Pálfordulat a NATO-ban: Oroszország ellenség

A Krím félsziget orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai destabilizáló műveletek arra kényszerítették a NATO-t, hogy partner helyett inkább ellenségként kezdje el kezelni Oroszországot – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség főtitkárhelyettese.

    “Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, hanem amely inkább ellenségünk, mint partnerünk” – mondta az amerikai NATO-tisztségviselő. 

    Vershbow szerint ez fordulópontot jelent a NATO-nak abban az évtizedek óta folytatott törekvésében, hogy közelebb vonzza Oroszországot a szövetséghez. Mint mondta, az ukrajnai válság alapvetően megváltoztatta a NATO és Moszkva viszonyát.

    “Közép-Európával kapcsolatban nyilvánvaló, hogy két eltérő elképzeléssel rendelkezünk arról, hogy milyen legyen az európai biztonság. Mi továbbra is megvédenénk Oroszország szomszédjainak szuverenitását és választási szabadságát, Oroszország pedig nyilvánvalóan megpróbálja helyreállítani hegemóniáját, és az orosz világ védelmének látszata alatt megpróbálja korlátozni szuverenitásukat” – hangoztatta a szövetségi struktúra második embere.

    A főtitkárhelyettes újságíróknak elmondta, a szövetség olyan új védelmi lépéseket mérlegel, amelyek célja az, hogy elrettentsék Oroszországot a vele határos NATO-tagállamok elleni támadástól, beleértve a balti országokat, amelyek a Szovjetunió részét képezték. 

    Alexander Vershbow a lehetséges intézkedések között megemlítette, hogy állandó vagy rotációs alapon, jelentősebb számban vezényeljenek szövetséges harci erőket Európa keleti részébe. Rámutatott, hogy a szövetség tagjainak le kell rövidíteniük a katonai reagáláshoz szükséges időt.

    A politikus szerint a NATO ezekkel a védelmi lépésekkel egyelőre nem sértené meg a NATO által 1997-ben, az Oroszországgal való új kapcsolatrendszer kiépítésekor tett fogadalmát. A szövetség akkor, a keleti bővítés által felbőszített Moszkva megnyugtatására bejelentette, hogy az új tagállamok területén nem állomásoztat majd nukleáris fegyvereket és jelentős létszámú harci erőket. Oroszország arra tett ígéretet, hogy tiszteletben tartja a többi állam területi épségét.

    Vershbow szerint Moszkva az ukrajnai beavatkozásával megsértette az 1997-ben vállalt kötelezettségeit, ezért a NATO-nak is jogában áll eltekinteni a saját fogadalmától és jelentős létszámú harci egységeket állomásoztatni Lengyelországban és más kelet-európai államokban. A szövetség tagállamai ezt a kérdést a nyár folyamán mérlegelni fogják. 

    A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen már a Krím elcsatolásának idején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország “retorikája és jelenlegi magatartása megkérdőjelezi a NATO-val való együttműködésének az alapjait”, holott az atlanti szövetség “nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben”. Rasmussen is hangsúlyozta: az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait.

    A NATO áprilisban felfüggesztett minden “gyakorlati civil és katonai együttműködést” Moszkvával. Oroszország ugyanakkor fenntartotta a NATO-nál 1998-ban felállított diplomáciai misszióját.

A moszkvaiak még május elsején is Krímeztek

Az ukrajnai válság és a Krím elcsatolásának jegyében telt a munka ünnepe Oroszországban. Mintegy két és fél millió ember vett részt a szakszervezetek és a pártok rendezvényein. A moszkvai Vörös téren Oroszország és a Krím újraegyesítését, valamint Vlagyimir Putyin elnököt éltették a felvonulók, Szentpéterváron a demokratikus ellenzék Ukrajna mellett tüntetett.

    Szergej Csernov, a Moszkvai Szakszervezeti Szövetség elnöke azt hangoztatta a nagygyűlésen – amelyet 1991 után újra a Kreml falai mellett húzódó téren tartottak -, hogy “ma gyönyörű nap van! A Krím és Szevasztopol visszatértek Oroszországhoz, a szakszervezetek pedig visszatértek a Vörös térre!” 

    A moszkvai rendezvényen mintegy 100 ezer ember vett részt. A felvonulók békét és munkát követeltek, valamint Vlagyimir Putyint éltették. Amire azonban a BBC orosz adása szerint a Szovjetunió létezése idején tartott május elsejei felvonulásokon nem volt példa, most orosz páncélosokat formázó léggömböket is magasba emeltek az orosz zászlók mellett. 

    Mihail Smakov, az oroszországi független szakszervezetek szövetségének elnöke büszkén jelentette be Moszkva történelmi terén, hogy az ország több mint 1100 településén mintegy 2,5 millió ember ünnepelt ezen a napon. 

    Csak Moszkvában nyolc május elsejei felvonulást tartottak. A kommunisták mintegy 2500-an a hagyományok szerint a Kaluzsszkaja téri Lenin szobortól a Vörös térhez közeli Tyeatralnaja téren álló Marx-szoborig vonultak. Elnökük, Gennagyij Zjuganov gratulált a krími lakosoknak, amiért régiójuk csatlakozott Oroszországhoz, dicsérte Putyint, egyszersmind élesen bírálta a NATO-t és a jelenlegi kijevi hatalmat. Azt mondta: “az amerikaiak és a NATO-sok a szláv nép szívébe akarják szúrni a kést. Bérenceik, öt náci miniszter uralkodik Kijevben, de mi nem engedünk nekik!”

    A másik orosz parlamenti ellenzéki erő, az Igazságos Oroszország párt hívei a szakadár kelet-ukrajnai városokat, köztük Szlovjanszkot, Donyecket és Luhanszkot támogató plakátokkal vonultak fel Moszkvában. 

    Mindeközben nem messze a Vörös tértől, a Tverszkaja utcán hatalmas ukrán nemzeti színű plakáttal, ukrán himnuszt énekelve vonuló tüntetők közül négy embert lefogtak az OMON, az orosz karhatalom emberei. Az általuk terjesztett röplapon az állt: Elég a birodalom növeléséből és a Szovjetunió feltámasztásából! A tiltakozók szerint “amíg a testvéri ukránok egyesülni tudtak és hatalmas áldozatok árán kivívták szabadságukat az istentelen hatalomtól, a diktátornak elkötelezett oroszok nem látják és nem akarják látni saját országuk bajait”. A tüntetőket előállították, de később elengedték a rendőrségről. 

    Szentpéterváron Ukrajnát támogatva vonultak fel a demokratikus ellenzék képviselői, köztük a Jabloko párt hívei. A háborúellenes menet a város központi utcáján, a Nyevszkij proszpekten haladt, népszerű ukrán rockegyüttesek dalaira. A résztvevők nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország nyugat felé közeledését is követelték

Pogár Demeter - Kegyes Csilla

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás