Quebec Charter of Values: Nem közelednek az álláspontok

Quebec új szekularizációs törvényjavaslata heves viták kereszttüzében áll. A kezdetben a lakosság nagyobb része által is támogatott charta egyre több bírálatot kap.  Alig van olyan társadalmi szervezet, amely ne venne részt a vitában. A keresztény, muzulmán és zsidó felekezetek is tiltakoznak, ugyanis sértőnek és alkotmányellenesnek érzik az új törvényjavaslatot, amely korlátozná a kanadai alkotmány által biztosított szabad vallásgyakorlást.


Kanadában újabb vitahullámot generált a Quebec Charter of Values (Quebeci Értékek Chartája), vagy más néven Bill 60 (azaz 60. törvényjavaslat; a helyi gyakorlat szerint a törvényeket gyakran a számuk szerint azonosítják a köznyelvben is). A provinciális alapokmányról kialakult vitába egyre többen kapcsolódnak be: politikusok, egyetemi tanárok, jogászok, egyházak képviselői, szinte a közélet minden jelentős szereplője véleményt nyilvánít. A charta a Quebecet kisebbségben kormányzó Parti Québécois 2013 májusában nyilvánosságra hozott és szeptemberben benyújtott törvényjavaslata. Az azóta zajló élénk társadalmi vitát pro- és kontra tüntetés is kísérte Montrealban, gyakran még az egyes pártokon belül sincs teljes egyetértés.

Mik a charta fő céljai? A törvényjavaslat öt fő pontból áll, ezek a következők: 1. A Quebec Charter of Human Rights and Freedoms (Quebeci Emberi Jogok és Személyes Szabadság Chartája) módosítása. 2. Kötelezővé tenni az állami alkalmazottak számára a teljes semlegességet és visszafogottságot. Ez vonatkozna az egészségügyben és az oktatásban dolgozókra is. 3. Megtiltja a túlzottan feltűnő vallási szimbolúmok viselését. 4. Az állami, illetve provinciális hivatali alkalmazottaknak tilos lenne az arcukat eltakarni. 5. Kidolgozni egy megvalósíthatósági irányelvet az állami szervezetek részére.

Az Emberi Jogok és Személyes Szabadság Chartáját 1975-ben fogadta el a tartományi nemzetgyűlés és Robert Bourassa liberális kormányzása idején lépett életbe. Ez egy kvázi-alkotmány, ami felett csak a kanadai alkotmány, valamint az abban benne foglalt hasonló elnevezésű szövetségi törvény áll. A quebeci charta egyedülálló az észak-amerikai törvénykezési gyakorlatban, amennyiben nem csak a fundamentális emberi jogokat definiálja, hanem számos  társadalmi es gazdasági tevékenységhez kapcsolódó alapvető jogot is. Az alapokmány módosítása Quebec tartomány vallási semlegességét és a közintézmények szekuláris jellegét hivatott biztosítani. Ezen felül garantálja férfiak és nők egyenlőségét, ez vonatkozhat elsősorban a két nem között fennálló fizetésbeli rés megszüntetésére. A quebeci letelepedési kérelmek elbírálását külön feltételekhez kötnék, amik nem feltétlenül egyeznek a kanadai normákkal. Jogi szempontból kérdéseket vet fel a szövetségi és tartományi alaptörvény egymáshoz való viszonya, ugyanis az angolszász jogrendben, adott ügyekben a parlament szuverén jogokat gyakorol, a quebeci charta viszont ezt megkérdőjelezi. Több bíráló szerint a quebeci kvázi-alkotmány egy újabb lépés a függetlenedés felé.

Heves ellenállást váltanak ki a szekularizációs rendelkezések. A törvény előírná az állami, oktatási- és egészségügyi dolgozók részére semlegesség kötelezettségét, ami leginkább a vallási jellegű oktatási intézményeket érintheti. A fent említett dolgozóknak tehát tartózkodniuk kell attól, hogy vallási meggyőződésük és hovatartozásuk megnyilvánuljon külsőségekben, illetve bármilyen szokásban, vagy gyakorlatban. Kivételt képeznének a választott képviselők, valamint a korházak és egyetemek is ideiglenes türelmi időt kaphatnak. Az intézményeken sem lehet vallási jelkép, kivéve a Quebec Cityben székelő tartományi Nemzetgyűlés épületét, amely falán megmarad a kereszt, ez ugyanis a történelmi-kulturális örökség része. A Karácsonyhoz kötődő szimbólumokra sem vonatkozna a törvény. Természetesen ez miatt rengeteg bírálatot kap a tervezet, ugyanis diszkriminatív és nacionalista törekvéseket vélnek felfedezni mögötte. Több rektor, valamint egyházi intézmények vezetői jelezték, hogy amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, ők akkor sem lesznek hajlandók végrehajtani és a szövetségi bíróságokhoz fordulnak jogorvoslatért – így Dr. Lawrence Rosenberg, a Sir Mortimer B. Davis montreali zsidó korház igazgatója, aki szerint a törvény ellentétes Quebec szellemiségével és egyben intoleráns is.

A legvitásabb pont a feltűnő vallási jelképek viselésének betiltása. Ez a rendelkezés már nem csak a közalkalmazottakra vonatkozna, hanem tulajdonképpen mindenkire, így minden vallási közösséget és egyházat érint. Engedélyezi a kisebb jelképek – fülbevaló, gyűrű, kis méretű nyaklánc – viselését, viszont tilos nagyobb keresztet, kipát, csadort, burkát, vagy turbánt hordani. Újabb probléma, hogy jogi szempontból a kanadai alkotmány szerint ez a személyes szabadságjogok megsértésének minősül.

Az elszakadásra törekvő, kormányon lévő Parti Québécois (PQ) által benyújtott tervezetet kezdetben – a vallási közösségektől eltekintve – a lakosság többsége általánosan támogatta, a társadalmi vita következtében ez a támogatás mára azonban 50 százalék körül állapodott meg. A Quebec City-ben székelő tartományi Nemzetgyűlésben a múlt héten szerdán tartottak parlamenti vitanapot a chartáról. Ennek főszereplője többek között Bernard Drainville volt, a PQ kabinet minisztere és a törvény elfogadtatásáért felelős megbízott. A vita során a megosztottság ténye még inkább egyértelművé vált, ez gyakorlatilag hűen tükrözi a társadalmi megítélést is.

A szekularizáció mértéke a támogatóknak túl kevés, az ellenzőknek pedig túl sok. Martin Lapierre szerint az új charta sérti a federális- és tartományi alaptörvényt is, melyek garantálják a szabad vallásgyakorlást. Drainville szerint viszont éppen az új törvény biztosítaná ezt, hiszen a vallási semlegesség révén minden felekzet egyenlő megítélésben részesülne. “A hentesem zsidó és kipát visel, ez engem nem zavar. Ha a quebeci rendőr keresztet hord miközben megbírságol, ezzel nem sérti az alkotmányos jogaimat” – érvelt válaszában Lapierre. Fernand Morin, nyugalmazott egyetemi tanár pedig nagyobb toleranciát kért a kormánytól. A PQ ellenben megerősítette, hogy nem szándékozik visszavonni a tervezetet, hiszen már Pauline Marois (a PQ elnöke, Quebec kormányfője) 2012-es választási kampányában is kiállt egy megvalósítandó szekularizációs törvényjavaslat mellett.

Gerald Cyprien Lacroix, quebeci érsek, Ferenc pápa által újonnan kinevezett bíboros is elítélően nyilatkozott a chartáról, mivel az feleslegesen megosztja az embereket. “Az emeberek napról-napra egyre jobban félnek egymástól. Inkább támogatnunk kellene egymást, közelebb hozni egymáshoz sokszínű kultúránkat, és megosztani identitásunk gazdagságát. Helyette falakat építünk” – mondta Lacroix püspök utalva a charta intoleráns természetére. A megosztottságot jól szemlélteti, hogy a PQ egykori vezetői – Jacques Parizeau, Lucien Bouchard és Bernard Landry – is tervezet ellen foglaltak állást.

A Quebec Charter of Values tervezet komoly indulatok kereszttüzében áll jeleneleg. Előre láthatóan a vita hevessége pedig csak növekedni fog a közeljövőben a parlamenti meghallgatások során, amikor nem csak politikusok, de egyházak és társadalmi szervezetek is állást foglalnak majd. Kérdéses továbbá, hogy a tartományi választások közeledtével a Parti Québécois számára érdemes-e vajon ekkora “ellenszélben” is keresztülvinni és megszavazni az új alapokmányt.

Feszty Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás