Út a légicsapásokig: az USA és a szíriai polgárháború

2014 szeptemberében az Egyesült Államok légicsapásokat intézett az Iszlám Állam nevű terroristacsoport ellen Szíria területén. De milyen út vezetett idáig? Cikkünkben felelevenítjük, milyen szerepet játszott az USA a polgárháború eszkalálódásában és az Iszlám Állam térnyerésében.

A jelenleg is tartó konfliktus 2011 márciusában kezdődött, az azóta Arab Tavasz néven emlegetett forrongások részeként. Szíriában az elnök, Bassár el-Aszad és támogatói, valamint az ő uralma ellen felkelő csoportok állnak egymással szemben. A kezdetekkor a szírek még csak reformokat követeltek, azonban a békésen induló tüntetések hamar elmérgesedtek, és az ország polgárháborúba sodródott.

Az USA a kezdetektől fogva a tüntetők pártján állt; 2011 áprilisában a Washington Post arról számolt be, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott információk alapján az USA titokban támogatta a szíriai felkelőket. Augusztusra Obama már határozottan felszólította Aszadot, hogy álljon el a demokratikus átalakulás útjából. A kérdésben szembetalálta magát az orosz érdekekkel, s ez a törésvonal a mai napig megosztja a két hatalmat – erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Mára az USA egy egész koalíciót szervezett maga köré, többek között arab és európai államok is támogatják a Szíria területén végzett Iszlám Állam-ellenes fellépéseket.

Három évvel ezelőtt ugyanakkor még nem lehetett látni, hogy a kialakulófélben lévő polgárháború egy terroristacsoport soha nem látott mértékű megerősödéséhez adhat táptalajt. 2011 szeptemberében már arról írt a New York Times, hogy Amerika csendben készül az Aszad utáni Szíriára, októberben pedig az ENSZ-ben megszavazta azt a határozatot, amely kisebb szankciókkal sújtotta volna az országot, ha az oroszok és a kínaiak nem vétózzák meg.  

2012 júniusában már nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok katonai kiképzéssel és anyagilag is támogatja a szír felkelőket – a kiképzést a török-szír határon végezték. A Foreign Policy szerint augusztus elején Obama hivatalosan is bejelentette, hogy tízmillió dollár értékben küldenek úgynevezett „nem halálos” katonai segélyt a szír felkelőknek, megtoldva ezzel a korábban elküldött mennyiséget. A „nem halálos” (angolul non-lethal) kifejezés bármire vonatkozik, amit alapvetően nem gyilkolásra terveztek, így az élelmiszerektől kezdve, a gyógyszereken és védőfelszerelésen át a kiképzésig széles a skála.

2013 áprilisára már 250 millió dollárra rúgott a segély értéke. Júniusban derült fény rá, hogy Aszad valószínűleg vegyi fegyvereket vetett be a saját népe ellen, amely Obama szemében a meghúzott határok súlyos megsértését jelentette. Ennek következtében Amerika úgy döntött, könnyű fegyvereket is elkezd szállítani a lázadóknak – ekkora datálható tehát a felfegyverezés. A NYT ugyanekkor azt is boncolgatta, hogy az adminisztráció megosztott abban a kérdésben, szükséges-e nagyobb mértékben beavatkozni a konfliktusba, vagy sem.

A National Interest idén januári elemzése szerint a szíriai polgárháború nyertese az USA. Az oldal szerint, noha Amerika sokat tesz azért, hogy a konfliktus lezáruljon, valójában számára kifejezetten előnyös a térség erőviszonyainak átrendeződése. Az elemző azzal érvel, hogy például Irán pozíciója kifejezetten meggyengült a konfliktusnak köszönhetően – hiszen Irán Aszadot támogatja, vele szemben azonban szunniták tömegei harcolnak, akikkel Irán korábban megtalálta a közös hangot, de most nyíltan szembe helyezkedett velük, így a megítélése kifejezetten kedvezőtlen lett.

A lap szerint az Iszlám Állam megjelenése szír területen alapjaiban változtatta meg a konfliktus jellegét: ők ugyanis, ahogy a lap is idézi, nem azért mentek Szíriába, hogy Aszad ellen harcoljanak, hanem hogy létrehozzák a saját államukat. Ez a fenyegetés pedig teljes mértékben összekovácsolta a szír felkelőket, akik az Iszlám Front elnevezésű koalícióba tömörültek. Ezt az USA eleinte nem üdvözölte, decemberben le is állította a segélyek szállítását, később azonban újraindította azt.

Amerikai gép Irak felett, a szíriai légicsapás után

Mégis, a tettleges beavatkozásra Szíriában csak idén szeptemberben került sor. Ezt megelőzték az iraki légicsapások, illetve a jezidek megmentésére irányuló erőfeszítések. Augusztusban és szeptemberben az Iszlám Állam videót töltött fel amerikai foglyok kivégzéséről, ezzel sokkolva a közvéleményt. Szeptember 10-én Obama bejelentette, hogy kész „levadászni” az Iszlám Állam tagjait, legyenek bárhol; szeptember 22-én pedig ténylegesen megkezdődtek a terroristacsoport elleni légicsapások.

Hillary Clinton, aki 2013 januárjáig volt az USA külügyminisztere, így a szíriai válság első szakaszában volt módja az amerikai külpolitikát befolyásolni, nemrégiben azt nyilatkozta, hiba volt mostanáig várni a beavatkozással. Barack Obama szeptember 30-án elismerte, hogy korábban alábecsülték a szíriai események súlyosságát. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2011 végén került sor az utolsó amerikai csapatok kivonására a térségből; s amint cikkünkből is kiderül, a helyzet ezután csak egyre rosszabbra fordult.

Az Amerikában jelenleg is zajló félidős választási kampány egyik központi témája a külpolitika, és az IÁ elleni fellépés fontossága. A republikánus jelöltek, akik jelenleg kisebbségben vannak a Szenátusban, azzal támadják az elnököt, hogy túl sokáig halogatta a beavatkozást, és nem lép fel elég keményen még most sem. Annyi bizonyos, hogy akár évekbe is telhet, mire a konfliktus végére pont kerül.

Altmann Vivien

Felkapott hírek

Friss hírek

Kamala Harris lesz Joe Biden alelnökjelöltje

Joe Biden demokrata elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta alelnökjelöltjének. Ha Joe Bident megválasztanák, Harris lenne az első színesbőrű nő, aki alelnökként szolgálna az Egyesült Államokban. A demokraták egyöntetűen üdvözölték a döntést, a republikánusok máris támadásba lendültek.

Read More »

Újabb pofont kapott a hongkongi demokrácia

Peking jóváhagyta az eredetileg szeptemberben esedékes hongkongi törvényhozási választások egy évvel későbbre halasztását. Carrie Lam kormányzó szerint a halasztás mellett kizárólag a közegészség védelme miatt döntöttek, a határozatban nem játszott szerepet semmilyen politikai indok. Ez azonban az elmúlt hetek eseményeinek tükrében igencsak kérdéses.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás