_

Út a légicsapásokig: az USA és a szíriai polgárháború

2014 szeptemberében az Egyesült Államok légicsapásokat intézett az Iszlám Állam nevű terroristacsoport ellen Szíria területén. De milyen út vezetett idáig? Cikkünkben felelevenítjük, milyen szerepet játszott az USA a polgárháború eszkalálódásában és az Iszlám Állam térnyerésében.

A jelenleg is tartó konfliktus 2011 márciusában kezdődött, az azóta Arab Tavasz néven emlegetett forrongások részeként. Szíriában az elnök, Bassár el-Aszad és támogatói, valamint az ő uralma ellen felkelő csoportok állnak egymással szemben. A kezdetekkor a szírek még csak reformokat követeltek, azonban a békésen induló tüntetések hamar elmérgesedtek, és az ország polgárháborúba sodródott.

Az USA a kezdetektől fogva a tüntetők pártján állt; 2011 áprilisában a Washington Post arról számolt be, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott információk alapján az USA titokban támogatta a szíriai felkelőket. Augusztusra Obama már határozottan felszólította Aszadot, hogy álljon el a demokratikus átalakulás útjából. A kérdésben szembetalálta magát az orosz érdekekkel, s ez a törésvonal a mai napig megosztja a két hatalmat – erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Mára az USA egy egész koalíciót szervezett maga köré, többek között arab és európai államok is támogatják a Szíria területén végzett Iszlám Állam-ellenes fellépéseket.

Három évvel ezelőtt ugyanakkor még nem lehetett látni, hogy a kialakulófélben lévő polgárháború egy terroristacsoport soha nem látott mértékű megerősödéséhez adhat táptalajt. 2011 szeptemberében már arról írt a New York Times, hogy Amerika csendben készül az Aszad utáni Szíriára, októberben pedig az ENSZ-ben megszavazta azt a határozatot, amely kisebb szankciókkal sújtotta volna az országot, ha az oroszok és a kínaiak nem vétózzák meg.  

2012 júniusában már nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok katonai kiképzéssel és anyagilag is támogatja a szír felkelőket – a kiképzést a török-szír határon végezték. A Foreign Policy szerint augusztus elején Obama hivatalosan is bejelentette, hogy tízmillió dollár értékben küldenek úgynevezett „nem halálos” katonai segélyt a szír felkelőknek, megtoldva ezzel a korábban elküldött mennyiséget. A „nem halálos” (angolul non-lethal) kifejezés bármire vonatkozik, amit alapvetően nem gyilkolásra terveztek, így az élelmiszerektől kezdve, a gyógyszereken és védőfelszerelésen át a kiképzésig széles a skála.

2013 áprilisára már 250 millió dollárra rúgott a segély értéke. Júniusban derült fény rá, hogy Aszad valószínűleg vegyi fegyvereket vetett be a saját népe ellen, amely Obama szemében a meghúzott határok súlyos megsértését jelentette. Ennek következtében Amerika úgy döntött, könnyű fegyvereket is elkezd szállítani a lázadóknak – ekkora datálható tehát a felfegyverezés. A NYT ugyanekkor azt is boncolgatta, hogy az adminisztráció megosztott abban a kérdésben, szükséges-e nagyobb mértékben beavatkozni a konfliktusba, vagy sem.

A National Interest idén januári elemzése szerint a szíriai polgárháború nyertese az USA. Az oldal szerint, noha Amerika sokat tesz azért, hogy a konfliktus lezáruljon, valójában számára kifejezetten előnyös a térség erőviszonyainak átrendeződése. Az elemző azzal érvel, hogy például Irán pozíciója kifejezetten meggyengült a konfliktusnak köszönhetően – hiszen Irán Aszadot támogatja, vele szemben azonban szunniták tömegei harcolnak, akikkel Irán korábban megtalálta a közös hangot, de most nyíltan szembe helyezkedett velük, így a megítélése kifejezetten kedvezőtlen lett.

A lap szerint az Iszlám Állam megjelenése szír területen alapjaiban változtatta meg a konfliktus jellegét: ők ugyanis, ahogy a lap is idézi, nem azért mentek Szíriába, hogy Aszad ellen harcoljanak, hanem hogy létrehozzák a saját államukat. Ez a fenyegetés pedig teljes mértékben összekovácsolta a szír felkelőket, akik az Iszlám Front elnevezésű koalícióba tömörültek. Ezt az USA eleinte nem üdvözölte, decemberben le is állította a segélyek szállítását, később azonban újraindította azt.

Amerikai gép Irak felett, a szíriai légicsapás után

Mégis, a tettleges beavatkozásra Szíriában csak idén szeptemberben került sor. Ezt megelőzték az iraki légicsapások, illetve a jezidek megmentésére irányuló erőfeszítések. Augusztusban és szeptemberben az Iszlám Állam videót töltött fel amerikai foglyok kivégzéséről, ezzel sokkolva a közvéleményt. Szeptember 10-én Obama bejelentette, hogy kész „levadászni” az Iszlám Állam tagjait, legyenek bárhol; szeptember 22-én pedig ténylegesen megkezdődtek a terroristacsoport elleni légicsapások.

Hillary Clinton, aki 2013 januárjáig volt az USA külügyminisztere, így a szíriai válság első szakaszában volt módja az amerikai külpolitikát befolyásolni, nemrégiben azt nyilatkozta, hiba volt mostanáig várni a beavatkozással. Barack Obama szeptember 30-án elismerte, hogy korábban alábecsülték a szíriai események súlyosságát. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2011 végén került sor az utolsó amerikai csapatok kivonására a térségből; s amint cikkünkből is kiderül, a helyzet ezután csak egyre rosszabbra fordult.

Az Amerikában jelenleg is zajló félidős választási kampány egyik központi témája a külpolitika, és az IÁ elleni fellépés fontossága. A republikánus jelöltek, akik jelenleg kisebbségben vannak a Szenátusban, azzal támadják az elnököt, hogy túl sokáig halogatta a beavatkozást, és nem lép fel elég keményen még most sem. Annyi bizonyos, hogy akár évekbe is telhet, mire a konfliktus végére pont kerül.

Altmann Vivien

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás