rendőri fellépésnél kezdődnek. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának adatai szerint 1980 és 2010 között a rendőrök kétszer nagyobb arányban tartóztattak le fekete fiatalokat kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, mint fehéreket. Egy 2012-es kutatás ennek ellenére azt mutatta, hogy a fehér tinédzserek nagyobb valószínűséggel élnek vissza az illegális szerekkel, mint hasonló korú afro-amerikai társaik.

A különbségek azonban nem érnek véget a letartóztatásoknál. Mivel a feketék és a latin-amerikaiak általában rosszabb anyagi háttérrel rendelkeznek, ezért a tárgyalások során nagyobb eséllyel veszik igénybe a bíróság által kirendelt védőket. Az NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) adatai szerint az afro-amerikaiak és latin-amerikaiak a teljes bebörtönzöttek 58 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban, noha számarányuk a teljes lakosságon belül összesen körülbelül 25 százalék.

Mégis van „fekete Amerika és fehér Amerika”?

A fergusoni eseményeket követő zavargásokat Obama elítélte és azt mondta, hogy még a történtek sem jogosítanak fel senkit az erőszakos cselekményekre. Obama első elnöksége kezdete óta minden alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy akármiről is van szó, minden amerikai állampolgár igyekezzen a jogállamiság keretei között maradni. Az épületek és autók felgyújtása, a fosztogatás egyáltalán nem célravezető, hiszen ezek bűncselekmények, az ezeket elkövető embereket pedig meg kell büntetni – mondta az elnök.

Amikor azonban akármilyen etnikai jellegű kérdés kerül szóba, Obama különösen vigyáz arra, hogy ne menjen túl messzire egyik irányba se. Obama nem fekete elnök akar lenni, hanem amerikai elnök, így az etnikai kérdésekben való megnyilvánulásaira fokozottan ügyel. Amikor a zavargások első hullámai a felszínre törtek Fegusonban, Obama azt mondta, hogy a nemzet az aktuális problémáktól eltekintve igenis hatalmas előrelépést tett a faji kérdésekben: „Tanúja voltam ennek a saját életemben és azt hiszem, hogy a fejlődés tagadása Amerika változásra való képességének tagadása”.

Nem volt azonban mindig ennyire körültekintő megnyilvánulásaival kapcsolatban. Mostani szavai éles ellentétben állnak azzal, mint ahogyan tavaly reagált, amikor egy, a mostanihoz kísértetiesen hasonló esetben felmentették azt a George Zimmermant, aki még 2012-ben lőtte le a 17 éves Trayvon Martint. „(…) a fiam lehetett volna” – mondta akkor Obama. „Máshogy fogalmazva Trayvon Martin én is lehettem volna 35 évvel ezelőtt.”

Obama 2004-es, Demokrata Nemzeti Konvención elmondott beszédében úgy fogalmazott: „Nincs Fekete Amerika és Fehér Amerika és Latino Amerika és Ázsiai Amerika – csak az Amerikai Egyesült Államok van.” A közelmúlt eseményei azonban azt mutatják, hogy ez sajnos egyelőre nem így van.

Színvak rasszizmus

Egy klasszikus, a rasszizmust vizsgáló kísérletben két képet mutattak a résztvevőknek. Az első fotón két fehér férfi harcol egymással, egyikük kezében kés van, míg a másik fegyvertelen. A második fényképen szintén két férfi harcol, az egyik fehér, a másikafro-amerikai. Ezen a fotón szintén a fehér férfi kezében van a kés. Amikor később a résztvevőket megkérték, hogy idézzék fel, melyik képen melyik férfi kezében volt a kés, érdekes eredmény született. Az első esetben a résztvevők többsége helyesen emlékezett vissza arra, hogy a két férfi közül melyik tartott a kezében fegyvert. A második esetben azonban a résztvevők többsége – feketék és fehérek egyaránt – azt mondták, hogy a kés a fekete férfi kezében volt. Tévesen.

A Fergusonban történteket követően többen kezdeményeztek átfogó nemzeti egyeztetést az Egyesült Államokban az előítéletességről, okainak feltárásáról, megoldások kereséséről. Pszichológusok és kutatók szerint azonban a fehérek és az etnikai kisebbségek teljesen más nyelvet beszélnek, amikor a rasszizmusról van szó, ráadásul jelenleg az Egyesült Államokban nagyobb a jövedelmi különbség fehérek és feketék között, mint Dél-Afrikában az apartheid idején. Ezen pedig az úgynevezett színvak megközelítés sem segít, sőt.

„I don’t see colour” – az Egyesült Államokban egyre gyakrabban használják ezt a mondatot annak a kifejezése, hogy egy adott helyzetben teljesen mindegy, hogy valaki fehér, fekete vagy akár latin-amerikai. Egy „színvak” társadalomban – ahol a fehérek nem tapasztalják meg a hátrányos megkülönböztetést – a többséghez tartozók nagy valószínűséggel figyelmen kívül hagyják a rasszizmus meglétét, hiszen nem érzik annak hátrányát. A kisebbséghez tartozók azonban – akik állandóan szembesülnek hátrányos helyzetükkel – egészen máshogyan élik meg az úgynevezett színvak megközelítést. Egy olyan társadalom, ami színvaknak mondja magát, tulajdonképpen megtagadja saját előítéletességét, így ez a megközelítés – noha jóhiszemű – éppen az ellenkezőjét, a „rasszisták nélküli rasszizmust” szolgálja.

Az afro-amerikaiakkal kapcsolatos sztereotípiák azonban még mindig elevenen élnek az amerikai társadalomban. Olyannyira, hogy a New York Times szerkesztőségi vezércikke úgy fogalmaz: „(…) sok rendőr a városi táj feláldozható figuráinak látja a feketéket, nem pedig emberi lénynek.”

Egy következő Ferguson

A Fergusonban történtekre szinte azonnal reagáltak a tiltakozók szerte az Egyesült Államokban. Ennek nemcsak a felháborodás volt az oka, hanem az, hogy olyasvalami történt, ami jóval túlmutat Fergusonon vagy Missouri államon, és ami az egész Egyesült Államokban problémát jelent.

Egy friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek mindössze 10 százaléka gondolta úgy, hogy Barack Obama elnökségének kezdete óta az etnikai kapcsolatok javultak az Egyesült Államokban, 35 százalék úgy vélte, hogy rosszabb lett a helyzet, a válaszadók 52 százaléka szerint pedig minden változatlan maradt.

A hatóságokkal kapcsolatos attitűd is érdekes képet mutat. Egy tavalyi felmérés eredményei szerint tíz afro-amerikai közül hét úgy gondolja, hogy a rendőrség a feketéket kevésbé kezeli tisztességesen. Egy másik kutatásban a megkérdezett 18 és 34 év közötti fekete férfiak negyede számolt be arról, hogy a rendőrség méltatlanul bánt vele a felmérést megelőző egy hónapon belül.

A következő években, évtizedekben azonban a kisebbségek számaránya emelkedni fog a teljes népességen belül. Ha a jelenlegi bevándorlási, születési és halálozási trend folytatódik, 2050-re a latin-amerikai lakosság számaránya az Egyesült Államokban 29 százalékra nő majd a jelenlegi 17 százalékról. Az afro-amerikaiak aránya is kevésbé erőteljesen ugyan, de emelkedni fog, mint ahogyan az ázsiai-amerikaiaké is 9 százalékra a jelenlegi 5 százalékról. Akár az is előfordulhat, hogy 2050-re a fehér-amerikai lakosság kisebbségbe kerül az Egyesült Államokban.

A mostani eset valaminek a tünete az Egyesült Államokban, aminek hatására nemcsak országszerte kezdődtek tiltakozó akciók, hanem az egész világon. Az utóbbi évek Amerikájában ez már nem az első Ferguson, de talán most először gondolja azt egy már szemmel látható tömeg, hogy mindez igen nagy problémát jelent. A tiltakozók szerte az Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy egy újabb Ferguson akármikor megtörténhet és meg is fog, ha nem tesznek lépéseket ennek elkerülése érdekében.

Ki fog lépni?

Az Egyesült Államok 50 évvel Martin Luther King tevékenysége és a polgárjogi mozgalmak, valamint közel 6 évvel az első afro-amerikai származású elnök megválasztása után ismét a rasszizmus vádjával néz szembe. Azzal a váddal, hogy 2014-ben a hatóságok bizonyos esetekben eltérően bánnak az etnikai kisebbségekkel és a többségi társadalom tagjaival.

Valakinek lépnie kell annak érdekében, hogy ez megváltozzon, ennek a valakinek pedig Barack Obamának kellene lennie. Obama az Egyesült Államok első fekete elnöke, és hiába a béke Nobel-díj vagy például az Obamacare, tevékenységét az utókor akkor is ezen a szemüvegen keresztül fogja majd megítélni. Obama mindent elkövet annak érdekében, hogy ne csak a feketék elnöke legyen, hanem minden amerikaié és bizonyos helyzetekben ez jól is van így, de például éppen a mostani, fergusoni történések adhatnák az apropót arra, hogy felszólaljon egy még most is komoly probléma, a faji-etnikai diszkrimináció ellen.

Obamának elnökként még két éve van arra, hogy felépítse örökségét. Érdemes lenne esetleg néhány régi-új problémával, a rasszizmussal, a kirekesztéssel és a kisebbségekkel kapcsolatos eltérő bánásmóddal kapcsolatban lépnie, mert ha nem, akkor ezt majd megteszik helyette Ferguson és több nagyváros utcáin már lassan negyedik hónapja tüntető amerikaiak.

Pintér Melinda

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás